Back to top

Aranyegyháza Kincsei - Az Év Tanyája

Szél István Kunadacson 1990-óta foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Az általa felépített családi gazdaság több lábon áll, a növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül falusi vendéglátással, illetve saját gyártású élelmiszerek előállításával is foglalkozik, melyek Aranyegyháza Kincsei néven váltak ismertté a térségben.

A Szél család birtokában lévő tanya­gazdaság a hagyományőrzés mellett, fenntarthatóságra törekvő, környezetkímélő gazdálkodást folytat, melynek alapköveit a haladó szellemiségű megoldások jelentik.

A Kiskunsági-homokhátsá­gon fekvő Szél Tanyai Gaz­daság fejlődésében az egész család részt vesz, de István kisebbik fia jelentősebb szerepet vállal a munkában. Így a teljes családi gazdaság százötven hektáron képes termelni, melyből harminc hektár legelő az állattenyésztés szükségletét fedezi. Ezen felül, még körülbelül harminc hektáron termesztenek lucernát, amely szintén az állatok ellátását segíti. A tanyán őshonos állatokat tartanak, racka juhot, szürkemarhát és mangalicát. Továbbá két Shagya arab ló és hagyományos baromfifélék – pulykák, gyöngytyúkok és tyúkok – is megtalálhatók a birtokon. A mangalicából előállított füstölt húsáruk jelentik a gazdaság zászlóshajóját, rendkívül népszerűek a fogyasztók körében. A termékek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2016-ban bekerültek a Bács-Kiskun megyei értéktárba.

„A tanya, a tanyasi élet, egy csodálatos dolog, biztonságot adó világ, amelyben mindig is éltem.

Olyan tanyagazdaságot álmodtunk, ahol egy helyen valósulhat meg a ‚földtől az asztalig’ termelési folyamat, amely fogyasztói megközelítésben záloga a biztonságos, ellenőrzött élelmiszernek” – mondta István.

A gazda a hagyományőrzés mellett kötelezte el magát, többek között ezért is foglalkozik őshonos állatokkal. „A szívem csücske a hagyományőrzés, az ősi fajtákról csak jókat tudok mondani, annak ellenére, hogy nehéz velük bánni, mert szilajok, nem kezes állatok.” Hozzátette, hogy ezek a többszáz éves fajták – különösen a szürke­marha – tartás szempontjából igény­te­lenek, nem betegszenek meg, nincs szükségük intenzív tápokra, a húsuk pedig értékes, ellenben a szaporulatot nem könnyű eladni, ami országos szintű probléma. Az őshonos állatokat értékesíteni gyakorlatilag nem lehet. Saját termékekbe bedolgozva nagyon finomak, és kelendők, de a szaporulatot csak a régi ismerősöknek, visszajáró vevőknek lehet eladni. A szürke­marhák esetében kevesebb a húskihozatal és az élőállat piacon egy-egy szürkemarha borjú csak fele annyiért kel el, mint például egy charolais vagy limousine borjú.

A háztáji mangalicatartás esetében is probléma, hogy csak kevés üzem vesz mangalicát, akkor is maximum ötven darabot – tette hozzá.

A szántóföldi növények közül kukoricát és napraforgót, kertészetükben pedig paprikát és szilvát termesztenek. Utóbbiakból készül a nagy népszerűségnek örvendő Erős Szélpista, illetve a rézüstben főtt szilvalekvár, melyek az „Aranyegyháza Kincsei” néven kerülnek forgalomba. A termékcsalád további tagjai a – már említett – mangalicából készült füstölt termékek: sonkák, szalonnák, kolbászok és szalámik.

A tanya mai formájának elnyeréséhez a családnak sok akadályt kellet és kell legyőznie.

A szerteágazó gazdaság az idei évben teljesedik ki, de a munkaerőhiány nagy gondokat okoz, emiatt sok munka hárul a családtagokra.

