Augusztus 30. és szeptember 1-e között ismét megnyitották kapuikat a hazai- és nemzetközi szinten elismert borászatok és pezsgőkészítők, emellett számtalan könnyűzenei koncerttel és szórakoztató programokkal várták a szervezők a borok és pezsgők szerelmeseit.
A Budafoki pincerendszer – város a város alatt – a világ egyik legnagyobb ma is működő, összefüggő pincerendszere. Teljes hosszára különböző becslések készültek, a mai általánosan elfogadott terjedelme 120 km.
Mikor a budafoki pincékről szó esik, önkéntelenül felmerül a kérdés, hogyan jött létre ez a páratlan kincs. érdekes és rejtélyes, szinte misztikus hangulat lengi körül a látogatót, aki e páratlanul hosszú, hordókkal, különféle beton és acéltartályokkal övezett pincefolyosókon áthalad, s útvesztőknek vélhető kanyarok után visszaérkezik oda, ahonnan elindult. A rejtély megoldását Budafok ritka adottságában, a kőbányászatban találjuk. A pincék történetében e terület ősi iparágának, a kőbányászatnak volt főszerepe, amire számos helyi elnevezés utal: Saskőtér, Kiskőbánya, Nagykőbánya, Kőérberek, Kőmál.
A pincerendszer alapját a kerület hegyvidékének meszes-löszös alapanyaga adja, amelynek kitermelése, a bányászat, hosszú ideig a kerület egyik fontos bevételi forrását jelentette. Az itt kitermelt alapanyagokból készültek fővárosunk olyan nevezetességei, mint a Parlament és a Vajdahunyadvár.
A pincék átlagosan 4-6 méter szélesek és változó hosszúságúak. Különlegességük, hogy
A pincék szellőzését ma is a felszínről a boltívek tetejébe vájt szellőzőnyílások biztosítják minden különösebb mechanikus rásegítés nélkül. A pincék évszakoktól független állandó 12-16 fokos hőmérséklete, és magas relatív páratartalma (80-82%) kiváló környezetet teremtenek a borászati tevékenységhez.
Ha Budafokon járunk, említést kell tennünk a Leanderes pincében (Sörház u. 14.) lévő nagyhordóról. A borászat évszázados hagyományai mellett Budafokon készült olyan alkotás, amely a világon egyedinek számít. Az akkori Boripari Vállalat fennállásának 25. évfordulójára (1974) egy jubileumi óriáshordót készíttetett.
A feladat rendkívül bonyolult volt, az ország különböző erdeiből kellett felkutatni azokat a hatalmas tölgyfákat, amelyek alkalmasak voltak a dongák elkészítésére.
A felállításához a pince talaját több méterrel mélyítették, hogy a hordó elférjen. A jubileumi nagyhordó jelenleg a világ legnagyobb űrtartalmú, igen szép, töltőképes dísz fahordója. A hordó 1022 hektoliteres, a legnagyobb dongahossza meghaladja a 6 métert, a dongák száma 125, súlya 18 tonna. A hordó elülső fenekét művészi faragás díszíti, melyet id. Szabó István Kossuth díjas faragó művész készített.