0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Zöldségkertészek: kezdődik az őszi forduló

Jó néhány éve komoly érvek szólnak amellett, hogy a kárpátaljai fóliás zöldségtermesztők két fordulóban, tavasziban és ősziben neveljék a zöldségféléket.

Az egyik legfontosabb szempont, hogy június végére az ültetvények a szeszélyes időjárás, valamint a kórokozók és kártevők állandó támadása miatt annyira lestrapálódnak, a bokrok annyira elvénülnek, hogy ekkor már csak a töredékét tudják adni az addigi termésnek. A másik lényeges befolyásoló körülmény, hogy nyár közepén, amikor megjelenik a szabadföldi uborka, annyira lecsökken ennek a terménynek az ára a megyében, hogy az értékesíthető mennyiség gyakran még az előállítási költséget sem fedezi.

– Nagyjából így történt ez az idén is – mondta el lapunknak Vinda István nagydobronyi termelő. – Talán csak annyi különbséggel, hogy a június végi árzuhanás rövid ideig tartott. Gazdatársaim ezt sokféleképpen magyarázzák. Én úgy látom, hogy

mostanra a térségben létrejött a megtermelt zöldségmennyiség és a fizetőképes kereslet rég óhajtott egyensúlya,

amit remélhetőleg nem borít fel az sem, hogy időnként még mindig a túltermelés jelei mutatkoznak bizonyos zöldségfélékből.

– Az ön által említett egyensúly létrejöttének bizonyára komoly gazdasági okai vannak.

– Magam is ezt vallom. Először is, mindenkinek szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a munkaerő-elvándorlás mostanra oly nagymértékűvé vált Ukrajnából – a legszolidabb becslések szerint is 8 millió honfitársunk dolgozik külföldön –,hogy aki itthon maradt és minőségi munkát végez, azt bizony meg kell fizetni. Nem mondom, hogy a nyugati világban megszokott pénzekről van szó, de éhbérért már nálunk sem dolgozik senki. A termelők oldaláról nézve a létszám szintén erősen behatárolt – folytatja gondolatmenetét beszélgetőtársam.

– Három darab 40 méter hosszúságú, magas légterű fóliasátor felállítása, a csöpögtetőrendszer bevezetése és üzemeltetése – mostanság nagyjából az ilyen alapterületű fedett térben termelt zöldségmennyiség elegendő egy család eltartására – jelentős költségekkel jár.

Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha a családfő egy külhoni gyárban vagy építkezésen jut hozzá ehhez a jövedelemhez. Abban úgymond, nincs semmi kockázat. Ám hogy mennyi lemondással jár ez a könnyebbik út, azt hamar megtapasztalják az egymástól sokszor hosszú hónapokra elválasztott családtagok. Meglátásom szerint a jelentős mértékű külföldi munkavállalás ellenére ezért nem csökken, sőt, valamelyest bővül Kárpátalján a hajtatott zöldségter­mesztéssel foglalkozók köre. Többek között ezért vannak versenyelőnyben a magyarok, akik az Egán Ede Gazdaságfejlesztő Program keretében pályázhatnak egyebek mellett új fóliaházak telepítésére. Nemrég, amikor itt jártak az alapítvány munkatársai, hogy felmérjék az igényeket, meglepődve tapasztalták, hogy szülőfalumból a legközelebbi pályázati fordulóban több mint negyvenen szándékoznak pályázni új hajtatóközegre.

– Ha gyorsmérleget vonna a tavaszi fordulóról, mik lennének a legfontosabb megállapítások?

– Ami talán a leglényegesebb: már rég nem emlékszünk ilyen sikeres idénykezdetre. Mert nem csupán a fóliás uborka fizetett jól, de aki hónapos retket, zöldbabot vagy csemegekukoricát termesztett hideghajtatásban, annak is bejöttek a számításai. Végre elmondhatjuk, hogy aki minőségi áruval jelentkezett a piacon, az nem járt rosszul. De hát ez lenne a természetes. S valljuk be őszintén, nagyon ránk fér már egy sikeres idény.

– Köztudott, hogy a tűzifa drágulása miatt vidékünkön lecsökkent a fűtött fóliasátrak száma.

– Ez kétségkívül komoly visszalépést jelent. Ez idő tájt Kárpátalján a fűtött fóliasátrak alig 10 százalékát teszik ki az összesnek, holott korábban ez a mutató már a 20 százalék felé közelített. Jól tudjuk, hogy azok a termelők, akik már év elejétől fűtenek, a szokásosnál is nagyobbat kockáztatnak. De az idén ők sem jártak rosszul, mivel a vásárlók hajlandók voltak a legkorábbi, magasabb költséggel előállított primőröket is megfizetni. Mint korábban érintettük, az, aki fűtetlen fóliában termesztett uborkát, paradicsomot, paprikát, szintén szép jövedelemre tett szert. Gazdatársaim körében most az az állandó beszédtéma, hogy miként lehetne még jobban kihasználni azt az előnyt, ami Kárpátalja kedvező éghajlati adottságaiból származik. Ugyanis nálunk általában minden növény vegetációja két-három héttel előrébb tart, mint a hágón túli területeken. Természetesen így van ez a fóliában termesztett kultúrák esetében is, már hogyha magas színvonalon végzünk minden munkafolyamatot. Ellenkező esetben hamar oda a kedvező földrajzi fekvésből adódó előny.

– Ezenkívül mi más jellemzi még az idei első fordulót?

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a 
www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.

– A kis családi gazdaságok – márpedig Kárpátalján csaknem kizárólag ilyenek találhatók – nagy előnye a rugalmasság, az, hogy a piaci réseket hamar megtalálják. Most például – részben a hőség miatt is – nagy keletje van a leveszöldségeknek, a zöldbabnak, hisz ahol nincsenek biztosítva a rendszeres öntözés feltételei, ott ezek a kultúrnövények már rég kiszáradtak.

Továbbra is slágernövénynek számít a csemegekukorica, amely szintén komoly odafigyelést igényel. De eddig meghálálta a törődést.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság