Back to top

A felvásárló borászatok tekintsenek partnerként a szőlőtermelőkre

A szüret nemcsak régi népszokásunk, de egyben ünnepünk is, hiszen ez a szőlősgazdák legfontosabb gazdasági és társadalmi eseménye. Olyan alkalom, amikor rokonok, családtagok, barátok, ismerősök dolgozni és kikapcsolódni jönnek össze – mondta köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a XXVII. Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok megnyitóünnepségén.

Az államtitkár szavai szerint egy szüreti fesztiválon a vigasságnak, a felhőtlen ünneplésnek van itt az ideje. Úgy fogalmazott: Kiskőrösön, ezen a három napon a helyiek és a környékbeli emberek az eddig elvégzett munka után megállnak és visszatekintenek: a szüretben nemcsak a szőlőt és a bort, hanem az ezekkel dolgozó embert és a munkát is ünnepeljük.

Magyarország ma olyan ország, ahol megbecsülik a munkát és az értékteremtést. Az ország pénzügyileg erősödik, hazánk a folyamatosan csökkenő államadósságnak és a foglalkoztatottság emelkedésének köszönhetően az Európai Unió egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Mint mondta, a stabil kormányzati háttér biztonságot ad ahhoz, hogy nyugodtan ünnepelhessünk.

A változás persze ezt az eseményt sem kerüli el,

a szüret kezdete az utóbbi években egyre korábbi időpontban köszönt be.

Azonban kezdetétől és végétől függetlenül a magyar embereknek mindig is fontos eseménye volt és mindmáig megőrizte ezt az örömteli jellegét szerte az országban. Itt, a szőlőültetvényekkel körülvett Kiskőrösön a város méltó módon tartja a háromnapos szüreti napokat: a magyar és szlovák ételek, sütemények versengésével, a különböző díjátadásokkal, a borlovag-avatással vagy éppen a vasárnapi szüreti felvonulással.

Feldman Zsolt elmondta:

az elkövetkező hetekben derül ki, hogy milyen lett az idei termés, milyen lesz a 2019-es évjárat. Örömteli tény, hogy a magyar borok egyre jobb minőségűek.

Az elmúlt évek nemzetközi sikerei, a több tucatnyi díj, elismerés bizonyítja, hogy a hat magyar borrégióban minőségi munka folyik. A hazai bortermelők évről-évre arra törekszenek, hogy a legkiválóbb bor kerüljön poharunkba, s ezzel is megerősítsék a magyar borok jó hírnevét.

A felmerülő nehézségekkel kapcsolatban az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt évtized sikerei mellett az idei év kíméletlen módon rámutatott a szőlő- és bortermelésünk gyenge pontjaira is.

Az év első felének negatív piaci folyamatai – a telített hazai pincék és a megtelt európai borpiac, a borexport egyre nehézkesebbé válása – soha nem látott lépésekre ösztönözte az agrárkormányzatot.

Az Agrárminisztérium támogatta a zöldszüretet, amellyel itt, a Kunsági borvidéken is 931 termelő élt, így 270-280 ezer mázsával csökkentette a leszedett szőlő a borvidéki várható termést. Az országos átlagban 6-800 ezer forint hektáronkénti támogatást október 15-ig fizeti ki a Magyar Államkincstár – mondta Feldman Zsolt.

Az államtitkár hangsúlyozta: ez az év azt mutatja, hogy a szőlő-bor szektor csak akkor lehet sikeres, sőt, csak akkor tudja fenntartani magát, ha minden szereplője - a legkisebb, pár négyszögöles szőlőtermelőtől kezdve, a néhány hektáros családi gazdaságokon át a legnagyobb, több tízezer hektoliter bort előállító felvásárló üzemekig - közösségben gondolkodik és szóba állnak egymással, különösen baj idején.

A szőlőfelvásárlóknak ebben a helyzetben különösen fontos feladata, hogy partnereikkel, a szőlőtermelőkkel, valamint a hegyközségek és a borvidék képviselőivel is szót értsenek.

A szőlőtermelőknek pedig meg kell érteniük, hogy a kellő időben megkötött termékértékesítési szerződés jelenti számukra a legnagyobb biztonságot és nem érdemes azt a kockázatot vállalniuk, hogy termésüknek csak a szüret idején keresnek vevőt.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Jól teljesít az agrárium, de még erősíthető

Ha tartani akarja a magyar mezőgazdaság az elmúlt évek élénk fejlődési ütemét, akkor komoly beruházásokat kell eszközölni, tovább kell erősíteni a versenyképességet és csökkenteni kell a támogatásoktól való függőséget.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

A leginnovatívabb cégeknek adnak teret

A kutatás és fejlesztés terén úttörő szerepet betöltő vállalkozásokat keresik az immáron 28. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat révén. Az idei kiírás ismertetésén elhangzott, jövőre az állam 32 milliárd forinttal több forrást biztosít majd K+F programokra.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Felmentették Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárt

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 205. §-a alapján – a miniszterelnök javaslatára – Kis Miklós Zsoltot, az Agrárminisztérium államtitkárát e megbízatása alól 2019. december 3-ai hatállyal a köztársasági elnök felmentette.

Magyar kiállítók, nemzetközi sikerek - Agritechnica 2019

November 16-án ért véget az idei Agritechnica Hannoverben. A 2820 kiállító és a 450 ezer látogató (ebből több mint 130 ezer külföldi) egyértelműen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági technológiát bemutató nemzetközi kiállítások közül ez a rangos szakmai esemény a legnagyobb a világon.

Az elszántság és tudatosság kiváló terméseredményeket adott Vasban

Szinte az összes gabonaféle esetében fölülmúlták a Vas megyei gazdák az országos termésátlagot, őszi búzából 1 tonnával, őszi árpából 9 mázsával, kukoricából 5 mázsával termeltek többet, napraforgóból pedig hozták a 3 tonnás országos hektáronkénti átlagot. A NAK vasszécsenyi gazdatájékoztató fórumán értékelték a legjobbakat, kiosztották az 5. Vas megyei Búzatermelési Verseny díjait is.

Mi legyen az Év rovara 2020-ban?

A 2020. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. A mostani téma a lebontás – a jelöltek mindannyian e fontos, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői. A szavazatokat december 6. éjfélig lehet leadni.