Back to top

Aranyegyháza Kincsei - Az Év Tanyája

Szél István Kunadacson 1990-óta foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Az általa felépített családi gazdaság több lábon áll, a növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül falusi vendéglátással, illetve saját gyártású élelmiszerek előállításával is foglalkozik, melyek Aranyegyháza Kincsei néven váltak ismertté a térségben.

A Szél család birtokában lévő tanya­gazdaság a hagyományőrzés mellett, fenntarthatóságra törekvő, környezetkímélő gazdálkodást folytat, melynek alapköveit a haladó szellemiségű megoldások jelentik.

A Kiskunsági-homokhátsá­gon fekvő Szél Tanyai Gaz­daság fejlődésében az egész család részt vesz, de István kisebbik fia jelentősebb szerepet vállal a munkában. Így a teljes családi gazdaság százötven hektáron képes termelni, melyből harminc hektár legelő az állattenyésztés szükségletét fedezi. Ezen felül, még körülbelül harminc hektáron termesztenek lucernát, amely szintén az állatok ellátását segíti. A tanyán őshonos állatokat tartanak, racka juhot, szürkemarhát és mangalicát. Továbbá két Shagya arab ló és hagyományos baromfifélék – pulykák, gyöngytyúkok és tyúkok – is megtalálhatók a birtokon. A mangalicából előállított füstölt húsáruk jelentik a gazdaság zászlóshajóját, rendkívül népszerűek a fogyasztók körében. A termékek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2016-ban bekerültek a Bács-Kiskun megyei értéktárba.

„A tanya, a tanyasi élet, egy csodálatos dolog, biztonságot adó világ, amelyben mindig is éltem.

Olyan tanyagazdaságot álmodtunk, ahol egy helyen valósulhat meg a ‚földtől az asztalig’ termelési folyamat, amely fogyasztói megközelítésben záloga a biztonságos, ellenőrzött élelmiszernek” – mondta István.

A gazda a hagyományőrzés mellett kötelezte el magát, többek között ezért is foglalkozik őshonos állatokkal. „A szívem csücske a hagyományőrzés, az ősi fajtákról csak jókat tudok mondani, annak ellenére, hogy nehéz velük bánni, mert szilajok, nem kezes állatok.” Hozzátette, hogy ezek a többszáz éves fajták – különösen a szürke­marha – tartás szempontjából igény­te­lenek, nem betegszenek meg, nincs szükségük intenzív tápokra, a húsuk pedig értékes, ellenben a szaporulatot nem könnyű eladni, ami országos szintű probléma. Az őshonos állatokat értékesíteni gyakorlatilag nem lehet. Saját termékekbe bedolgozva nagyon finomak, és kelendők, de a szaporulatot csak a régi ismerősöknek, visszajáró vevőknek lehet eladni. A szürke­marhák esetében kevesebb a húskihozatal és az élőállat piacon egy-egy szürkemarha borjú csak fele annyiért kel el, mint például egy charolais vagy limousine borjú.

A háztáji mangalicatartás esetében is probléma, hogy csak kevés üzem vesz mangalicát, akkor is maximum ötven darabot – tette hozzá.

A szántóföldi növények közül kukoricát és napraforgót, kertészetükben pedig paprikát és szilvát termesztenek. Utóbbiakból készül a nagy népszerűségnek örvendő Erős Szélpista, illetve a rézüstben főtt szilvalekvár, melyek az „Aranyegyháza Kincsei” néven kerülnek forgalomba. A termékcsalád további tagjai a – már említett – mangalicából készült füstölt termékek: sonkák, szalonnák, kolbászok és szalámik.

A tanya mai formájának elnyeréséhez a családnak sok akadályt kellet és kell legyőznie.

A szerteágazó gazdaság az idei évben teljesedik ki, de a munkaerőhiány nagy gondokat okoz, emiatt sok munka hárul a családtagokra.

Így nem marad idő az olyan szabadidős tevékenységekre, mint a „fogatozás”, amelyet István már évek óta szeretne elkezdeni, de időhiány miatt egyszerűen nem képes rá. István elmondta, hogy a munkabérek, vegyszerek és alkatrészek árának folyamatos emelkedése is nehezíti a helyzetüket. A termelők tíz-tizenöt éve ugyanazon az áron dolgoznak, ráadásul a jövedelem realizálásáig legalább egy évig áll a pénzük az üzletben, ami sokszor másfél évig is elhúzódik. Ehhez képest a szupermarketek polcain sorakozó élelmiszerek ára egyre nagyobb mértékben emelkedik, ami nincs arányban a gabonaárak változásával.

