Az egykor hazánkban is közkedvelt galambhús fogyasztása napjainkra – főképp szociodemográfiai változások miatt – háttérbe szorult, gyakorlatilag eltűnt étrendünkből. Ebben szerepet játszott a galambhús téves, negatív megítélése is, amelyen a fogyasztók felé történő, valós információkon alapuló ismeretátadással és kapcsolódó marketingtevékenységgel változtatni indokolt.
Nemzetközi szinten – Magyarországgal ellentétben – a galambhús hagyományosan beépült a fogyasztók étrendjébe is.
Hazánkban a rendszerváltást megelőző évtizedekben a húsgalamb-előállítás növelése exportfejlesztési célból államilag is támogatott mezőgazdasági tevékenység volt, ami abban az időben együtt járt termelői szakcsoportok létrehozásával, felvásárlási hálózatok kialakításával és az exportigényeknek megfelelő feldolgozással is. Ez azt is jelentette, hogy ebben az időszakban Magyarország az éves szintű húsgalamb-előállításban világviszonylatban a 2-3. helyre tudott kerülni.
Az egységes testméretű, magas hasznos (70 százalékot elérő) húsarányt produkáló, előhűtött galamb keresett és kifizetődő exportcikk lehet napjainkban is.
Mivel az Európai Unió tagállamai galambhúsból önellátóak (oda csak megbízható mennyiségű és minőségű árualappal és megfelelő árképzés mellett lehet belépni), az exportőr-országok főként Ázsiába exportálják a galambhúst. Bár a magyar galambhús-export az elmúlt években minimális mennyiségű volt, megfelelő fajtaválasztás és korszerű tenyésztéstechnológia, jól kialakított logisztikai háttér, valamint a hazai és a külföldi piacokon történő bevezetéshez megfelelően megválasztott marketingeszközök alkalmazása mellett realitása van a hazai húsgalamb-tenyésztés újraindításának.
Az exportpiacra történő termelés mellett a hazai termelés újbóli beindítása hozzájárulhat a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű kistérségek népességmegtartó képességének javításához is, ezért az agrártárca a haszongalamb-vásárlásához mezőgazdasági csekély összegű nemzeti támogatás formájában állami segítséget nyújt.
A frissen megjelent 39/2019. (VIII. 23.) AM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető
a 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás csekély összegű támogatási keretének és feltételrendszerének betartásával.
A támogatási kérelem a Magyar Államkincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon, postai úton küldhető be:
- a 2019. augusztus 1. és 2019. október 15. támogatási időszakra 2019. október 1-15.,
- a 2019. október 16. és 2020. április 30. támogatási időszakra 2020. május 1-15.,
- a 2020. május 1. és 2020. október 15. támogatási időszakra 2020. október 1-15. közötti benyújtással.
Fontos, hogy egy haszongalamb után kizárólag egy alkalommal igényelhető támogatás. Ha a kérelmező az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a nettó vételárat, ha pedig az általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a bruttó vételárat kell figyelembe venni a támogatási mérték meghatározásakor.