Így nem marad idő az olyan szabadidős tevékenységekre, mint a „fogatozás”, amelyet István már évek óta szeretne elkezdeni, de időhiány miatt egyszerűen nem képes rá. István elmondta, hogy a munkabérek, vegyszerek és alkatrészek árának folyamatos emelkedése is nehezíti a helyzetüket. A termelők tíz-tizenöt éve ugyanazon az áron dolgoznak, ráadásul a jövedelem realizálásáig legalább egy évig áll a pénzük az üzletben, ami sokszor másfél évig is elhúzódik. Ehhez képest a szupermarketek polcain sorakozó élelmiszerek ára egyre nagyobb mértékben emelkedik, ami nincs arányban a gabonaárak változásával.

A falusi vendéglátó tevékenységüknek az Ispán Major Vendégház ad otthont, mely a helyi tradíciókhoz, tájjelleghez illeszkedő tanyaközpont. A tizenöt éve működő hagyományőrző vendégházban különböző rendezvényeket szerveznek, melyek elsősorban a helyi termékek népszerűsítésére szolgálnak. Volt már itt kolbász- és pálinkafesztivál, de a térség tradicionális gasztronómiai élményei iránt érdeklődő kisebb-nagyobb csoportokat is szeretettel várják.

A fesztivál, mely általában október első vagy második hétvégéjén kerül megrendezésre, elsősorban a helyi termékek népszerűsítése miatt jött létre. Az ország miden részéről érkeznek résztvevők, de nagy számban a térségből, a Kiskunság és Nagykunság vidékéről jönnek a látogatók.

A terített asztalon a tájra jellemző bográcsos ételeket és hagyományos kemencében sült finomságokat szolgálnak fel.

István elmondta, hogy a megjelenésében kúriára, intéző lakra hasonlító épület részben múzeumként is üzemel, több régi mezőgazdasági eszközt és gépet állítottak ki. „A vastag vályogfalból épült régi öreg tanyát meghagytuk az eredeti állapotában, csak a tetőt cseréltük le, hódfarkú piros új cseréppel fedtük le, és természetesen a vakolatot kijavítva, fehérre meszelve állnak a falak. A nyílászárók cseréje részben az eredeti, részben a mai anyagokkal lett kiegészítve, felújítva, de harmonizál a régi stílussal” – tette hozzá.

A gazdaság a jövő termelőinek tovább fejlesztésével is foglalkozik, felnőttképzés formájában Aranykalászos gazda tanfolyamokat tartanak. A három hónapos képzés negyed évente indul, és hozzávetőlegesen húsz-huszonöt fő jelentkezik. A képzés helyszínét szintén a felújított Ispán Major szolgáltatja.

„Az építkezéssel, tanyai gazdaságunk kiszélesítésével lehetőséget teremtettünk, a komp­lex tanyasi életformák a Szél Tanyai Gazdaság fenntartására, amellyel példát kívánunk mutatni az unokáinkon túl, a jövő generációja felé.”

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Átmeneti támogatást igényelhetnek a juh- és kecsketenyésztők

Tájékoztató a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági helyzetbe került juh- és kecsketenyésztők részére nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének általános feltételeiről. A támogatási kérelmeket 2020. július 13. és július 27. között lehet beadni.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Az élelmiszergazdaságról és közbeszerzésekről tárgyalt a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs

Az élelmiszergazdaság erősítése és a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsítása volt a központi téma a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) csütörtöki ülésén - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az ülést követő budapesti sajtótájékoztatón.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Gyümölcsöskertbe várják a gyerekeket a Minipoliszban

Gyerekkorban lenne fontos megalapozni az egészséges táplálkozást azzal, hogy friss zöldség és gyümölcs kerül a kicsik elé. Ezt szolgálja az iskolagyümölcs program, most pedig két tész közreműködésével a Minipoliszban nyílt új, gyümölcsös játszóhely, ahol madárcsicsergés mellett követhetik végig a gyümölcs útját az ültetvénytől az árusítóhelyig.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.