Az államtitkár szavai szerint egy szüreti fesztiválon a vigasságnak, a felhőtlen ünneplésnek van itt az ideje. Úgy fogalmazott: Kiskőrösön, ezen a három napon a helyiek és a környékbeli emberek az eddig elvégzett munka után megállnak és visszatekintenek: a szüretben nemcsak a szőlőt és a bort, hanem az ezekkel dolgozó embert és a munkát is ünnepeljük.
Magyarország ma olyan ország, ahol megbecsülik a munkát és az értékteremtést. Az ország pénzügyileg erősödik, hazánk a folyamatosan csökkenő államadósságnak és a foglalkoztatottság emelkedésének köszönhetően az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Mint mondta, a stabil kormányzati háttér biztonságot ad ahhoz, hogy nyugodtan ünnepelhessünk.
A változás persze ezt az eseményt sem kerüli el,
Azonban kezdetétől és végétől függetlenül a magyar embereknek mindig is fontos eseménye volt és mindmáig megőrizte ezt az örömteli jellegét szerte az országban. Itt, a szőlőültetvényekkel körülvett Kiskőrösön a város méltó módon tartja a háromnapos szüreti napokat: a magyar és szlovák ételek, sütemények versengésével, a különböző díjátadásokkal, a borlovag-avatással vagy éppen a vasárnapi szüreti felvonulással.
Feldman Zsolt elmondta:
Az elmúlt évek nemzetközi sikerei, a több tucatnyi díj, elismerés bizonyítja, hogy a hat magyar borrégióban minőségi munka folyik. A hazai bortermelők évről-évre arra törekszenek, hogy a legkiválóbb bor kerüljön poharunkba, s ezzel is megerősítsék a magyar borok jó hírnevét.
A felmerülő nehézségekkel kapcsolatban az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt évtized sikerei mellett az idei év kíméletlen módon rámutatott a szőlő- és bortermelésünk gyenge pontjaira is.
Az Agrárminisztérium támogatta a zöldszüretet, amellyel itt, a Kunsági borvidéken is 931 termelő élt, így 270-280 ezer mázsával csökkentette a leszedett szőlő a borvidéki várható termést. Az országos átlagban 6-800 ezer forint hektáronkénti támogatást október 15-ig fizeti ki a Magyar Államkincstár – mondta Feldman Zsolt.
Az államtitkár hangsúlyozta: ez az év azt mutatja, hogy a szőlő-bor szektor csak akkor lehet sikeres, sőt, csak akkor tudja fenntartani magát, ha minden szereplője – a legkisebb, pár négyszögöles szőlőtermelőtől kezdve, a néhány hektáros családi gazdaságokon át a legnagyobb, több tízezer hektoliter bort előállító felvásárló üzemekig – közösségben gondolkodik és szóba állnak egymással, különösen baj idején.
A szőlőtermelőknek pedig meg kell érteniük, hogy a kellő időben megkötött termékértékesítési szerződés jelenti számukra a legnagyobb biztonságot és nem érdemes azt a kockázatot vállalniuk, hogy termésüknek csak a szüret idején keresnek vevőt.