Back to top

Egyetlen vonuló tyúkfélénk: a pitypalatty

Ha április második felében a kiskunsági legelőkön járok, a kakukk vidám kiáltása mellett mindig örömmel köszöntöm a dél felől hazatért fürjkakas címben írt kedves hangját. A fürj a legkisebb hazai tyúkféle, tömege mindössze 90 gramm. Gömbölyded, rövid farkú madár.

A kakas feje barna, a fejtető sötétebb, a pofák világosabbak. Álla és torka feketés vagy rozsdabarna, alatta fekete-fehér öv húzódik. Felsőteste vörhenyes barna, finom fekete mintázattal, begye rozsdás színű, oldalai hasonlóak fekete foltokkal és keskeny fehéres hosszanti csíkozással. Hasoldala sárgásfehér. Rövid faroktollai barnásfeketék, 4-5 elmosódó határsávval. A tojó torka szürkésfehér, egyébként a kakashoz hasonló. A fiatalok begye erősebben foltozott, kormánytollaik rövidebbek.

Rejtett életű

A kakas hangja a jól ismert „pitypalatty” kiáltás, amelyet nemcsak nappal, de éjszaka is rendszeresen hallat. A fürj rejtett életű madár, a növényzet között rejtve mozog, ritkán látni. Ha réten járva fel is repül előttünk, rövidesen újra a fű közé rejtőzik. Jellemző, hogy felrepülés után csaknem mindig ürít egyet. A kakas féltékenyen őrzi választott területét. Egy alkalommal Apaj-pusztán tágas legelőn állva három helyről hallottuk a kakasok hangját. Nagyjából szabályos időközönként szólaltak meg, és valószínűleg jól ismerték egymás hangját, mert amikor kezdtünk lejátszani egy számukra ismeretlen kiáltást, teljesen megzavarodtak. Erősen szóltak, és egyre közelebb jöttek, keresték az idegen hímet, amelyik betolakodott a területre. Egyikük egészen közel került, amikor feléje indultam, tíz lépésnyiről repült fel a fűből.

A fürj a legészakibb tájak kivételével egész Európában elterjedt. Hazánkban egy az 1980-as években észlelt mélypont után az állomány ismét erősödik,

mind gyakrabban hallható a kedves kiáltás, de érdekes módon vannak olyan területek is az országban, ahol szinte teljesen hiányzik. Becslések szerint jelenleg több mint 80 ezer pár él Magyarországon.

A fürj egyetlen vonuló tyúkfélénk, áprilisban, néha csak május elején érkezik, és októberben vonul el. Egy-egy példány kivételesen át is telelhet. Éjszaka repülnek, és Európa déli felén, de különösen az észak-afrikai országokban ma is tömegesen pusztítják őket. Rengeteget fognak és lőnek Olasz- és Görögországban, de különösen korábban Észak-Afrikában elképesztő számban kerültek konyhára a vonuló fürjek. Egyiptomban például csak a hivatalos adatok szerint 1920-ban több mint 3 milliót, 1930 és 1934 között még mindig évi több mint fél milliót fogtak a kilométereken át kifeszített hálókban. A valós számok azonban valószínűleg jóval nagyobbak voltak.

Anyjuk után „guruló” csibék

A fürj élőhelye hazánkban a szárazabb talajú rétek és kaszálók, mezőgazdasági területek, de megtelepszik a középhegységek közé ékelődött legelőkön is. A kakasok már vonulás közben megszólalnak, és, amint megérkeznek, területet foglalnak, nappal és éjszaka egyaránt gyakran lehet hallani jellegzetes kiáltásukat.

A párok általában kétszer költenek évente, kikaszálás esetén, ami sajnos gyakran előfordul, pótköltést végeznek. A fészek helyét a tojó választja. Kis mélyedést kapar, majd beleül, és forgolódva alakítja, formálja, majd a közelben talált növényi szálakkal szegényesen kibéleli.

A fészek a rét füvében, lucerna, vagy lóheretáblában, vetés között rejtőzik. A májusban egyenként lerakott 9-13, sárgás alapon, feketésbarnán foltozott tojáson a tyúk egyedül kotlik, a fészket csak néha hagyja el, különösen a korareggeli órákban, hogy táplálékot keressen. Zavarás esetén a fű között szalad egy darabig, és csak utána repül fel. A csibék 17-18 nap alatt kelnek ki, fészekhagyók, anyjuk vezeti őket. Háromhetes koruktól repülnek. A második költés júliusra esik. Életem egyik nagy élménye volt, amikor a Heves megyei Bükkszenterzsébeten egy földúton átszaladt előttem egy tyúk és vele tucatnyi apró csibéje. Szinte gurultak anyjuk után, nagyszerű látvány volt. A fürj sok apró rovart és gyommagot fogyaszt, növényi tápláléka kevesebb a fogolyénál. Az esők után keletkezett tócsákból iszik, a többi tyúkféléhez hasonlóan porban fürdik – a mezei földutakon lehet látni ennek nyomait. A fürj hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Halálra rémült mormota az év természetfotóján

Kedden hirdették ki az év természetfotósa verseny a győzteseit, melyet a londoni Természettudományi Múzeum szervezett. Magyar pályázó idén ugyan nem került a dobogóra, de három hazai fényképész munkáját is kiemelte a zsűri.

Zoltán megérdemelt pihenését tölti Szudánban, miután párjával három fiókát felnevelt

Közel egy hónapos utazással, 5100 kilométer repülés után október elején Szudánba érkezett az egyetlen jeladós gemenci fekete gólya.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Közadakozásból épült újjá a Kékbegy-tanösvény pallósora Farmoson

Az országban egyedülálló, közösségi összefogással épült újjá a Farmosi Madárvárta területén található Kékbegy-tanösvényhez tartozó 200 méter hosszú pallóhíd, amely februárban egy nádas tűz során vált a lángok martalékává – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson a Nagy-nádasba vezető pallósor és a tanösvény táblák avatásán.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.