Back to top

Terítéken a párizsi- és hurkakészítés

Az őszi félévben is folytatódik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága szervezésében a „TANULJUNK EGYÜTT!” programsorozat, újabb húsipari témákkal. Ezúttal a vörösáru-gyártás (párizsi), valamint a témakörök további bővítése érdekében a töltelékáru-gyártással (hurka, májas) ismerkedhetnek meg a résztvevők.

Az élelmiszeripari igazgatóság korábbi rendezvényeire jelentkezők száma és a résztvevők pozitív visszajelzései is azt mutatták, hogy van igény a „TANULJUK EGYÜTT!” programok iránt, így 2019 első félévében már bővített tematikával és újabb helyszínen, több termékkörben zajlottak le a húsipar szereplőinek szóló programok.

A tavaszi programokon résztvevő kamarai tagok visszajelzései pozitívak voltak: többen is kiemelték, hogy

nagy szükségük van a szakmailag is megalapozott, hiteles információkra, melyeket saját üzemeikben is felhasználhatnak a gyártás során.

A részvevők értékelése alapján hasznos ismeretekkel gazdagodtak az élelmiszerbiztonsági, a gyártástechnológiai és a termékfejlesztési témákkal kapcsolatosan. A folyamatos bővítésnek köszönhetően azon tagok számára is voltak újdonságok, akik már részt vettek korábbi programjainkon. Továbbá a kamara által finanszírozott programon a résztvevőknek lehetősége adódott a szakemberekkel történő közvetlen beszélgetésre, konzultációra is.

A sorozatot folytatva 2019. október 4-én, a Debreceni Egyetemen a párizsifélék gyártásában mélyedhetnek el az érdeklődő tagok. Az egyik legkeresettebb terméknek számító húskészítményt, a párizsiféléket bemutató programon az előállítók megismerhetik a minőségi termék előállításához szükséges alapokat, továbbá a termékkel kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket. A programokon való részvétel rendezett kamarai tagság mellett ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A részletek ide kattintva érhetők el.

A tagi igényekhez igazodva 2019. október 11-én, a Szent István Egyetemen egy új programra kerül sor: a töltelékáru-gyártással ismerkedhetnek a résztvevők. A cél elsősorban a hurkafélék és a májasok gyártásának alapvető elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása. A programon való részvétel rendezett kamarai tagság mellett ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A részletek ide kattintva érhetők el.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

Spanyolországban aláírták az ipariparadicsom-szerződéseket

A spanyol ipariparadicsom-termelők 70 €/tonna (74,8 USD/t) ex-field árat fognak kapni ebben szezonban Extremadura és Andalúzia tartományokban, valamint a gyárakba beszállított ipari paradicsom ára várhatóan 76-78 €/t körül fog alakulni a gyár és a termőföld távolságának függvényében.

A magas díjak miatt csökkent az élelmiszerautomaták száma

Mintegy hatvan százalékára esett a korábbi harmincötezerről az elmúlt másfél évben az élelmiszerautomaták száma a Nemzeti Automata Szövetség (NASZ) adatai szerint, ezért többek között azt javasolják, hogy a felügyeleti díjat az online pénztárgépek adatátviteli díjával megegyező szintre mérsékeljék - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

Fogyasszunk belőle minden nap egy pohárral, a szívünk meghálálja

A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ezzel a tejtermékkel sokat tehetünk a megelőzésért.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Támogatás és versenyképesség - További fejlesztésekre van szükség

Évek óta kiszámítható és átlátható támogatási feltételek szerint működik a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás is, amely több termékpályán jó eredményeket hozott. A jövőben azonban tovább kell erősíteni a versenyképességet és a hatékonyságot, a támogatás ugyanis elsősorban a fejlesztések erősítésére, megvalósítására szolgál.