Back to top

Együtt a szakma

A 150. vándorgyűlését tartja idén az Országos Erdészeti Egyesület, ezúttal a Gyulaj Zrt. szervezésében. A hosszú múltra visszatekintő rendezvény keretében évről évre más helyszínen gyűlnek össze az ország minden tájáról érkező erdész szakemberek.

A Bedő Albert-emlékéremmel a kiemelkedő egyesületi tevékenységet ismerik el
A Bedő Albert-emlékéremmel a kiemelkedő egyesületi tevékenységet ismerik el
Az erdészeti vándorgyűléseket a Magyar Erdészegylet honosította meg hazánkban, majd ezt vette át az 1866-ban megalakult Országos Erdészeti Egyesület. Az Erdészeti és Gazdászati Lapok 1867. évi novemberi lapszámában olvasható egyesületi alapszabálynak már a második pontja kiköti a közgyűlések tartását: „a tagoknak időszakonkénti gyűlései, az ország különféle vidékein, erdőgazdasági ügyek fölötti tanácskozás végett”. A kezdeti időkben a gazdasági fejlődés az erdőgazdálkodást is számos feladat elé állította, ahhoz, hogy ezekre megoldást találjanak, mozgósítani kellett és egybegyűjteni az ország területén szétszórtan dolgozó szakembereket.

A rendkívüli szétszórtság indokolta a vándorlást, ami lehetőséget adott az ország különböző pontjairól származó szakmai tapasztalatok megismertetésére, cseréjére.

A vidéki helyszínek a budapesti központ ellensúlyozását is szolgálták, a fővárostól távolabbra eső erdőgazdaságok és szakemberek szemében így egyre kevésbé tűnt idegennek az egyesület. Természetesen már akkor nagy szerepet kapott a régi-új barátságok megerősítése is. A tervezett vándorgyűlés helyszínét a szakmai folyóirat és más civil lapok hasábjain adták hírül a tagságnak, és ugyanilyen módon közölték a fontos információkat. A későbbre halasztott losonczi közgyűlésről így írt a korabeli lap: „A választmány elhatározza, hogy a mostani viszonyok tekintetéből a Losonczra kitűzött és f. é. sept. 2 tól 8-ig megtartatni szándékolt nagy gyűlést elnapolja.”

A tájékoztatás manapság sincsen másképp, de természetesen a modern hírközlési csatornákat (honlap, levelező listák, közösségi oldalak) is használja a vezetés.

Az 1868. évi debreceni közgyűlés csoportképe
Az 1868. évi debreceni közgyűlés csoportképe
Neves helyszíne volt a vándorgyűlésnek Debrecen (1868), Kassa (1869), de számos alkalommal tartották Budapesten is, az akkori, Alkotmány utcai székházban. Az 1920 decemberére meghirdetett közgyűlést ugyan egy kormányrendelet miatt nem lehetett megtartani, de később azt is bepótolták. Érdekesség, hogy akkor közös estet is tartott az Országos Erdészeti Egyesület és a Selmecbányaiak Egyesülete. Az 1921-es budapesti közgyűlésen megemlékeztek a szeptemberi soproni felkelő harcokban elesett főiskolás hallgatókról: Machatsek Gyuláról és Szechányi Elemérről.

A második világháború után először 1948-ban Budapesten tartottak rendkívüli újjászervező ülést, majd 1949-ben Szegeden gyűltek össze az erdész szakemberek. Ott a nehézségek ellenére már több mint 200 fő vett részt, a találkozó témája pedig az időszerű Alföldfásítás volt. 1957-ig csak budapesti közgyűléseket tartottak, de azt követően minden évben, változatos helyszíneken rendezik meg a vándorgyűlést.

A rendezvény egyik visszatérő helyszíne a már hét alkalommal házigazda Pécs, 2010 májusában pedig ott tartották a nemzetközi bányász-kohász-erdész találkozót is.

Az 1964-es egri vándorgyűlés alkalmából bélyeget is kiadtak
Az 1964-es egri vándorgyűlés alkalmából bélyeget is kiadtak
A vándorgyűlések rangját mutatja, hogy az 1964-es egri rendezvény alkalmából a Magyar Posta 1 Ft-os címletű bélyeget is kiadott az egyesületi címerrel és az ikonikus helyszínnel, a Szalajka-völggyel. A vándorgyűlésre készült egyedi gyufacímkék is gyakoriak voltak.

Az 1996-os ópusztaszeri, a millecentenáriumra időzített vándorgyűlésen természetesen a honfoglalás és az ország akkori erdőállományai volt a fő témája. A résztvevők egy igazi ritkasággal is gazdagodtak: az ún. Bedő-féle A magyar állam összes erdőségeinek átnézeti térképe az egyes községek határában uralkodó főfanemek kitüntetésével című térkép faximile kiadásával.

