Back to top

Aranyegyháza Kincsei - Az Év Tanyája

Szél István Kunadacson 1990-óta foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Az általa felépített családi gazdaság több lábon áll, a növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül falusi vendéglátással, illetve saját gyártású élelmiszerek előállításával is foglalkozik, melyek Aranyegyháza Kincsei néven váltak ismertté a térségben.

A Szél család birtokában lévő tanya­gazdaság a hagyományőrzés mellett, fenntarthatóságra törekvő, környezetkímélő gazdálkodást folytat, melynek alapköveit a haladó szellemiségű megoldások jelentik.

A Kiskunsági-homokhátsá­gon fekvő Szél Tanyai Gaz­daság fejlődésében az egész család részt vesz, de István kisebbik fia jelentősebb szerepet vállal a munkában. Így a teljes családi gazdaság százötven hektáron képes termelni, melyből harminc hektár legelő az állattenyésztés szükségletét fedezi. Ezen felül, még körülbelül harminc hektáron termesztenek lucernát, amely szintén az állatok ellátását segíti. A tanyán őshonos állatokat tartanak, racka juhot, szürkemarhát és mangalicát. Továbbá két Shagya arab ló és hagyományos baromfifélék – pulykák, gyöngytyúkok és tyúkok – is megtalálhatók a birtokon. A mangalicából előállított füstölt húsáruk jelentik a gazdaság zászlóshajóját, rendkívül népszerűek a fogyasztók körében. A termékek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2016-ban bekerültek a Bács-Kiskun megyei értéktárba.

„A tanya, a tanyasi élet, egy csodálatos dolog, biztonságot adó világ, amelyben mindig is éltem.

Olyan tanyagazdaságot álmodtunk, ahol egy helyen valósulhat meg a ‚földtől az asztalig’ termelési folyamat, amely fogyasztói megközelítésben záloga a biztonságos, ellenőrzött élelmiszernek” – mondta István.

A gazda a hagyományőrzés mellett kötelezte el magát, többek között ezért is foglalkozik őshonos állatokkal. „A szívem csücske a hagyományőrzés, az ősi fajtákról csak jókat tudok mondani, annak ellenére, hogy nehéz velük bánni, mert szilajok, nem kezes állatok.” Hozzátette, hogy ezek a többszáz éves fajták – különösen a szürke­marha – tartás szempontjából igény­te­lenek, nem betegszenek meg, nincs szükségük intenzív tápokra, a húsuk pedig értékes, ellenben a szaporulatot nem könnyű eladni, ami országos szintű probléma. Az őshonos állatokat értékesíteni gyakorlatilag nem lehet. Saját termékekbe bedolgozva nagyon finomak, és kelendők, de a szaporulatot csak a régi ismerősöknek, visszajáró vevőknek lehet eladni. A szürke­marhák esetében kevesebb a húskihozatal és az élőállat piacon egy-egy szürkemarha borjú csak fele annyiért kel el, mint például egy charolais vagy limousine borjú.

A háztáji mangalicatartás esetében is probléma, hogy csak kevés üzem vesz mangalicát, akkor is maximum ötven darabot – tette hozzá.

A szántóföldi növények közül kukoricát és napraforgót, kertészetükben pedig paprikát és szilvát termesztenek. Utóbbiakból készül a nagy népszerűségnek örvendő Erős Szélpista, illetve a rézüstben főtt szilvalekvár, melyek az „Aranyegyháza Kincsei” néven kerülnek forgalomba. A termékcsalád további tagjai a – már említett – mangalicából készült füstölt termékek: sonkák, szalonnák, kolbászok és szalámik.

A tanya mai formájának elnyeréséhez a családnak sok akadályt kellet és kell legyőznie.

A szerteágazó gazdaság az idei évben teljesedik ki, de a munkaerőhiány nagy gondokat okoz, emiatt sok munka hárul a családtagokra.

Így nem marad idő az olyan szabadidős tevékenységekre, mint a „fogatozás”, amelyet István már évek óta szeretne elkezdeni, de időhiány miatt egyszerűen nem képes rá. István elmondta, hogy a munkabérek, vegyszerek és alkatrészek árának folyamatos emelkedése is nehezíti a helyzetüket. A termelők tíz-tizenöt éve ugyanazon az áron dolgoznak, ráadásul a jövedelem realizálásáig legalább egy évig áll a pénzük az üzletben, ami sokszor másfél évig is elhúzódik. Ehhez képest a szupermarketek polcain sorakozó élelmiszerek ára egyre nagyobb mértékben emelkedik, ami nincs arányban a gabonaárak változásával.

A falusi vendéglátó tevékenységüknek az Ispán Major Vendégház ad otthont, mely a helyi tradíciókhoz, tájjelleghez illeszkedő tanyaközpont. A tizenöt éve működő hagyományőrző vendégházban különböző rendezvényeket szerveznek, melyek elsősorban a helyi termékek népszerűsítésére szolgálnak. Volt már itt kolbász- és pálinkafesztivál, de a térség tradicionális gasztronómiai élményei iránt érdeklődő kisebb-nagyobb csoportokat is szeretettel várják.

A fesztivál, mely általában október első vagy második hétvégéjén kerül megrendezésre, elsősorban a helyi termékek népszerűsítése miatt jött létre. Az ország miden részéről érkeznek résztvevők, de nagy számban a térségből, a Kiskunság és Nagykunság vidékéről jönnek a látogatók.

A terített asztalon a tájra jellemző bográcsos ételeket és hagyományos kemencében sült finomságokat szolgálnak fel.

István elmondta, hogy a megjelenésében kúriára, intéző lakra hasonlító épület részben múzeumként is üzemel, több régi mezőgazdasági eszközt és gépet állítottak ki. „A vastag vályogfalból épült régi öreg tanyát meghagytuk az eredeti állapotában, csak a tetőt cseréltük le, hódfarkú piros új cseréppel fedtük le, és természetesen a vakolatot kijavítva, fehérre meszelve állnak a falak. A nyílászárók cseréje részben az eredeti, részben a mai anyagokkal lett kiegészítve, felújítva, de harmonizál a régi stílussal” – tette hozzá.

A gazdaság a jövő termelőinek tovább fejlesztésével is foglalkozik, felnőttképzés formájában Aranykalászos gazda tanfolyamokat tartanak. A három hónapos képzés negyed évente indul, és hozzávetőlegesen húsz-huszonöt fő jelentkezik. A képzés helyszínét szintén a felújított Ispán Major szolgáltatja.

„Az építkezéssel, tanyai gazdaságunk kiszélesítésével lehetőséget teremtettünk, a komp­lex tanyasi életformák a Szél Tanyai Gazdaság fenntartására, amellyel példát kívánunk mutatni az unokáinkon túl, a jövő generációja felé.”

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.