0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Megjelent az afrikai sertéspestis Szerbiában

Szerbiában augusztus 13-án bombaként robbant a hír: a térség országai közül utolsóként itt is megjelent az afrikai sertéspestis. A hírt Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter jelentette be. Miután a Szerbiát körülvevő országok mindegyikében már hónapokkal korábban kimutatták az egyelőre gyógyíthatatlan állatbetegség jelenlétét, csupán idő kérdése volt, hogy mikor érkezik meg a nyugat-balkáni országba.

A magyar határtól 220 kilométerre délre, a szerb fővárostól, Belgrádtól 40 kilométerre, Mladenovac körzetében mutatták ki Szerbiában először az afrikai sertéspestist – nyilatkozta a szerb mezőgazdasági miniszter, egyértelművé téve azt is, hogy nem kell megijedni, nincs szó széles körű fertőzésről.

– Megerősítették egy madridi intézetből a hírt, hogy a mladenovaci járás három településének négy gazdaságában afrikai sertéspestis fertőzte meg az állatokat. Azonnal megtettük a szükséges intézkedéseket. A beteg jószágokat elaltattuk és megsemmisítettük, és az érintett települések 3 kilométeres körzetét fertőzött területté nyilvánítottuk – ismertette a helyzetet a szerb mezőgazdasági tárca vezetője.

Elmondta a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, hogy a kór nagyon fertőző és nem létezik ellene védőoltás, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az emberre és más állatfajokra nem jelent veszélyt, csak a házi sertés és a vaddisznó szervezete fogékony rá.

Belgrád az egész ország területén megtiltotta a sertések kiengedését a szabadba és a legeltetésüket, hogy elejét vegyék a betegség terjedésének.

Erre nagy szükség volt, Szerbiában ugyanis a folyók árterületén és az ország hegyvidékein még ma is dívik a sertések szabadtéri tartása. Ily módon a háziállatok könnyen kapcsolatba kerülhetnek a hatalmas területeket bejáró vaddisznókkal, amelyek a veszélyes betegség elsőszámú terjesztői. Ennek tudható be, hogy Szerbiában már az elmúlt tél folyamán felszólították a vadásztársaságokat, hogy lássanak hozzá a megnövekedett vaddisznóállomány gyérítéséhez. Rossz nyelvek szerint már az év elején tudott dolog volt, hogy a vírus Szerbiában is jelen van, csak amíg lehetett, igyekeztek ezt palástolni. Már február-márciusban is arról cikkeztek a szerbiai újságok, hogy az állatorvosokat, az állategészségügyi felügyelőségeket, más szakszolgálatokat és a vadásztársaságokat is felkészítették a legrosszabbra, hogy ha a helyzet úgy alakul, tegyék a dolgukat, és mindenben segítsék az állattenyésztőket.

Minden elhullást jelenteni kell!

Branislav Nedimović felhívta az érintettek figyelmét arra, hogy a tenyésztők törvényi kötelessége, hogy jelentsék, ha bármi gyanúsat észlelnek. A legfontosabb, hogy a szakszolgálatok irányításával megakadályozzák a betegség terjedését. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a kárt szenvedetteknek nem kell aggódniuk, a minisztérium meg téríti a fertőzés által sújtott gazdaságokat érő közvetlen károkat.

A gyógyíthatatlan kór megjelenése óta folyamatosan cikkeznek róla az újságok. Az állatorvosok hangsúlyozzák: az a legnagyobb gond, hogy az afrikai sertéspestisnek nincsenek csak erre a betegségre jellemző sajátos tünetei. Legalább tíz betegségre jellemző tünetegyüttessel je­lentkezik. Általában étvágytalanság, láz, gyengeség lép fel a jószágoknál. Arra utasítják a tenyésztőket, hogy rendszeresen fertőtlenítsék a farmok, ólak környékét, és idegent ne engedjenek az állatok közelébe. Az ólakban használt ruházatot cseréljék le, amikor távoznak a gazdaságból, és abban az öltözékben se menjenek az állatok közé, amelyben a gazdaságon kívül jártak. A gazdaságba érkező járművek és személyek csak a kerekek és a lábbelik fertőtlenítése után bocsáthatók az objektumok közelébe – nyomatékosította több alkalommal is az országot járó miniszter.

Felfüggesztették a Szerbiai sertésexportot

Hogy Szerbia sertéskivitelét miként befolyásolja a kór megjelenése, Branislav Nedimović így látja:

Évente 25 millió euró értékben szállítottunk ki az országból sertéshúst és belőle készült termékeket.

