Back to top

Aranyegyháza Kincsei - Az Év Tanyája

Szél István Kunadacson 1990-óta foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Az általa felépített családi gazdaság több lábon áll, a növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül falusi vendéglátással, illetve saját gyártású élelmiszerek előállításával is foglalkozik, melyek Aranyegyháza Kincsei néven váltak ismertté a térségben.

A Szél család birtokában lévő tanya­gazdaság a hagyományőrzés mellett, fenntarthatóságra törekvő, környezetkímélő gazdálkodást folytat, melynek alapköveit a haladó szellemiségű megoldások jelentik.

A Kiskunsági-homokhátsá­gon fekvő Szél Tanyai Gaz­daság fejlődésében az egész család részt vesz, de István kisebbik fia jelentősebb szerepet vállal a munkában. Így a teljes családi gazdaság százötven hektáron képes termelni, melyből harminc hektár legelő az állattenyésztés szükségletét fedezi. Ezen felül, még körülbelül harminc hektáron termesztenek lucernát, amely szintén az állatok ellátását segíti. A tanyán őshonos állatokat tartanak, racka juhot, szürkemarhát és mangalicát. Továbbá két Shagya arab ló és hagyományos baromfifélék – pulykák, gyöngytyúkok és tyúkok – is megtalálhatók a birtokon. A mangalicából előállított füstölt húsáruk jelentik a gazdaság zászlóshajóját, rendkívül népszerűek a fogyasztók körében. A termékek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2016-ban bekerültek a Bács-Kiskun megyei értéktárba.

„A tanya, a tanyasi élet, egy csodálatos dolog, biztonságot adó világ, amelyben mindig is éltem.

Olyan tanyagazdaságot álmodtunk, ahol egy helyen valósulhat meg a ‚földtől az asztalig’ termelési folyamat, amely fogyasztói megközelítésben záloga a biztonságos, ellenőrzött élelmiszernek” – mondta István.

A gazda a hagyományőrzés mellett kötelezte el magát, többek között ezért is foglalkozik őshonos állatokkal. „A szívem csücske a hagyományőrzés, az ősi fajtákról csak jókat tudok mondani, annak ellenére, hogy nehéz velük bánni, mert szilajok, nem kezes állatok.” Hozzátette, hogy ezek a többszáz éves fajták – különösen a szürke­marha – tartás szempontjából igény­te­lenek, nem betegszenek meg, nincs szükségük intenzív tápokra, a húsuk pedig értékes, ellenben a szaporulatot nem könnyű eladni, ami országos szintű probléma. Az őshonos állatokat értékesíteni gyakorlatilag nem lehet. Saját termékekbe bedolgozva nagyon finomak, és kelendők, de a szaporulatot csak a régi ismerősöknek, visszajáró vevőknek lehet eladni. A szürke­marhák esetében kevesebb a húskihozatal és az élőállat piacon egy-egy szürkemarha borjú csak fele annyiért kel el, mint például egy charolais vagy limousine borjú.

A háztáji mangalicatartás esetében is probléma, hogy csak kevés üzem vesz mangalicát, akkor is maximum ötven darabot – tette hozzá.

A szántóföldi növények közül kukoricát és napraforgót, kertészetükben pedig paprikát és szilvát termesztenek. Utóbbiakból készül a nagy népszerűségnek örvendő Erős Szélpista, illetve a rézüstben főtt szilvalekvár, melyek az „Aranyegyháza Kincsei” néven kerülnek forgalomba. A termékcsalád további tagjai a – már említett – mangalicából készült füstölt termékek: sonkák, szalonnák, kolbászok és szalámik.

A tanya mai formájának elnyeréséhez a családnak sok akadályt kellet és kell legyőznie.

A szerteágazó gazdaság az idei évben teljesedik ki, de a munkaerőhiány nagy gondokat okoz, emiatt sok munka hárul a családtagokra.

Így nem marad idő az olyan szabadidős tevékenységekre, mint a „fogatozás”, amelyet István már évek óta szeretne elkezdeni, de időhiány miatt egyszerűen nem képes rá. István elmondta, hogy a munkabérek, vegyszerek és alkatrészek árának folyamatos emelkedése is nehezíti a helyzetüket. A termelők tíz-tizenöt éve ugyanazon az áron dolgoznak, ráadásul a jövedelem realizálásáig legalább egy évig áll a pénzük az üzletben, ami sokszor másfél évig is elhúzódik. Ehhez képest a szupermarketek polcain sorakozó élelmiszerek ára egyre nagyobb mértékben emelkedik, ami nincs arányban a gabonaárak változásával.

A falusi vendéglátó tevékenységüknek az Ispán Major Vendégház ad otthont, mely a helyi tradíciókhoz, tájjelleghez illeszkedő tanyaközpont. A tizenöt éve működő hagyományőrző vendégházban különböző rendezvényeket szerveznek, melyek elsősorban a helyi termékek népszerűsítésére szolgálnak. Volt már itt kolbász- és pálinkafesztivál, de a térség tradicionális gasztronómiai élményei iránt érdeklődő kisebb-nagyobb csoportokat is szeretettel várják.

A fesztivál, mely általában október első vagy második hétvégéjén kerül megrendezésre, elsősorban a helyi termékek népszerűsítése miatt jött létre. Az ország miden részéről érkeznek résztvevők, de nagy számban a térségből, a Kiskunság és Nagykunság vidékéről jönnek a látogatók.

A terített asztalon a tájra jellemző bográcsos ételeket és hagyományos kemencében sült finomságokat szolgálnak fel.

István elmondta, hogy a megjelenésében kúriára, intéző lakra hasonlító épület részben múzeumként is üzemel, több régi mezőgazdasági eszközt és gépet állítottak ki. „A vastag vályogfalból épült régi öreg tanyát meghagytuk az eredeti állapotában, csak a tetőt cseréltük le, hódfarkú piros új cseréppel fedtük le, és természetesen a vakolatot kijavítva, fehérre meszelve állnak a falak. A nyílászárók cseréje részben az eredeti, részben a mai anyagokkal lett kiegészítve, felújítva, de harmonizál a régi stílussal” – tette hozzá.

A gazdaság a jövő termelőinek tovább fejlesztésével is foglalkozik, felnőttképzés formájában Aranykalászos gazda tanfolyamokat tartanak. A három hónapos képzés negyed évente indul, és hozzávetőlegesen húsz-huszonöt fő jelentkezik. A képzés helyszínét szintén a felújított Ispán Major szolgáltatja.

„Az építkezéssel, tanyai gazdaságunk kiszélesítésével lehetőséget teremtettünk, a komp­lex tanyasi életformák a Szél Tanyai Gazdaság fenntartására, amellyel példát kívánunk mutatni az unokáinkon túl, a jövő generációja felé.”

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

Ételt ne dobj ki – tészta, krumpli és rizs

A világon a megtermelt étel egyharmada kárba megy, aminek 80%-a még ehető is lenne. Eközben már a pazarlás helyétől pár száz méterre akadna olyan, aki szívesen megenné az adott ételt. Erre találta ki három magyar diák a FoodOverflow rendszert, amelyben felajánlhatjuk a megmaradt ételt annak, aki elmegy érte. Ám az ételpazarlás ellen otthon mi magunk tehetjük a legtöbbet.

Ezt a gluténmentes gabonát érdemes gyakran enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Stratégia készült a baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztésére

A baromfiágazat 2020-2025 közötti fejlesztési lehetőségeit bemutató stratégiát készítettek a szakmai szervezetek, a tervet Nagy István agrárminiszter mutatta be. A koncepció szerint a legnagyobb potenciál a csirkeágazatban van.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.