Back to top

Precíziós módszerek a növényvédelemben

A szeptember 5. és 8. között megrendezendő Bábolnai Gazdanapok keretében ismét megtartják a SMARTFARM konferenciát. Az első napon Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke tart témafelvezető előadást a növényvédelem és távérzékelés témakörében. A szakértőt a precíziós módszerek növényvédelemben betöltött szerepéről és a legfrissebb újításokról kérdeztük.

Ön tartja a bevezető előadást a növényvédelem és távérzékelés témakörében. Mennyire tekinthető manapság precíziós tevékenységnek a növényvédelem?

Az egész növényvédelem precíziós tevékenységnek tekinthető, hiszen ma már nem beszélhetünk hagyományos növényvédelemről. Régebben folyamatosan permeteztek, rendszeres volt a növényvédőszer-használat a területen, manapság viszont okszerűen, célirányosan és precízen kell alkalmazni a növényvédő szereket -- ez az integrált növényvédelem lényege. Permetezni a megfelelő időpontban, a legjobb módszerrel és technológiával érdemes, alkalmazva minden lehetséges technikai megoldást.

Milyen új módszerek és lehetőségek vehetők igénybe a károsítók beazonosításában?

Fontos a megfelelő diagnosztika, vagyis a károsítók beazonosítása, hiszen csak akkor lehet hatékony védekezést folytatni, ha tudjuk, hogy mi ellen védekezünk. Ez sokféle módon történhet: egyfelől érzékszerveink segítségével (a szakavatott szem hasznos lehet a károsítók megállapításában), vagy mintavételezéssel, amit mikroszkopikus vizsgálattal értékelünk ki, de ez már komolyabb tudást és technikát igényel. Aztán lehetnek olyan esetek, amikor laboratóriumban vagy táptalajon kell kitenyészteni az adott kórokozót. A mai legmodernebb megoldások pedig a precíz, bonyolult molekuláris biológiai módszerek (PCR eljárások) alkalmazása.

Mi a tapasztalata, mennyire mindennapi gyakorlat az effajta modern technológia használata?

Ezek a modernebb precíziós módszerek meglehetősen költségesek, ezért még nem általánosan elterjedtek, inkább a nagyobb gazdaságok használják őket. Akinek van lehetősége, az igénybe veszi a különböző cégek szolgáltatását, amelyek például egy molekuláris biológiai vizsgálatot képesek elvégezni. A szaporítóanyagokat is így célszerű diagnosztizálni, azonban ez esetben elengedhetetlen, hogy azok kórokozómentesek legyenek. Sok kórokozót, például fitoplazmákat és vírusokat sem egyszerű beazonosítani. A precíziós módszerek azon túlmenően, hogy költségesek, azért sem bevettek, mert alkalmazásuk komoly szaktudást igényel. Ez egyelőre inkább a jövő útja, ami felé haladni kell.

Tarcali Gábor: az egész növényvédelem precíziós tevékenységnek tekinthető
Fotó: Fejes Márton

A növényvédelemben fontos szerep jut az előrejelzésnek. Ezt hogyan támogatja a legújabb technológia?

Igen, előrejelzés nélkül az integrált növényvédelemben már nem nagyon lehet megfelelően védekezni, akár kórokozókról, akár állati kártevőkről van szó. A kórokozók ellen nagyon komoly digitális, informatikai szoftvereken alapuló, ezekkel támogatott előrejelzési rendszerek vannak, amelyek a területen érzékelő egységgel rendelkeznek. Ezek különböző meteorológiai adatokat mérnek, melyek bekerülnek egy számítógépközponti adatbázisba, a szoftver pedig a programozás alapján pillanatok alatt kiszámítja a helyzetet, hogy szükséges-e védekezni, és ha igen, mikor.

Mi a helyzet az állati kártevők elleni védekezéssel?

Az állati kártevők ellen nagyon sok hagyományos módszer volt és van: megszámolni őket a talajban, vagy akár hálózással, fénycsapdával, illetve egyéb más bonyolult csapdákkal megfogni őket. Manapság nagyon elterjedtek például a feromoncsapdák. Ezek is precíziós megoldások, hiszen fajspecifikusan csak azt az állatot fogják el, amit kell. Az adott faj szintetikusan előállított feromonjával csalogatják a csapdához ezeket a rovarokat. Van a növényvédelmi előrejelzésben alkalmazott távcsapda is, amelyet mikor kiraknak, távolról is meglehet számolni az elfogott rovarokat az élő, digitális kapcsolatnak köszönhetően. Ezek nemrég még kísérleti stádiumban voltak, most kezdenek elterjedni. A biológiai növényvédelemben komoly precíziós megoldásnak számít, amikor a károsító természetes ellenségét, élő szervezetet tartalmazó anyagot megfelelő technológiával juttatnak ki például a gyümölcsállományba, ami elpusztítja a károsítókat. A természetes ellenségek lehetnek állati szervezetek, rovarok, de kórokozók, vírusok, baktériumok vagy gombák is. Az ezekből elkészített különböző biopreparátumok, biológiai tartalmú növényvédőszerek -- amelyek megint csak komoly szaktudást és technológiát igénylő lehetőségek -- is elterjedőben vannak.

Mit jelent pontosan az okszerű, úgynevezett „evidence-based” permetezés?

A károkozók ellen csak akkor tudunk hatékonyan védekezni, ha a legjobb időpontban – vagyis amikor a rovarok lerakták a tojásaikat és már kikeltek a lárvák – tudunk permetezni. Egy járvány esetében pedig éppen a kialakulás előtt, amikor mondjuk egy gombabetegségnél a spórák kiszóródtak a területre. Ezeknek a megfelelő időpontoknak a megállapításában segítenek a precíziós módszerek, ezután pedig a védekezés kivitelezése következik. Már nem azt az egyszerű, hagyományos módszert kellene használni, hogy van egy régi, „jól bevált” permetezőgépem -- ez ma már nem növényvédelem. A növényvédelemben kifejezetten fontos lenne követni a fejlődést. Ma már nagyon modern, sokoldalú permetezőgépek vannak, amelyek komoly műszerezettséggel, szoftverekkel, informatikával is el vannak látva, mondhatjuk precíziós gépek. Ráadásul a növényvédő gépeknek időszakosan műszaki felülvizsgálaton kell átesniük, hogy alkalmas-e a megfelelő permetezésre. A permetezőgép minősége nagyban meghatározza a hatékonyságot, nem mindegy milyen szórásteljesítménnyel, mennyiséggel, és szórástechnikával történik a permetezés.

A teljes interjút a Magyar Mezőgazdaság szeptember 4-én megjelenő számában olvashatják.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

A növényvédelem kihívásai: szercsökkentés, drónos permetezés

A Bábolnai Gazdanapok délelőtti programjai között szerepelt egy kerekasztal beszélgetés, mely a növényvédelem aktuális kihívásait vette sorra. A növényvédőszer kivonások, a szükséges új technológiák (drónos permetezés) és ezekkel kapcsolatban a jövedelmezőség is szóba került.

Már értem, ki találta fel a kombájnt

Muzeális cséplőgépet is láthattunk munkában a 33. Bábolnai Gazdanapokon. A kombájn feltalálója bizonyára gyerekkorában a töreklyukhoz „beosztott” munkás volt, aki naphosszat nyelte a port és küszködött, hogy a felgyűlt törek miatt nehogy megálljon a cséplőgép.