Back to top

Együtt a szakma

A 150. vándorgyűlését tartja idén az Országos Erdészeti Egyesület, ezúttal a Gyulaj Zrt. szervezésében. A hosszú múltra visszatekintő rendezvény keretében évről évre más helyszínen gyűlnek össze az ország minden tájáról érkező erdész szakemberek.

A Bedő Albert-emlékéremmel a kiemelkedő egyesületi tevékenységet ismerik el
A Bedő Albert-emlékéremmel a kiemelkedő egyesületi tevékenységet ismerik el
Az erdészeti vándorgyűléseket a Magyar Erdészegylet honosította meg hazánkban, majd ezt vette át az 1866-ban megalakult Országos Erdészeti Egyesület. Az Erdészeti és Gazdászati Lapok 1867. évi novemberi lapszámában olvasható egyesületi alapszabálynak már a második pontja kiköti a közgyűlések tartását: „a tagoknak időszakonkénti gyűlései, az ország különféle vidékein, erdőgazdasági ügyek fölötti tanácskozás végett”. A kezdeti időkben a gazdasági fejlődés az erdőgazdálkodást is számos feladat elé állította, ahhoz, hogy ezekre megoldást találjanak, mozgósítani kellett és egybegyűjteni az ország területén szétszórtan dolgozó szakembereket.

A rendkívüli szétszórtság indokolta a vándorlást, ami lehetőséget adott az ország különböző pontjairól származó szakmai tapasztalatok megismertetésére, cseréjére.

A vidéki helyszínek a budapesti központ ellensúlyozását is szolgálták, a fővárostól távolabbra eső erdőgazdaságok és szakemberek szemében így egyre kevésbé tűnt idegennek az egyesület. Természetesen már akkor nagy szerepet kapott a régi-új barátságok megerősítése is. A tervezett vándorgyűlés helyszínét a szakmai folyóirat és más civil lapok hasábjain adták hírül a tagságnak, és ugyanilyen módon közölték a fontos információkat. A későbbre halasztott losonczi közgyűlésről így írt a korabeli lap: „A választmány elhatározza, hogy a mostani viszonyok tekintetéből a Losonczra kitűzött és f. é. sept. 2 tól 8-ig megtartatni szándékolt nagy gyűlést elnapolja.”

A tájékoztatás manapság sincsen másképp, de természetesen a modern hírközlési csatornákat (honlap, levelező listák, közösségi oldalak) is használja a vezetés.

Az 1868. évi debreceni közgyűlés csoportképe
Az 1868. évi debreceni közgyűlés csoportképe
Neves helyszíne volt a vándorgyűlésnek Debrecen (1868), Kassa (1869), de számos alkalommal tartották Budapesten is, az akkori, Alkotmány utcai székházban. Az 1920 decemberére meghirdetett közgyűlést ugyan egy kormányrendelet miatt nem lehetett megtartani, de később azt is bepótolták. Érdekesség, hogy akkor közös estet is tartott az Országos Erdészeti Egyesület és a Selmecbányaiak Egyesülete. Az 1921-es budapesti közgyűlésen megemlékeztek a szeptemberi soproni felkelő harcokban elesett főiskolás hallgatókról: Machatsek Gyuláról és Szechányi Elemérről.

A második világháború után először 1948-ban Budapesten tartottak rendkívüli újjászervező ülést, majd 1949-ben Szegeden gyűltek össze az erdész szakemberek. Ott a nehézségek ellenére már több mint 200 fő vett részt, a találkozó témája pedig az időszerű Alföldfásítás volt. 1957-ig csak budapesti közgyűléseket tartottak, de azt követően minden évben, változatos helyszíneken rendezik meg a vándorgyűlést.

A rendezvény egyik visszatérő helyszíne a már hét alkalommal házigazda Pécs, 2010 májusában pedig ott tartották a nemzetközi bányász-kohász-erdész találkozót is.

Az 1964-es egri vándorgyűlés alkalmából bélyeget is kiadtak
Az 1964-es egri vándorgyűlés alkalmából bélyeget is kiadtak
A vándorgyűlések rangját mutatja, hogy az 1964-es egri rendezvény alkalmából a Magyar Posta 1 Ft-os címletű bélyeget is kiadott az egyesületi címerrel és az ikonikus helyszínnel, a Szalajka-völggyel. A vándorgyűlésre készült egyedi gyufacímkék is gyakoriak voltak.

Az 1996-os ópusztaszeri, a millecentenáriumra időzített vándorgyűlésen természetesen a honfoglalás és az ország akkori erdőállományai volt a fő témája. A résztvevők egy igazi ritkasággal is gazdagodtak: az ún. Bedő-féle A magyar állam összes erdőségeinek átnézeti térképe az egyes községek határában uralkodó főfanemek kitüntetésével című térkép faximile kiadásával.

Szintén nagy népszerűségnek örvendett a 2014-es soproni vándorgyűlés, amely az alma mater miatt volt a szokásosnál erősebb hívószó. Az egyesület fennállásának 150. évfordulója alkalmából 2016-ban Székelyföldre látogatott a rendezvény. 118 évvel az utolsó erdélyi közgyűlést követően – melynek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium adott otthont – Sepsikőröspatak-Tusnádfürdő-Kálnok helyszíneken több mint ezer erdész szakember gyűlt össze miniszterek, államfők kíséretében. Az esemény fénypontjaként a kálnoki unitárius temetőben megkoszorúzták Bedő Albert szobrát és fölkeresték az egyesület által felújított sírt.
A jubileumi erdélyi vándorgyűlés résztvevői a kálnoki temetőben
A jubileumi erdélyi vándorgyűlés résztvevői a kálnoki temetőben
Fotó: Nagy László/EL

A közgyűlések rendje keveset változott a 150 év alatt.

Az elnök és a helyi elöljárók megnyitóját követően a titkár ismerteti az elmúlt év eredményeit és a jövő évi terveket. Átadják a szakmai kitüntetéseket az arra érdemeseknek, és megemlékeznek az előző évben elhunyt tagtársakról is: nevük felolvasását a klopacska – bányász fa harang – jellegzetes kopogó hangja kíséri. A szakmai programok során terepi helyszíneken mutatják be a helyi gazdálkodást és a házigazda várost is megismerhetik a résztvevők. A közös díszvacsorán pedig ismerkedésre és kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílik. Az elmúlt évtizedek remek kezdeményezése, hogy a rendezvényhez szorosan kapcsolódóan tartják meg az Év erdésze verseny döntőjét is, amelynek keretében az erdőgazdaságok legjobb erdész szakemberei mérik össze tudásukat.

Kiss Csaba
elnök, OEE Erdészettörténeti Szakosztály
Archív fotók: Országos Erdészeti Egyesület

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Hiánypótló szakmai kiadványokat mutattak be

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gótikus szárnyának földszinti kiállítóterme rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont: noha az intézmény hosszú évtizedek óta állít össze s ad közre különböző szakmai kiadványokat, az idei év a korábbiaknál is termékenyebbnek bizonyult ebből a szempontból; ez alkalomból négy új könyvet is bemutattak.

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.

Foglalkozások a Szalajka-völgyben

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.

Erős keresletre támaszkodhat a faipar

Kreatív iparág lett a faipar Magyarországon, de az olcsó ázsiai import nagy kihívás. Az európai fogyasztókhoz hasonlóan a magyarok is gyakran vásárolnak drágább nyugat-európai termékek helyett például kínait.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.