Back to top

Megtelepszik-e nálunk a barnamedve?

A barnamedve a világ legnagyobb elterjedési területével bíró medvefaja, hiszen annak ellenére, hogy Észak-Afrika területéről már kipusztult, Spanyolországtól Japánig Eurázsiában, míg Észak-Amerikában Alaszkától Mexikóig még viszonylag nagy számban előfordul.

A barnamedve a világ legnagyobb elterjedési területével bíró medvefaja, hiszen annak ellenére, hogy Észak-Afrika területéről már kipusztult, Spanyolországtól Japánig Eurázsiában, míg Észak-Amerikában Alaszkától Mexikóig még viszonylag nagy számban előfordul. Hozzánk legközelebb jelentős állománya Szlovákiában él. Az ezredfordulót megelőző időkben általában évtizedenként 2-4 egyede tűnt föl hazánk területén.

Ezek az állatok általában az Északi-középhegységben jelentek meg, s jellemzően azokban az években, amikor Szlovákiában kevés élelmet találtak, délebbre húzódtak, hiszen nálunk viszonylag könnyen jutottak hozzá bükk- és tölgymakkhoz. A hajdan hazánkba kóborló egyedek jellemzően hímek voltak. Mára egyre gyakrabban figyelnek meg nőstényeket, gyakorta boccsal, illetve bocsokkal együtt, de ezek is idővel visszatérnek. Úgy tűnik, ezeket az állatokat nem az élelemhiány, hanem a terület hiánya szorítja egyre délebbre.

Egy barnamedvének ugyanis legalább 1000 hektáros teljesen háborítatlan territóriumra van szüksége, annak ellenére, hogy abból nem több mint 70-80 hektárt használ napi rendszerességgel.

A Kárpátokban azonban 2500 hektáros területek is gyakorta kialakulnak, ugyanis a hímek, ha tehetik, a nőstényeknél 2-3-szor nagyobb birtokot uralnak. Ahol utak, turistaösvények keresztezik a medve élőhelyét, onnan, ha teheti, visszahúzódik. Északi szomszédunknál az utóbbi években igen hathatós medvevédelmi intézkedéseket léptettek érvénybe, s ennek hatására e csúcsragadozó száma igencsak felduzzadt. Jellemzően a nőstény élete során 6-8 almot hoz világra, s összesen akár 15-25 utódot is fel tud nevelni.

Bár teljes kifejlődésükig az önállósult egyedek fele elpusztul, mégis viszonylag hamar robbanhat a medveállomány. A fajnak a természetben gyakorlatilag nincs más ellensége, csak saját maga, hiszen a farkas és a hiúz is csak az őrizetlenül hagyott bocsokat tudja zsákmányolni. Viszont a barnamedvénél fontos állományszabályozó tényező a kannibalizmus, s bizony, különösen a hímek a területükre tévedő fiatalabb, de még territóriummal nem rendelkező fajtásaikat, ha tehetik, elpusztítják. Hasonlóképpen cselekednek, ha bocsokra lelnek, de ilyenkor ezeket az anyák ádázan védik, így többnyire megmenekülnek. A párzási időszakban pedig jellemző a hím medvék közötti életre-halálra szóló küzdelem. Ez akkor gyakori, ha egy-egy területen a medvék száma nagyobb, mint annak eltartó képessége.

Mivel nálunk nem állnak rendelkezésre háborítatlan, több ezer hektáros területek, így nem kívánatos a medvék tartós megtelepedése,

hiszen ez rendkívül sok konfliktus forrása lehet úgy a természetvédelem, mint a mezőgazdaság, sőt a lakosság biztonsága szempontjából. Aki ma Magyarországon szeretné látni a fajt, legegyszerűbben állatkertben figyelheti meg. Így például a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol már másfél évszázad óta tartanak medvéket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átkeltünk a Mátrán

Milyen is a vándortábor? Mint hét kirándulás egybefűzve? Mint a szokásosnál jóval hosszabbra sikerült aktív hétvége? Nem olyan, több annál!

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.

Nemzeti park volt az erdészeti nyílt nap díszvendége

Ismét eltelt egy év, és újra kinyitotta kapuit az Erdészeti Nyílt Nap, az egri Érsekkertben. Az EGERERDŐ Zrt. 2011-ben megrendezett első nyílt napja óta több, mint 35 ezer kíváncsi gyermek vett részt a rendezvényen, mely a városba hozza a természet szépségét, és közelebb viszi szívünkhöz az erdőt.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.

Solymászat: a múltjára büszkék lehetünk, a jövőjét még fel kell építeni

Rászállnak a főszereplő kezére, köröznek a nézők felett, időnként le-lecsapnak a zsákmányként felkínált húsdarabkákra. Rendezvények látványosságai, vadászok segítői, mezőgazdasági értékek őrzői. Krekács Zoltán munkatársai sólymok, héják, de dolgozik ölyvekkel, de korábban még baglyok is részt vettek bemutatóin. Ezúttal a Bábolnai Gazdanapok látogatói elvezhették műsorát.

A vadászok és a vadgasztronómia ünnepén

Új helyszín, a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark adott otthont a XIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztiválnak, amelyet idén együtt rendeztek az Országos Vadásznappal. A rendezvényen változatos és színvonalas programok várták az érdeklődőket, melyek egy részét már a 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében szervezték.

Ezért sikeresek a világos színű gyöngybaglyok teliholdkor

A gyöngybaglyok között előfordulnak világosabb és sötétebb színezetű egyedek is. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon van-e különbség a különböző árnyalatú tollazattal rendelkező baglyoknál a vadászat sikerességében, és ha igen, mi lehet az oka.