Back to top

Páncélos fűnyíró: a sarkantyús teknős

Sok teknőskedvelő álma egy sarkantyús teknős (Geochelone sulcata). Tudni kell azonban, hogy hosszabb távon csak az tudja megfelelő módon tartani ezeket az állatokat, akinek van elegendő szabadtéri területe és egy melléképülete vagy egyéb használaton kívüli helyisége a hüllői számára.

Ám aki e feltételeket biztosítani tudja, az rendkívül impozáns megjelenésű házikedvencre tehet szert a sarkantyús teknősök „személyében”.

Lenyűgöző méretek

Ezek az állatok nem rendelkeznek különösen feltűnő mintázattal, ám méreteik lenyűgözőek. Ez ugyanis az egyik legnagyobbra növő szárazföldi teknősfaj. A fogságban tartott legnagyobb példány 83 cm páncélhosszúsággal rendelkezett, amihez 105,5 kg-os tömeg társult. Az átlagos méretű egyedek 30-50 kg közöttiek. Színezetük szalmasárga, halványbarna, hasi oldaluk mintázat nélküli. Éppen emiatt – más teknősfajokkal ellentétben – a fiatal állatok egyedi azonosításához nem a hasi oldalt fotózzák. A hivatalos eljárás keretében, a protokoll szerint, az egyedek cara­paxá­nak hátsó peremén látható csipkézett szegélyt örökítik meg az állatok felismerhetőségének érdekében. Tíz centiméter testhossz felett persze már ezt a fajt is mikrocsippel kell ellátni.

A sarkantyús teknősök Afrika sivatagos, illetve száraz szavannás jellegű területein honosak. Itt általában mély üregeket ásnak, hogy a nap elől menedékre leljenek, továbbá a nagyon száraz időszakokban nyári álomba is merülhetnek.

Ezeknek az állatoknak lételeme a napfény, a kerti talaj és a vadon termő növények nyújtotta táplálék. Tartásuk során tehát arra kell törekedni, hogy tavasztól őszig minél több időt tölthessenek a szabadban. A táplálék tekintetében nem válogatósak. Más teknősökkel ellentétben nemcsak a kétszikűek finomabb hajtásait fogyasztják el, hanem a pázsitfűféléket is előszeretettel legelik. Sőt, a téli időszakban a jó minőségű szénát is elfogadják, némi zöldség- és szépia-kiegészítéssel. Bár a szabadban ritkán jutnak folyadékhoz, fogságban tartva nyugodtan kínáljuk őket rendszeresen ivóvízzel – értékelni fogják.

Több méter mélyre is leás

Szabadtéri elhelyezésüket egye­sek úgy oldják meg, hogy a teknősöket keretre erősített drótfonatfedő alá helyezik. Ezt az alkalmatosságot aztán naponta odébb helyezik, ezzel tulajdonképpen legelőszakaszokat jelölve ki számukra. Hosszabbtávon azonban komolyabb helyet kell kialakítani nekik. A tervezés során nem csak azt kell figyelembe venni, hogy az állatoknak legyen lehetősége napozni, illetve árnyékba is vonulni. Fontos szempont, hogy ezek a teknősök a mellső lábaikon lévő megnagyobbodott sza­ru­pajzsok segítségével gyorsan és több méter mélyre is leásnak. Férőhelyüket ezért érdemes például betonvassal alapozni, és erre hordani a földet. Vigyázzunk, ha tömör betonaljzatot készítünk, az megtartja a vizet, és kiadós esőzések során megtelhet a kifutó csapadékkal. Télen egy kisebb helyiségben lehet elhelyezni a nagyobb állatokat, ahol lámpákkal alakíthatunk ki számukra napozóhelyeket. A fiatalabb példányokat terráriumban helyezhetjük el.

Szaporodásuk a szabadban az esősebb időszakokra tehető, ami nálunk a nyári időszakra esik. Az átlagosan 15, teljesen gömbölyű tojásból az utódok az akár a 200 napot is meghaladó inkubációs időt követően kelnek ki. A kis teknőseket az európai fajok fiataljainál is bevált módon kell felnevelni.

