Back to top

Az ASP nem válogat: a kedvencként tartott malacok is veszélyben vannak

Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa nem válogat, ugyanúgy megbetegíti a vaddisznókat, a gazdasági haszonállatként tartott sertéseket és a kis kedvencként nevelt törpemalacokat is. A sertések megóvása érdekében, elengedhetetlenül fontos, hogy minden tulajdonos, így a hobbitartók is ismerjék és betartsák a járványvédelmi szabályokat, intézkedéseket. Ehhez nyújt segítséget összefoglalónk.

Az ASP ellen nem kapható sem hatékony oltóanyag, sem gyógyszer. A házi sertések vírustól való megvédéséhez azoknak a tulajdonosoknak is ismerniük és alkalmazniuk kell a járványvédelmi szabályokat, intézkedéseket, akik kedvencként tartják a malacokat. Segítségképp összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat:

  • Fontos, hogy kedvenc malacainkat a lehetőségekhez mérten zártan tartsuk annak érdekében, hogy véletlenül se érintkezhessenek vaddisznókkal.
  • A fertőzött és magas kockázatú területeken – amelyekről a Nébih interaktív térképén tájékozódhatnak – ne sétáltassuk őket. Legjobb, ha teljesen elkerüljük ezeket a régiókat, illetve más ASP-vel fertőzött országba sem utazunk kedvencünkkel.
  • Törekedjük arra, hogy minél kevesebb emberrel érintkezzen kisállatunk, különös tekintettel más sertéstartókra.
  • A bőrön, a ruházaton, a lábbelin és a különböző eszközökön lévő vírus megfertőzheti az állatokat! Etetés, játék, vagy bármilyen érintkezés előtt alaposan mossunk kezet és váltsunk tiszta ruhát, hogy megvédjük kedvencünket a betegségtől.
  • Tartsuk tisztán kisállatunk környezetét, takarítsunk, fertőtlenítsünk rendszeresen! Ne hozzunk sertéseink közelébe olyan eszközöket, amelyek fertőzöttek lehetnek.
  • Körültekintően vásároljunk takarmányt: engedélyezett takarmány előállítótól, nyilvántartott takarmányforgalmazótól.
    A vaddisznóval való érintkezés lehetősége miatt ne használjunk a szántóföldről, kaszálóról, legelőről frissen betakarított takarmányt, illetve alomanyagot!
  • A vírus fennmaradhat friss és feldolgozott sertéstermékekben, beleértve a szárított, sózott, fagyasztott vagy a füstölt termékeket is. Ne tartsuk egy helyen, egy hűtőben sertéshússal azt az eleséget, amit kedvenc malacunknak szeretnénk adni. Ha zöldséget vagy gyümölcsöt adunk állatunknak, jól mossuk meg! Ne adjunk nekik konyhai hulladékot, kutya vagy macskaeledelt!
  • A kisállatunkkal együtt tartott más fajú állatok is behurcolhatják a betegséget, így rájuk is ügyeljünk!
  • Ha malacunknál bágyadtságot, levertséget, lázat észlelünk, azonnal tájékoztassuk a szolgáltató vagy a hatósági állatorvost!
Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Ultrahangos riasztó és a jog

Egy alföldi gazda állattartó telepet működtet. A telepével szomszédos ingatlan tulajdonosa, védendő saját ingatlanát, értékeit, ultrahangos állatriasztókat helyezett üzembe. Ezek a riasztók kétségkívül eredményesen működtek, mert távol tartották a kártevőket a szomszéd ingatlanától. Azonban a riasztók hatósugara túlterjedt a szomszéd ingatlanán.