Back to top

Mercosur – Az erdőtüzek miatt veszélyben a megállapodás?

Az amazóniai erdőtüzek miatt több európai uniós tagállamban, például Német- és Franciaországban is veszélybe kerülhet az EU-Mercosur megállapodás ratifikációja. Hiába volt a 20 éves tárgyalássorozat a megállapodás tető alá hozásához?

Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac, vagyis a Mercosur 1999-ben kezdett tárgyalásokat egy interregionális társulási megállapodás megkötéséről, amelynek egy kereskedelmi megállapodás is a része volt. Nem kevés idő, csaknem két évtized, és 39 tárgyalási forduló után 2019. június 28-án megszületett a politikai megállapodás a kereskedelmi szerződésről. Az Európai Unió világszerte az első olyan jelentős partner, amely megállapodott a Mercosurral, azaz a Brazíliát, Argentínát, Paraguay-t és Uruguay-t tömörítő országcsoporttal.

A következő lépés a politikai megállapodás után, hogy az Európai Tanácsban – itt az egyhangúság a döntéshozatali sztenderd - jóváhagyják a megállapodást, és kell majd a tagállami parlamentek ratifikációja is. Mindez az amazóniai erdőtüzekkel veszélybe került.

A Mercosur-megállapodásról fontos tudni, hogy - ahogyan az Európai Bizottság fogalmazott – a vámok csökkentésének vagy eltörlésének köszönhetően nemcsak jelentős gazdasági előnyökkel jár, de „a magas szintű normákat is előmozdítja”. Az EU és a Mercosur vállalják, hogy a gyakorlatban végrehajtják az éghajlatváltozással foglalkozó Párizsi Megállapodást. A fenntartható fejlődésről szóló külön fejezet olyan kérdésekre tér majd ki, mint a fenntartható erdőgazdálkodás és erdővédelem. Az erdőtüzek kapcsán ez látszik most megkérdőjeleződni, és az utóbbi hetekben több német és francia lap is cikkezett arról, hogy az egész megállapodás ratifikációs folyamata veszélybe kerülhet.

Emmanuel Macron  francia elnök– akit személyeskedésig menő nyilatkozatháborúba kényszerített Jair Bolsonaro brazil elnök – augusztus végén úgy nyilatkozott, hogy

Franciaország nem fogja támogatni az EU-Mercosur egyezményt,

mivel Bolsonaro gyaníthatóan hazudott neki, amikor azt állította, hogy Brazília betartja környezetvédelmi kötelezettségeit. Macron szerint viszont ezt kétségessé teszi az a tény, hogy megsokszorozódtak az erdőtüzek az Amazonasban. A francia állásponthoz Írország, Luxemburg, és Finnország is csatlakozott, sőt utóbbi egy imporbojkottot is kilátásba helyezett. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is úgy fogalmazott:

„természetesen támogatjuk az EU-Mercosur megállapodást, de nehéz egy harmonikus ratifikációs folyamatot elképzelni az európai országokban, miközben a brazil kormány lehetővé teszi a föld zöld tüdejének elpusztítását".

Tusk: így nehéz elkézelni egy harmonikus ratifikációt
Fotó: Európai Tanács

A német külügyminiszter, a szociáldemokrata Heiko Maas pedig azt mondta: "nem nézhetjük tétlenül, amint a lángok felperzselik a bolygó zöld tüdejét". Felhívta a figyelmet arra is, hogy

az EU-Mercosur megállapodás németországi megítélésében központi szerepe van a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügyének.

Azt, hogy ez valóban így van, egy német online petíció is bizonyítja. A Die Welt számolt be arról, hogy egy nyugdíjas zenetanárnő, – a már az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) is élesen ellenző, 73 éves - Marianne Grimmenstein online petíciót indított. Ezzel szólítják fel Angela Merkel kancellárt arra, hogy ne ratifikálják az EU-Mercosur megállapodást, sőt a brazil agrártermékek importjának bojkottjára szólít fel. A petíciót az augusztus 23-i indulás óta szeptember elejéig több mint 300 ezren írták alá. A német politika ugyanakkor egyelőre óvatosan fogalmaz a megállapodás ratifikációjával, illetve „mégsem-ratifikációjával” kapcsolatban: a német kormány egyenlőre nem gondolkozik bojkottban, és inkább azt hangsúlyozza, hogy

a megállapodás ratifikálásával nagyobb befolyása lehetne az EU-nak a dél-amerikai környezetvédelmi helyzetre.

Ahogyan az egyik kormányszóvivő kiemelte: a megállapodásban „egy ambiciózus fenntarthatósági fejezet található, a klímavédelmet érintő kötelező szabályozással”.

Az látszik, hogy nem minden tagállam követel azonnal szankciókat, és tagadja meg a Mercosur megállapodás ratifikációját, de az biztos, hogy árgus szemekkel figyelik az amazóniai erdőtüzekkel kapcsolatos fejleményeket.

Forrás: 
Die Welt/Frankfurter Allgemeine Zeitung/Európai Tanács/Európai Bizottság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.

Egyre több helyen kínálnak magyar görögdinnyét

Ha nyár, akkor dinnye. Az idén azonban lassan köszönt ránk a nyári meleg, és a hűvös, csapdékos idő miatt a dinnyeszezon is később indul. A folytatás remélhetően jobb lesz, és úgy tűnik, importnyomásra is kevésbé kell számítaniuk a termelőknek. Horváth Vivientől, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete titkáráról kértünk helyzetjelentést.

Szőlőár-előrejelzés: segítség a termelőnek

A piacszervezési intézkedésként az elmúlt években meghonosodott intézkedéscsomag eredeti célja nem változott: a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát szeretné biztosítani.

Magyar alelnököt választott az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége

Dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjét választotta egyik alelnökének az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe). Az ernyőszervezet több mint 200 tagszervezetet tömörít az Európai Unióban: mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat, kereskedőket, tanúsítókat, szaktanácsadókat, kutatókat és fogyasztói érdekképviseleti szervezeteket.