Back to top

Tizenkét milliárddal bővül az agrárköltségvetés

Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az idei 206,2 milliárd forintról 218,1 milliárdra bővül a jövő évi agrárköltségvetés. Új feladataink vannak, amikre áldoznunk kell, leginkább az éghajlatváltozásból eredő, a termésbiztonságot javító intézkedésekre van szükség, fogalmazott. Az öntözésfejlesztés az egyik ilyen terület, amire a kormány döntése alapján többet költhetnek az illetékesek.

Fotó: AM/Pelsőczy Csaba
Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy jövő évi költségvetésben bővül a magyar mezőgazdaságra fordítható forrás, azaz az idei 206,2 milliárd forintról 218,1 milliárdra nő a agrárköltségvetés. Főként az öntözésfejlesztésre költ majd többet a minisztérium.

Az öntözésfejlesztésben két szaktárca az illetékes, az Agrárminisztérium (AM) és a Belügyminisztérium (BM). A BM illetékességébe a vízügyi mérnöki feladatok, a víznyerőhelyek és a vízszállító rendszerek tartoznak, ezek karbantartására, felújítására és fejlesztésére, új beruházásokra 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot szán a kormány.

Az AM kiemelten támogatja a termelők öntözésfejlesztési törekvéseit, ennek jegyében 300 millió forintot fordít a Nemzeti Földügyi Központon belül működő öntözési központ működtetésére, öntözésfejlesztésre pedig 5,5 milliárd forintot. Célja az öntözési beruházások felgyorsítása, amihez az adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentésére, a vízjogi engedélyezési rendszer további áttekintésére és egyszerűsítésére van szükség.

A szaktárca szeretné kiváltani az engedélyeztetéshez szükséges szakhatósági eljárásokat, és egyablakos rendszerben működtetni azt.

Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodók beadják az adott, öntözésre berendezni kívánt terület adatait az öntözési központnak, és onnantól mindent ez az intézmény intéz.

Támogatni kívánja a tárca az öntözési társulások létrejöttét és működését is, hiszen egy új hidráns fölépítése százmilliókba kerül, amit egy termelő nem tud kigazdálkodni. Az agrárminisztériumhoz tartoznak az úgynevezett harmadlagos vízművek is, vagyis azok a csatornák, amelyeken a földekre jut a víz. Ezek fölmérése, felújítása, üzemeltetésének átvétele is a tervek közé tartozik, mondta Nagy István.

Ha minden a tervek szerint halad, a ciklus végére 200 ezer hektárra lehet növelni az öntözött területet, ami ma mindössze 87 ezer hektár.

Mindehhez több öntözési szakemberre is szükség van, képzésükre és bemutatóüzem kialakítására Szarvason kerül sor.

A mezőgazdaság versenyképessége korszerű technikák és módszerek bevezetésével lehetséges, amit a vidékfejlesztési támogatások mellett a hitelgarancia kiterjesztésével is segít az Agrárminisztérium. A hosszú termelési ciklus, a gyakori termésingadozás és a piaci hullámzás miatt kockázatos területnek számít a mezőgazdasági tevékenység hitelezése, ezen segít a Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalása. Az alapítvány most 5 milliárd forintos tőkejuttatást kap a minisztériumtól. Az eddigi beruházási támogatások harmada, negyede mögött állt az alapítvány garanciája.

Méreténél sokkal nagyobb jelentősége van a méhészetnek, ezért tovább növelik az ágazat támogatását, jelentette be az agrárminiszter. Az idei 788 millió forint után 1,36 milliárd áll a rendelkezésükre. A méhészek eddig is 99 százalékosan kihasználták a támogatási lehetőségeket.

A gazdák öntözésfejlesztési terveit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mérte föl mondta el Győrffy Balázs, a szervezet elnöke.

A falugazdászok 40 ezer termelőt kérdeztek meg és 1,150 millió hektáron vizsgálták az öntözési lehetőségeket. Összesen 300 ezer hektáron szeretnének öntözni a gazdák, derült ki a fölmérésükből.

A NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) együtt kereste meg az illetékes minisztériumokat, hogy megoldják a vízgazdálkodás terén tapasztalható gondokat. Sikerült előrelépni több területen is: például a vízjogi üzemeltetési engedélyt már nem 5, hanem 20 évre adják ki. A kamara közreműködött az országos aszálymonitoring rendszer kiépítésében, ami idén májustól ingyen hozzáférhető a gazdák számára. A NAK portálján pedig részletesen végigvezetik az érdeklődőket a vízjogi engedélyeztetés és öntözési beruházás folyamatán.

Apró ágazat, de nagyon fontos az egész mezőgazdaság számára a méhészet, aminek a támogatását is emelik. Győrffy Balázs szerint uniós szinten is el kell érni, hogy a méz valóban méz legyen, ne pedig valamilyen ahhoz hasonló, de hasznos anyagait nem tartalmazó kínai termék.

Jakab István, a Magosz elnöke hangsúlyozta, mekkora jelentősége van annak, hogy szakmai egyetértésben tevékenykednek a magyar mezőgazdaság fejlesztése érdekében.

Az öntözött gazdálkodás nemcsak a hozamokat növeli, hanem lehetővé teszi a termelés diverzifikálását, a fehérjeprogram végrehajtását is,

mondta. Ugyanakkor változtatni kell a magyar vízügyi hatóság szemléletén, hogy lehetőségként tekintsenek a vízhasználatra, ne pedig problémaként, fogalmazott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

A fiatalítás és a generációváltás is a célja az OMÉK szakmai programjainak

A szakmának is változatos programokat kínál a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amely a kiállítás négy napja alatt számos konferenciának és szakmai előadásnak biztosít helyszínt.

Ügyes kecskék

A sok látnivaló mellett, kecskeügyességi bemutatóval és erdei piaccal is várja az érdeklődőket a Budakeszi Vadaspark szeptember 15-én, vasárnap.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Az őshonos fajták megőrzése közös érdekünk

Az őshonos fajok és fajták nemzeti örökségünk részei, éppen ezért a kormány kiemelt feladatként tekint génjeik megőrzésére. Minderről Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt a témáról szóló konferencián, a KÁN nulladik napján.

Tenyészbika támogatási program: lehetőség a minőségi javulásra

A legfőbb cél évek óta a minőségi előrelépés húshasznú szarvasmarhákat tenyésztőknél, ez most az új támogatási formának köszönhetően meg is valósulhat. A tenyésztők nagy lehetőséget látnak a programban.

140 milliárd forintos élelmiszeripari fejlesztésekre nyílik lehetőség

Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése az egész magyar gazdaság érdeke, a nagyobb hozzáadott értékű termékekkel nem csak a gazdálkodók és feldolgozók járnak jól. Tavaly októberben jelent meg a második élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázat, amelyben várhatóan 70 milliárd forint támogatás révén összesen 140 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások.

Milyen Magyarország Legszebb Birtoka?

Gyümölcsös konténerekből összeállított, traktor húzta „kisvasúttal” jártuk be a Derecske határában található, madárcsicsergéstől hangos okoskertet, a Hajdú-bihari Bold Agro Kft. 110 hektáros alma- és 80 hektáros meggyültetvényét, amely az idén elnyerte a Magyarország Legszebb Birtoka címet.