Back to top

Megtelepszik-e nálunk a barnamedve?

A barnamedve a világ legnagyobb elterjedési területével bíró medvefaja, hiszen annak ellenére, hogy Észak-Afrika területéről már kipusztult, Spanyolországtól Japánig Eurázsiában, míg Észak-Amerikában Alaszkától Mexikóig még viszonylag nagy számban előfordul.

A barnamedve a világ legnagyobb elterjedési területével bíró medvefaja, hiszen annak ellenére, hogy Észak-Afrika területéről már kipusztult, Spanyolországtól Japánig Eurázsiában, míg Észak-Amerikában Alaszkától Mexikóig még viszonylag nagy számban előfordul. Hozzánk legközelebb jelentős állománya Szlovákiában él. Az ezredfordulót megelőző időkben általában évtizedenként 2-4 egyede tűnt föl hazánk területén.

Ezek az állatok általában az Északi-középhegységben jelentek meg, s jellemzően azokban az években, amikor Szlovákiában kevés élelmet találtak, délebbre húzódtak, hiszen nálunk viszonylag könnyen jutottak hozzá bükk- és tölgymakkhoz. A hajdan hazánkba kóborló egyedek jellemzően hímek voltak. Mára egyre gyakrabban figyelnek meg nőstényeket, gyakorta boccsal, illetve bocsokkal együtt, de ezek is idővel visszatérnek. Úgy tűnik, ezeket az állatokat nem az élelemhiány, hanem a terület hiánya szorítja egyre délebbre.

Egy barnamedvének ugyanis legalább 1000 hektáros teljesen háborítatlan territóriumra van szüksége, annak ellenére, hogy abból nem több mint 70-80 hektárt használ napi rendszerességgel.

A Kárpátokban azonban 2500 hektáros területek is gyakorta kialakulnak, ugyanis a hímek, ha tehetik, a nőstényeknél 2-3-szor nagyobb birtokot uralnak. Ahol utak, turistaösvények keresztezik a medve élőhelyét, onnan, ha teheti, visszahúzódik. Északi szomszédunknál az utóbbi években igen hathatós medvevédelmi intézkedéseket léptettek érvénybe, s ennek hatására e csúcsragadozó száma igencsak felduzzadt. Jellemzően a nőstény élete során 6-8 almot hoz világra, s összesen akár 15-25 utódot is fel tud nevelni.

Bár teljes kifejlődésükig az önállósult egyedek fele elpusztul, mégis viszonylag hamar robbanhat a medveállomány. A fajnak a természetben gyakorlatilag nincs más ellensége, csak saját maga, hiszen a farkas és a hiúz is csak az őrizetlenül hagyott bocsokat tudja zsákmányolni. Viszont a barnamedvénél fontos állományszabályozó tényező a kannibalizmus, s bizony, különösen a hímek a területükre tévedő fiatalabb, de még territóriummal nem rendelkező fajtásaikat, ha tehetik, elpusztítják. Hasonlóképpen cselekednek, ha bocsokra lelnek, de ilyenkor ezeket az anyák ádázan védik, így többnyire megmenekülnek. A párzási időszakban pedig jellemző a hím medvék közötti életre-halálra szóló küzdelem. Ez akkor gyakori, ha egy-egy területen a medvék száma nagyobb, mint annak eltartó képessége.

Mivel nálunk nem állnak rendelkezésre háborítatlan, több ezer hektáros területek, így nem kívánatos a medvék tartós megtelepedése,

hiszen ez rendkívül sok konfliktus forrása lehet úgy a természetvédelem, mint a mezőgazdaság, sőt a lakosság biztonsága szempontjából. Aki ma Magyarországon szeretné látni a fajt, legegyszerűbben állatkertben figyelheti meg. Így például a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol már másfél évszázad óta tartanak medvéket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szőlőskertek unikornisai - szőlőfajták a kihalás szélén

Három rövid történet következik, a kedves olvasónak pedig az a feladata, hogy megállapítsa, mi bennük a közös. Elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy a három mediterrán borvidék történetéhez egészen hasonlatos egy marék lelkes sümegi borász meséje is.

Az opáljuhar őszi pompája

Ősszel az egyik legpompásabban színeződő juharfaj az opáljuhar. Gyönyörű, sárga és skarlátpirosas-narancsos árnyalatokban ragyog a lombozat, a rajta átszűrődő napfényben az opálok különféle pirosas-sárgás árnyalataira emlékeztet.

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Halálra rémült mormota az év természetfotóján

Kedden hirdették ki az év természetfotósa verseny a győzteseit, melyet a londoni Természettudományi Múzeum szervezett. Magyar pályázó idén ugyan nem került a dobogóra, de három hazai fényképész munkáját is kiemelte a zsűri.

Hiánypótló szakmai kiadványokat mutattak be

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gótikus szárnyának földszinti kiállítóterme rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont: noha az intézmény hosszú évtizedek óta állít össze s ad közre különböző szakmai kiadványokat, az idei év a korábbiaknál is termékenyebbnek bizonyult ebből a szempontból; ez alkalomból négy új könyvet is bemutattak.

Zoltán megérdemelt pihenését tölti Szudánban, miután párjával három fiókát felnevelt

Közel egy hónapos utazással, 5100 kilométer repülés után október elején Szudánba érkezett az egyetlen jeladós gemenci fekete gólya.

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.