Back to top

Háromszor annyian vagyunk ugyanannyi vízre

A Föld lakossága drasztikus mértékben nő, miközben a bolygó keletkezése óta ugyanabból a vízmennyiségből gazdálkodunk; a takarékos vízhasználat mellett ezért legalább annyira fontos, hogy ne szennyezzük meglévő vízkészleteinket - hívta fel a figyelmet a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.

A közleményben Kőrösi Csaba elmondta: nem keletkezik újabb víz, miközben a népesség az elmúlt száz évben megháromszorozódott. Ezért különösen fontos, hogy a víz körforgását ne terheljük olyan szennyeződésekkel, amelyeket nem tudunk kezelni, mert az egészséges ökoszisztémához tiszta vízre van szükség - fejtette ki.

A közlemény szerint ma már számos jó kezdeményezéssel lehet találkozni, de két fő szabályt az év minden napján be kell tartani: "használj kevesebbet, szennyezz kevesebbet"! Ez egyben a válasz arra, hogy mit lehet tenni egyéni szinten a fenntartható vízjövő biztosítása érdekében - közölték.

A tájékoztatás szerint az év legfontosabb hazai diplomáciai eseménye, a 2019. október 15-17-én megrendezendő Budapesti Víz Világtalálkozó legfőbb témája a globális vízválság megelőzése, illetve annak hatásaihoz való alkalmazkodás lehetőségeinek feltérképezése. Ezen belül is

a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz problémája lehetséges megoldásainak beazonosítása lesz, mert a vízválság ma már nemcsak a távoli, fejlődő országokat érinti, hanem valamelyik formájában minden országban jelen van.

Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködve, a kormány 2013 októberében rendezte meg az első Budapesti Víz Világtalálkozót. Az esemény jelentős szerepet játszott abban, hogy az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlődési keretrendszerben (Agenda 2030) a víz és szanitáció kérdésköre önálló célkitűzésként jelenik meg, így iránytűvé vált a fenntartható fejlődésben és a nemzetközi klímapolitikában.

A második Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 novemberében volt: a rendezvény célja az volt, hogy kidolgozza, milyen fordulatra van szükség a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításához, sikeresen összekapcsolja a politikai döntéshozatali folyamatokat a tőke, a tudás, a technológia által kínált megoldási lehetőségekkel és a kulcsszerepet játszó civilekkel, és konkrét, gyakorlati lépésekkel mozdítsa elő a XXI. század legjelentősebb kihívásának megoldását.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lassan enyhül a szárazság

Az elmúlt napok esőiből, záporaiból, zivataraiból több-kevesebb mindenhova jutott az országban, ami az idei száraz tavaszon nagyon sokat jelentett mind az ültetett, mind a természetes növényzet számára. Mivel a felgyülemlett csapadékhiány igen tetemes, ezért ezek a záporok még csak enyhítették a szárazságot, az aszály megszűntéhez további csapadékra van szükség.

Koronavírus - Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d'Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Elérkezett az élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevallások beadásának utolsó hete

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az élelmiszerlánc-szereplők többségének 2020. május 31-ig kell benyújtania a 2020-as felügyeleti díjbevallását. Mivel idén a jogszabályban előírt határidő munkaszüneti napra esik, a bevallások a következő munkanapon, tehát június 2-án még beadhatóak.

Veszélyesen alábecsülték az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét

Egy új tanulmány szerint sokkal több műanyagrészecske van az óceánokban, mint zooplankton, ami hatással van a tengeri élőlényekre és a klímaváltozásra is.

Kampány indult a burgonyatermelők és felhalmozódott készleteik megmentésére Belgiumban

A turizmus koronavírus-járvány okozta leállása, a sütödék ideiglenes bezárása, valamint az export visszaesése miatt felhalmozódott mintegy 750 ezer tonna burgonya és a termelők megmentése érdekében az ország szimbólumának számító sültkrumpli fogyasztását serkentő kampányt indítottak helyi civil szervezetek Belgiumban - közölte a belga sajtó hétfőn.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.