A faj a Washingtoni Egyezmény II. függelékének, illetve az EU „B” kategóriájának hatálya alá tartozik. Hazánkban egyedi azonosításuk kötelező, viszont EU bizonylatot nem kell kiállítani melléjük, csupán származási igazolást.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Betiltott műanyagok

Sri Lanka környezetvédelmi minisztere a napokban tette közzé, hogy az országban betiltják a legtöbb műanyagtermék importját a hulladékok fogyasztásától pusztuló vad elefántok és szarvasok védelme érdekében.

Tollas vadásztárs

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a hagyományőrzés is kulcsszerepet kapott. A huszár lovasbemutató mellett egy solymász is jelenlétét tette az eseményen, aki az érdeklődéseknek eleget téve, elmesélte a solymászat ősi hagyományőrző mivoltát, ismertette a ragadozómadár-tartás alapjait, továbbá a madár-ember kapcsolat egyedi, ám annál szorosabb kötelékéről is beszámolt.

Évtizedek óta nem látott békafaj került elő

Kihaltnak hitt és 1968 óta nem észlelt békafajt fedeztek fel ismét Brazíliában. A kutatók a környezeti DNS segítségével keresték a csökkenő egyedszámú és eltűnt fajokat Brazília két régiójában.

A növények kihalási kockázata az állatokénál is nagyobb

A vadon élő gerinces fajok populációi átlagosan kétharmaddal zsugorodtak világszerte 1970 óta, az élelmiszertermelés céljából végzett erdőirtások következtében - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön közzétett jelentéséből, amely arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémák károsítása fokozza a Covid-19-hez hasonló fertőző betegségek felbukkanásának kockázatát.

Dead or alive - Galambtól a zsenge húsig

Új húsgalamb-tenyészcentrumot ismerhet meg a Bábolnai Gazdanapok közönsége. A Színsoron megcsodálható a Mirthys húsgalamb három színváltozata, a Kiállítói csarnokban pedig ugyanezen fajta sült galamb változatát lehet megkóstolni.

Traktorok, huszárok, a borz és a többiek

Vezethetjük a legmodernebb traktorokat, válogathatunk a mezőgazdasági gépek, eszközök között, nézhetünk huszár bemutatókat és lovasprogramokat, a gyermekeket pedig különleges állatbemutatók is várják a 33. Bábolnai Gazdanapokon. A kiállításon előtérbe került a hazai méz és halfogyasztás kiemelkedősen kedvező élettani hatásai is.

Nyércleölések a vírus ellen

Még az első európai járványhullám idején, egy ember nyérctől kaphatta el a koronavírust Hollandiában, állították a helyi hatóságok. Az incidenst követően kötelezővé tették a nyércfarmokon az állatok tesztelését. Az elvégzett felmérések szerint valóban elképzelhető, hogy a nyércről emberre terjedt a betegség, miként az is kiderült, hogy a nyércek tünetmentesen fertőzöttek lehetnek.

Fellélegezhetnek a vadásztársaságok – jöhetnek a külföldi vendégvadászok!

A miniszterelnök a Kossuth Rádió egyik napokban sugárzott reggeli műsorában bejelentette, hogy a gazdaság élénkítése miatt enyhítések lesznek a külföldi állampolgárok beutazása kapcsán. A jogszabály-módosítás a Magyar Közlöny 201. számában jelent meg, és szeptember 5-től hatályba lépett.

Több mint 500 emlősfaj halhat ki az évszázad végére

Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával.

Vad a szomszédom: nyest Budán, róka Zuglóban, vaddisznók Pécsett

A társadalmi térhódítás jelentős hatással van az állatvilágra. A városok terjeszkedése, az agglomeráció már-már eggyé olvadása a fővárossal, a minden talpalatnyi hely építési területté minősítése vagy a határt széttagoló vadkerítés-labirintus, ezek mind nagymértékű változást eredményeztek a vad élőhelyében. Nem véletlen tehát, ha belterületen vaddisznóval, nyesttel vagy éppen rókával találkozunk.