A falusi vendéglátó tevékenységüknek az Ispán Major Vendégház ad otthont, mely a helyi tradíciókhoz, tájjelleghez illeszkedő tanyaközpont. A tizenöt éve működő hagyományőrző vendégházban különböző rendezvényeket szerveznek, melyek elsősorban a helyi termékek népszerűsítésére szolgálnak. Volt már itt kolbász- és pálinkafesztivál, de a térség tradicionális gasztronómiai élményei iránt érdeklődő kisebb-nagyobb csoportokat is szeretettel várják.

A fesztivál, mely általában október első vagy második hétvégéjén kerül megrendezésre, elsősorban a helyi termékek népszerűsítése miatt jött létre. Az ország miden részéről érkeznek résztvevők, de nagy számban a térségből, a Kiskunság és Nagykunság vidékéről jönnek a látogatók.

A terített asztalon a tájra jellemző bográcsos ételeket és hagyományos kemencében sült finomságokat szolgálnak fel.

István elmondta, hogy a megjelenésében kúriára, intéző lakra hasonlító épület részben múzeumként is üzemel, több régi mezőgazdasági eszközt és gépet állítottak ki. „A vastag vályogfalból épült régi öreg tanyát meghagytuk az eredeti állapotában, csak a tetőt cseréltük le, hódfarkú piros új cseréppel fedtük le, és természetesen a vakolatot kijavítva, fehérre meszelve állnak a falak. A nyílászárók cseréje részben az eredeti, részben a mai anyagokkal lett kiegészítve, felújítva, de harmonizál a régi stílussal” – tette hozzá.

A gazdaság a jövő termelőinek tovább fejlesztésével is foglalkozik, felnőttképzés formájában Aranykalászos gazda tanfolyamokat tartanak. A három hónapos képzés negyed évente indul, és hozzávetőlegesen húsz-huszonöt fő jelentkezik. A képzés helyszínét szintén a felújított Ispán Major szolgáltatja.

„Az építkezéssel, tanyai gazdaságunk kiszélesítésével lehetőséget teremtettünk, a komp­lex tanyasi életformák a Szél Tanyai Gazdaság fenntartására, amellyel példát kívánunk mutatni az unokáinkon túl, a jövő generációja felé.”

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szereti ön a Bug Mac hamburgert és a lisztkukac-muffint?

Ha ön egy étteremben rovart találna a hamburgerében, akkor valószínűleg visszaküldené. Ám az egyik angol gazdaságban teljes mértékben csúszó-mászó rovarokból készült, szaftos harapnivalókat készítenek, és ráadásul azt állítják, hogy a marhahúsnál jobb az ízük.

Jubileumi kiállítás Rákoscsabán

Fennállásának fél évszázados jubileumát ünnepelte a november 3. hétvégéjén megrendezett kiállításával a Rákosmenti Kisállattenyésztők Egyesülete. Még 1969-ben 11 galambász megalakította saját egyesületét, ami az akkori politikai, gazdasági viszonyok között egyáltalán nem volt egyszerű. A hajdani elöljárók azonban felkarolták kezdeményezésüket.

Természeti csapás, majd happy end: túlélő tehenek

Három tehenet ragadott magával egy észak-karolinai szigetről a Dorian hurrikán, de élve találtak rájuk, miután az állatok kilométereken át úsztak.

Macskatenyésztésünk továbbra is virágzik

November 3. hétvégéjén rendezték meg az immár határainkon túl is igen nagy népszerűségnek örvendő, hagyományosnak tekinthető Lurdy Ház béli macskakiállítást Budapesten, a Magyar Macskamánia Egyesület szervezésében. A sok szép állat mellett a különféle takarmány-előállítók, kellékgyártók is bemutatták egyre gazdagodó kínálatukat.

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

Ételt ne dobj ki – tészta, krumpli és rizs

A világon a megtermelt étel egyharmada kárba megy, aminek 80%-a még ehető is lenne. Eközben már a pazarlás helyétől pár száz méterre akadna olyan, aki szívesen megenné az adott ételt. Erre találta ki három magyar diák a FoodOverflow rendszert, amelyben felajánlhatjuk a megmaradt ételt annak, aki elmegy érte. Ám az ételpazarlás ellen otthon mi magunk tehetjük a legtöbbet.

Ezt a gluténmentes gabonát érdemes gyakran enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

Nagy István: a méztermelés a jövőnket jelenti

A „mézes reggeli” programot 2007-ben indították el Szlovéniában, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a mézfogyasztás fontosságára. Magyarország 2014-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek mostanra már ezernél is több hazai iskola ad otthont. Így történt ez a tolna megyei Tamásiban is, ahol a programot a „Legyen minden nap mézes nap” mézfogyasztás-ösztönző kampány részeként tartották meg.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.