Back to top

A felvásárló borászatok tekintsenek partnerként a szőlőtermelőkre

A szüret nemcsak régi népszokásunk, de egyben ünnepünk is, hiszen ez a szőlősgazdák legfontosabb gazdasági és társadalmi eseménye. Olyan alkalom, amikor rokonok, családtagok, barátok, ismerősök dolgozni és kikapcsolódni jönnek össze – mondta köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a XXVII. Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok megnyitóünnepségén.

Az államtitkár szavai szerint egy szüreti fesztiválon a vigasságnak, a felhőtlen ünneplésnek van itt az ideje. Úgy fogalmazott: Kiskőrösön, ezen a három napon a helyiek és a környékbeli emberek az eddig elvégzett munka után megállnak és visszatekintenek: a szüretben nemcsak a szőlőt és a bort, hanem az ezekkel dolgozó embert és a munkát is ünnepeljük.

Magyarország ma olyan ország, ahol megbecsülik a munkát és az értékteremtést. Az ország pénzügyileg erősödik, hazánk a folyamatosan csökkenő államadósságnak és a foglalkoztatottság emelkedésének köszönhetően az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Mint mondta, a stabil kormányzati háttér biztonságot ad ahhoz, hogy nyugodtan ünnepelhessünk.

A változás persze ezt az eseményt sem kerüli el,

a szüret kezdete az utóbbi években egyre korábbi időpontban köszönt be.

Azonban kezdetétől és végétől függetlenül a magyar embereknek mindig is fontos eseménye volt és mindmáig megőrizte ezt az örömteli jellegét szerte az országban. Itt, a szőlőültetvényekkel körülvett Kiskőrösön a város méltó módon tartja a háromnapos szüreti napokat: a magyar és szlovák ételek, sütemények versengésével, a különböző díjátadásokkal, a borlovag-avatással vagy éppen a vasárnapi szüreti felvonulással.

Feldman Zsolt elmondta:

az elkövetkező hetekben derül ki, hogy milyen lett az idei termés, milyen lesz a 2019-es évjárat. Örömteli tény, hogy a magyar borok egyre jobb minőségűek.

Az elmúlt évek nemzetközi sikerei, a több tucatnyi díj, elismerés bizonyítja, hogy a hat magyar borrégióban minőségi munka folyik. A hazai bortermelők évről-évre arra törekszenek, hogy a legkiválóbb bor kerüljön poharunkba, s ezzel is megerősítsék a magyar borok jó hírnevét.

A felmerülő nehézségekkel kapcsolatban az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt évtized sikerei mellett az idei év kíméletlen módon rámutatott a szőlő- és bortermelésünk gyenge pontjaira is.

Az év első felének negatív piaci folyamatai – a telített hazai pincék és a megtelt európai borpiac, a borexport egyre nehézkesebbé válása – soha nem látott lépésekre ösztönözte az agrárkormányzatot.

Az Agrárminisztérium támogatta a zöldszüretet, amellyel itt, a Kunsági borvidéken is 931 termelő élt, így 270-280 ezer mázsával csökkentette a leszedett szőlő a borvidéki várható termést. Az országos átlagban 6-800 ezer forint hektáronkénti támogatást október 15-ig fizeti ki a Magyar Államkincstár – mondta Feldman Zsolt.

Az államtitkár hangsúlyozta: ez az év azt mutatja, hogy a szőlő-bor szektor csak akkor lehet sikeres, sőt, csak akkor tudja fenntartani magát, ha minden szereplője - a legkisebb, pár négyszögöles szőlőtermelőtől kezdve, a néhány hektáros családi gazdaságokon át a legnagyobb, több tízezer hektoliter bort előállító felvásárló üzemekig - közösségben gondolkodik és szóba állnak egymással, különösen baj idején.

A szőlőfelvásárlóknak ebben a helyzetben különösen fontos feladata, hogy partnereikkel, a szőlőtermelőkkel, valamint a hegyközségek és a borvidék képviselőivel is szót értsenek.

A szőlőtermelőknek pedig meg kell érteniük, hogy a kellő időben megkötött termékértékesítési szerződés jelenti számukra a legnagyobb biztonságot és nem érdemes azt a kockázatot vállalniuk, hogy termésüknek csak a szüret idején keresnek vevőt.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Meghosszabbítva: június 15-ig még kihasználhatják a 80 ezres idénymunkás-keretet Németországban

Nem használták ki az áprilisra és májusra megállapított összesen 80 ezer fős keretet, így június közepéig még fogadhatnak idénymunkásokat a németországi gazdaságok a tavasszal közzétett feltételek szerint. Kizárólag repülővel érkezhetnek a dolgozók továbbra is.

Hiányzó kombájnok, elavult mezőgazdasági géppark

Nemrégiben még a tavaszi vetéssel voltak elfoglalva a gazdák, de ezekben a hetekben már a gabonabetakarítás van a mezőgazdasági tevékenység fókuszában. Milyen gépparkkal, hány kombájnnal aratnak Szlovákiában, tettük fel a kérdést. A szlovák agrárszakemberek szerint a problémamentes betakarításhoz 130 kombájn hiányzik az országban.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdák versenyképességének megvédésében

A Termőföldtől az asztalig stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse az európai gazdák versenyképességét – közölte Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében. Stella Kyriakides korábban a brüsszeli állatjóléti és növényvédelmi előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fordult a tárcavezetőhöz.

Egyre kifizetődőbb lehet az öntözés

Az időjárás tavaly is nagymértékben befolyásolta a növénytermelés hozamait, egyre fontosabbá válik az öntözéses gazdálkodás. Tavaly több mint 142 ezer hektár volt vízjogilag öntözhető – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet összefoglalójában.

Az agrárium is vesztese a válságnak

Kedvezőtlenül érinti az egyébként stabil mezőgazdasági ágazatot is a koronavírus, ráadásul több más tényező is rossz hatással van az agráriumra – derült ki a a Portfolio.hu csütörtökön megrendezett „Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?” című szakmai rendezvényén. A most szerzett tapasztalatok és a meghozott intézkedések hosszabb távú hatása azonban még előnyére válhat az ágazatnak.

Aktív magyar segítség a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozásához

Nem kérdés, hogy a Balkán történelmileg és folyamatosan erősödő gazdasági szálakon keresztül kötődik az Unió egészéhez. A magyar agrártárca ezért mindent megtesz, hogy elősegítse a Nyugat-Balkán országainak integrációját – hangsúlyozta Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

A helyi élelmiszer fogyasztása a világ legnagyobb részén csak távoli álom

A globalizáció az utóbbi évtizedekben forradalmasította az élelmiszer-előállítást és -fogyasztást, a gazdálkodás pedig hatékonyabbá vált. Az étrend változatosabb, és több élelmiszer áll rendelkezésre a világ különböző részein. A világ népességének nagy része viszont importált élelmiszerektől függő országokban él, amelyek a globális élelmiszer-ellátási láncok megszakadásával fokozottan sebezhetők.