Back to top

Mercosur – Az erdőtüzek miatt veszélyben a megállapodás?

Az amazóniai erdőtüzek miatt több európai uniós tagállamban, például Német- és Franciaországban is veszélybe kerülhet az EU-Mercosur megállapodás ratifikációja. Hiába volt a 20 éves tárgyalássorozat a megállapodás tető alá hozásához?

Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac, vagyis a Mercosur 1999-ben kezdett tárgyalásokat egy interregionális társulási megállapodás megkötéséről, amelynek egy kereskedelmi megállapodás is a része volt. Nem kevés idő, csaknem két évtized, és 39 tárgyalási forduló után 2019. június 28-án megszületett a politikai megállapodás a kereskedelmi szerződésről. Az Európai Unió világszerte az első olyan jelentős partner, amely megállapodott a Mercosurral, azaz a Brazíliát, Argentínát, Paraguay-t és Uruguay-t tömörítő országcsoporttal.

A következő lépés a politikai megállapodás után, hogy az Európai Tanácsban – itt az egyhangúság a döntéshozatali sztenderd - jóváhagyják a megállapodást, és kell majd a tagállami parlamentek ratifikációja is. Mindez az amazóniai erdőtüzekkel veszélybe került.

A Mercosur-megállapodásról fontos tudni, hogy - ahogyan az Európai Bizottság fogalmazott – a vámok csökkentésének vagy eltörlésének köszönhetően nemcsak jelentős gazdasági előnyökkel jár, de „a magas szintű normákat is előmozdítja”. Az EU és a Mercosur vállalják, hogy a gyakorlatban végrehajtják az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodást. A fenntartható fejlődésről szóló külön fejezet olyan kérdésekre tér majd ki, mint a fenntartható erdőgazdálkodás és erdővédelem. Az erdőtüzek kapcsán ez látszik most megkérdőjeleződni, és az utóbbi hetekben több német és francia lap is cikkezett arról, hogy az egész megállapodás ratifikációs folyamata veszélybe kerülhet.

Emmanuel Macron  francia elnök– akit személyeskedésig menő nyilatkozatháborúba kényszerített Jair Bolsonaro brazil elnök – augusztus végén úgy nyilatkozott, hogy

Franciaország nem fogja támogatni az EU-Mercosur egyezményt,

mivel Bolsonaro gyaníthatóan hazudott neki, amikor azt állította, hogy Brazília betartja környezetvédelmi kötelezettségeit. Macron szerint viszont ezt kétségessé teszi az a tény, hogy megsokszorozódtak az erdőtüzek az Amazonasban. A francia állásponthoz Írország, Luxemburg, és Finnország is csatlakozott, sőt utóbbi egy imporbojkottot is kilátásba helyezett. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is úgy fogalmazott:

„természetesen támogatjuk az EU-Mercosur megállapodást, de nehéz egy harmonikus ratifikációs folyamatot elképzelni az európai országokban, miközben a brazil kormány lehetővé teszi a föld zöld tüdejének elpusztítását".

Tusk: így nehéz elkézelni egy harmonikus ratifikációt
Fotó: Európai Tanács

A német külügyminiszter, a szociáldemokrata Heiko Maas pedig azt mondta: "nem nézhetjük tétlenül, amint a lángok felperzselik a bolygó zöld tüdejét". Felhívta a figyelmet arra is, hogy

az EU-Mercosur megállapodás németországi megítélésében központi szerepe van a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügyének.

Azt, hogy ez valóban így van, egy német online petíció is bizonyítja. A Die Welt számolt be arról, hogy egy nyugdíjas zenetanárnő, – a már az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) is élesen ellenző, 73 éves - Marianne Grimmenstein online petíciót indított. Ezzel szólítják fel Angela Merkel kancellárt arra, hogy ne ratifikálják az EU-Mercosur megállapodást, sőt a brazil agrártermékek importjának bojkottjára szólít fel. A petíciót az augusztus 23-i indulás óta szeptember elejéig több mint 300 ezren írták alá. A német politika ugyanakkor egyelőre óvatosan fogalmaz a megállapodás ratifikációjával, illetve „mégsem-ratifikációjával” kapcsolatban: a német kormány egyenlőre nem gondolkozik bojkottban, és inkább azt hangsúlyozza, hogy

a megállapodás ratifikálásával nagyobb befolyása lehetne az EU-nak a dél-amerikai környezetvédelmi helyzetre.

Ahogyan az egyik kormányszóvivő kiemelte: a megállapodásban „egy ambiciózus fenntarthatósági fejezet található, a klímavédelmet érintő kötelező szabályozással”.

Az látszik, hogy nem minden tagállam követel azonnal szankciókat, és tagadja meg a Mercosur megállapodás ratifikációját, de az biztos, hogy árgus szemekkel figyelik az amazóniai erdőtüzekkel kapcsolatos fejleményeket.

Forrás: 
Die Welt/Frankfurter Allgemeine Zeitung/Európai Tanács/Európai Bizottság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.