Szintén nagy népszerűségnek örvendett a 2014-es soproni vándorgyűlés, amely az alma mater miatt volt a szokásosnál erősebb hívószó. Az egyesület fennállásának 150. évfordulója alkalmából 2016-ban Székelyföldre látogatott a rendezvény. 118 évvel az utolsó erdélyi közgyűlést követően – melynek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium adott otthont – Sepsikőröspatak-Tusnádfürdő-Kálnok helyszíneken több mint ezer erdész szakember gyűlt össze miniszterek, államfők kíséretében. Az esemény fénypontjaként a kálnoki unitárius temetőben megkoszorúzták Bedő Albert szobrát és fölkeresték az egyesület által felújított sírt.
A jubileumi erdélyi vándorgyűlés résztvevői a kálnoki temetőben
A jubileumi erdélyi vándorgyűlés résztvevői a kálnoki temetőben
Fotó: Nagy László/EL

A közgyűlések rendje keveset változott a 150 év alatt.

Az elnök és a helyi elöljárók megnyitóját követően a titkár ismerteti az elmúlt év eredményeit és a jövő évi terveket. Átadják a szakmai kitüntetéseket az arra érdemeseknek, és megemlékeznek az előző évben elhunyt tagtársakról is: nevük felolvasását a klopacska – bányász fa harang – jellegzetes kopogó hangja kíséri. A szakmai programok során terepi helyszíneken mutatják be a helyi gazdálkodást és a házigazda várost is megismerhetik a résztvevők. A közös díszvacsorán pedig ismerkedésre és kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílik. Az elmúlt évtizedek remek kezdeményezése, hogy a rendezvényhez szorosan kapcsolódóan tartják meg az Év erdésze verseny döntőjét is, amelynek keretében az erdőgazdaságok legjobb erdész szakemberei mérik össze tudásukat.

Kiss Csaba
elnök, OEE Erdészettörténeti Szakosztály
Archív fotók: Országos Erdészeti Egyesület

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Ezért sikeresek a világos színű gyöngybaglyok teliholdkor

A gyöngybaglyok között előfordulnak világosabb és sötétebb színezetű egyedek is. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon van-e különbség a különböző árnyalatú tollazattal rendelkező baglyoknál a vadászat sikerességében, és ha igen, mi lehet az oka.

Nemcsak hallhatják, láthatják is a gímbikákat a vezetett túrákon részt vevők

A Pilisi Parkerdő több erdészeténél vezetnek túrákat a szarvasbőgés időszakában, ami a főváros környéki erdőkben szeptembertől október elejéig tart. A különleges kirándulásokon részt vevők nemcsak a gímszarvasok nászával, hanem az éjszakai erdő életével is megismerkedhetnek.

Értik a Vértes szavát

Már a hegy déli lábánál festői látványt nyújt a fölém magasodó Vértes. Ősi sóhaj száll alá a hegytetőről letűnt korok titkait sugallva. Aki itt éli le életét, tudja, mit mesél az erdő és tiszteletben tartja óhaját, de a vendég idegen marad, s csak hűsítő szellőt érez bőrén. A Právetz dinasztia tagjai értik e bizalmas nyelvet, ugyanis több mint 140 éve őrzik, tisztelik és védik a Vértes élővilágát.

Mercosur – Az erdőtüzek miatt veszélyben a megállapodás?

Az amazóniai erdőtüzek miatt több európai uniós tagállamban, például Német- és Franciaországban is veszélybe kerülhet az EU-Mercosur megállapodás ratifikációja. Hiába volt a 20 éves tárgyalássorozat a megállapodás tető alá hozásához?

Természetbarát nyíregyházi diákok: vetélkedőre fel!

A Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola az Erdők Hete alkalmából „Kiből Lesz Az Erdész?”- Erdőismereti Akadályversenyt hirdet Nyíregyháza város felső tagozatos tanulóinak. A vetélkedőre 3 fős csapatok jelentkezését várják a mellékelt előzetes feladatlap kitöltésével és visszaküldésével.

Megtelepszik-e nálunk a barnamedve?

A barnamedve a világ legnagyobb elterjedési területével bíró medvefaja, hiszen annak ellenére, hogy Észak-Afrika területéről már kipusztult, Spanyolországtól Japánig Eurázsiában, míg Észak-Amerikában Alaszkától Mexikóig még viszonylag nagy számban előfordul.

Szarvasnász: erdőlátogatási tilalom a Mecsekben és Zselicben

A szeptemberi szarvasbőgés időszakában a Mecsekben és a Zselicben délutántól reggelig tartó részleges erdőlátogatási korlátozás lép érvénybe. Az erdészet felhívja a lakosság figyelmét, hogy ebben a hónapban napnyugtától napkeltéig tartó időszakban csak a vezetett kirándulásokon vegyenek részt.