Back to top

Egyetlen vonuló tyúkfélénk: a pitypalatty

Ha április második felében a kiskunsági legelőkön járok, a kakukk vidám kiáltása mellett mindig örömmel köszöntöm a dél felől hazatért fürjkakas címben írt kedves hangját. A fürj a legkisebb hazai tyúkféle, tömege mindössze 90 gramm. Gömbölyded, rövid farkú madár.

A kakas feje barna, a fejtető sötétebb, a pofák világosabbak. Álla és torka feketés vagy rozsdabarna, alatta fekete-fehér öv húzódik. Felsőteste vörhenyes barna, finom fekete mintázattal, begye rozsdás színű, oldalai hasonlóak fekete foltokkal és keskeny fehéres hosszanti csíkozással. Hasoldala sárgásfehér. Rövid faroktollai barnásfeketék, 4-5 elmosódó határsávval. A tojó torka szürkésfehér, egyébként a kakashoz hasonló. A fiatalok begye erősebben foltozott, kormánytollaik rövidebbek.

Rejtett életű

A kakas hangja a jól ismert „pitypalatty” kiáltás, amelyet nemcsak nappal, de éjszaka is rendszeresen hallat. A fürj rejtett életű madár, a növényzet között rejtve mozog, ritkán látni. Ha réten járva fel is repül előttünk, rövidesen újra a fű közé rejtőzik. Jellemző, hogy felrepülés után csaknem mindig ürít egyet. A kakas féltékenyen őrzi választott területét. Egy alkalommal Apaj-pusztán tágas legelőn állva három helyről hallottuk a kakasok hangját. Nagyjából szabályos időközönként szólaltak meg, és valószínűleg jól ismerték egymás hangját, mert amikor kezdtünk lejátszani egy számukra ismeretlen kiáltást, teljesen megzavarodtak. Erősen szóltak, és egyre közelebb jöttek, keresték az idegen hímet, amelyik betolakodott a területre. Egyikük egészen közel került, amikor feléje indultam, tíz lépésnyiről repült fel a fűből.

A fürj a legészakibb tájak kivételével egész Európában elterjedt. Hazánkban egy az 1980-as években észlelt mélypont után az állomány ismét erősödik,

mind gyakrabban hallható a kedves kiáltás, de érdekes módon vannak olyan területek is az országban, ahol szinte teljesen hiányzik. Becslések szerint jelenleg több mint 80 ezer pár él Magyarországon.

A fürj egyetlen vonuló tyúkfélénk, áprilisban, néha csak május elején érkezik, és októberben vonul el. Egy-egy példány kivételesen át is telelhet. Éjszaka repülnek, és Európa déli felén, de különösen az észak-afrikai országokban ma is tömegesen pusztítják őket. Rengeteget fognak és lőnek Olasz- és Görögországban, de különösen korábban Észak-Afrikában elképesztő számban kerültek konyhára a vonuló fürjek. Egyiptomban például csak a hivatalos adatok szerint 1920-ban több mint 3 milliót, 1930 és 1934 között még mindig évi több mint fél milliót fogtak a kilométereken át kifeszített hálókban. A valós számok azonban valószínűleg jóval nagyobbak voltak.

Anyjuk után „guruló” csibék

A fürj élőhelye hazánkban a szárazabb talajú rétek és kaszálók, mezőgazdasági területek, de megtelepszik a középhegységek közé ékelődött legelőkön is. A kakasok már vonulás közben megszólalnak, és, amint megérkeznek, területet foglalnak, nappal és éjszaka egyaránt gyakran lehet hallani jellegzetes kiáltásukat.

A párok általában kétszer költenek évente, kikaszálás esetén, ami sajnos gyakran előfordul, pótköltést végeznek. A fészek helyét a tojó választja. Kis mélyedést kapar, majd beleül, és forgolódva alakítja, formálja, majd a közelben talált növényi szálakkal szegényesen kibéleli.

A fészek a rét füvében, lucerna, vagy lóheretáblában, vetés között rejtőzik. A májusban egyenként lerakott 9-13, sárgás alapon, feketésbarnán foltozott tojáson a tyúk egyedül kotlik, a fészket csak néha hagyja el, különösen a korareggeli órákban, hogy táplálékot keressen. Zavarás esetén a fű között szalad egy darabig, és csak utána repül fel. A csibék 17-18 nap alatt kelnek ki, fészekhagyók, anyjuk vezeti őket. Háromhetes koruktól repülnek. A második költés júliusra esik. Életem egyik nagy élménye volt, amikor a Heves megyei Bükkszenterzsébeten egy földúton átszaladt előttem egy tyúk és vele tucatnyi apró csibéje. Szinte gurultak anyjuk után, nagyszerű látvány volt. A fürj sok apró rovart és gyommagot fogyaszt, növényi tápláléka kevesebb a fogolyénál. Az esők után keletkezett tócsákból iszik, a többi tyúkféléhez hasonlóan porban fürdik – a mezei földutakon lehet látni ennek nyomait. A fürj hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.