A hőkezelt termékek kivitele nem áll le. A minisztérium követi a betegség terjedését. Tudjuk, hogy melyek azok a területek, amelyekre jelentősebb vaddisznó-populáció jelenléte miatt fokozottan oda kell figyelnünk. Tesszük a dolgunkat, a nemzetközi jogszabályoknak és elvárásoknak megfelelően. Az afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése nem lokális jellegű, hanem globális probléma. Azokból a körzetekből, amelyekről bizonyítani tudjuk, hogy nincs jelen a fertőzés, reményeim szerint hamarosan ismét beindul a kiszállítás – tette hozzá a szerb agrártárca vezetője.

Szerbiában egyébként az afrikai sertéspestis megjelenését követően derült ki, hogy gyakorlatilag eddig sem volt lehetséges a sertéshús exportja az Európai Unió országaiba. Ez elé az emelt gátat, hogy Szerbia mind a mai napig nem tiltotta be a hagyományos sertéspestis (nem az afrikairól van szó!) elleni védőoltás használatát. Emiatt az ország kizárólag hőkezelt sertéshúst szállíthatott és szállíthat továbbra is az EU-ba.

A sertéspestis elleni védőoltás beszüntetését október 1-jével tervezi a minisztérium. Ez egyébként is csak a klasszikus sertéspestis ellen nyújt védelmet, az afrikai ellen nem. 

Milan Prostran elemző kiemelte, hogy Szerbia már 2010 óta készül a hagyományos sertéspestis elleni védőoltás eltörlésére, amit feltétlenül meg kell tenni, ha az ország sertéshúst szeretne szállítani az EU-ba: Ez elengedhetetlen, de tudnunk kell még azt is – és úgy gondolom, hogy erről nem beszélünk eleget –, hogy a védőoltás eltörlése utáni 3 évben továbbra sem szállíthatunk friss sertéshúst az EU-ba – és ez alatt az idő alatt szigorú megfigyelés alatt állunk majd – tette hozzá a szakértő.

A sertéstenyésztők még nagyobb bajtól tartanak

Ma már senki nem beszél arról a bejelentésről, amely 11 nappal azt megelőzően hangzott el a szerbiai mezőgazdasági miniszter szájából, hogy az afrikai sertéspestis szerbiai jelenlétét diagnosztizálták volna. Augusztus 2-án Branislav Nedimović még arról beszélt, hogy Belgrád és Peking között megállapodás született arról, hogy Szerbia korlátlan mennyiségben exportálhat sertéshúst Kínába. A hír szerint az első, nem kevesebb mint 50 ezer tonnás szállítmányt már novemberben útnak indítják a távol-keleti országba. Az is elhangzott, hogy Kína a sertéshúsért legjobban fizető országok egyikének hírében áll. Ez történt akkor. Most csend van ez ügyben.

Szerbiában a sertésállomány jelenleg 4 millió disznóból áll, ami azt jelenti, hogy hullámvölgyben van az ágazat, hiszen voltak idők, amikor több mint 10 millió egyedből állt. Arról is kevés szó esik, hogy miközben az ország exportra törekszik, folyamatosan sertéshúst importál. Senki nem akarja kimondani, de miközben Szerbia a kiváló minőségű hazai sertéshúst külföldön igyekszik értékesíteni, az itteni húsfeldolgozók annak köszönhetően virágoznak, hogy az EU országaiból olyan, részben feldolgozott sertéshúst importálnak, amelynek a felhasználási ideje lassan lejár. Szerbia 30 ezer tonna disznóhúst importál évente, ebből 22 ezer tonnát Spanyolországból.

Ami az EU-nak nem kell, azt olcsón ide hozzák, Szerbiába. Az itteni fogyasztók asztalára kerül a majdhogynem lejárt határidejű húsból készült kolbász, szalámi és pástétom…
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Visszatérve az afrikai sertéspestisre, a szerbiai állattenyésztők most attól tartanak, hogy a betegség fertőzése sokkal nagyobb méreteket is ölthet, mint korábban gondolták, így az EU a betegség miatt tovább halogathatja a szerbiai sertéshús behozatalát. Az afrikai sertéspestis a Szerbiával szomszédos országok közül Romániában és Bulgáriában jelent meg elsőként, ahol eddig 130 ezer sertést kellett levágni. Miután a betegség átterjedt Szerbiára is, a szakemberek attól tartanak, hogy a következő fél évben akár 0,5 millió állatot is meg kell majd semmisíteni, mivel az illetékesek nem reagáltak időben a betegség megjelenésére.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság