Back to top

Negyedével csökkent a költő madárpárok száma

A németországi madárállomány nagymértékű csökkenésétől tartanak kutatók egy felmérés alapján, amely kimutatta, hogy a Boden-tó térségében 30 év alatt 120 ezerrel visszaesett a költőpárok száma.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
A Max Planck kutatóintézeti hálózat (Max Planck Institut) viselkedésbiológiai intézetének hétfőn ismertetett felmérése szerint 1980 és 2012 között 25 százalékkal, 465 ezerről 345 ezerre csökkent a költőpárok száma a Németország déli részén, az osztrák és a svájci határnál elterülő tó térségében.

Több faj - köztük a veréb és a feketerigó - állománya különösen erősen megcsappant, számos további madárfaj populációja pedig a fennmaradáshoz szükséges szint alá süllyedt.

A tónál dolgozó ornitológusok munkacsoportjával közösen végzett hosszú időtávú kutatásról szóló közleményben kiemelték: az Alpok lábánál fekvő változatos szerkezetű vidék ugyan kiváló környezetet biztosít a madaraknak, de az utóbbi évtizedekben olyan változások mentek végbe, amelyek tipikusak a sűrűn lakott és intenzív mezőgazdaságot és erődgazdálkodást folytató területeken is. Ezért "nagy biztonsággal más régiókra is jellemző" a Boden-tó vidékén tapasztalt állománycsökkenés - húzta alá Hans-Günther Bauer, a Max Planck viselkedésbiológiai kutatóintézet munkatársa.

Az adatok egy madárszámlálás eredményein alapulnak, amelyet először 1980-81-ben végeztek el, majd tízévente azonos módszertan alapján megismételtek. Legutóbb 2010-2012-ben, mintegy 1100 négyzetkilométeren, tudósok és 90 önkéntes részvételével.

Az összegyűjtött adatok első pillantásra kiegyensúlyozott képet mutatnak: a tó környékén előforduló 158 madárfaj közül 68-nál növekedett, 67-nél csökkent az állomány, ami egyaránt 43 százalékot jelent. A fajok sokszínűsége még növekedett is: 8 kipusztult madárfajra 17 újonnan beköltöző jut, köztük a fehér gólya, a vándorsólyom és a nagy fülesbagoly.

A látszólagos ellentmondás oka az, hogy

elsősorban a gyakran előforduló madárfajok populációja zsugorodott. A leggyakoribb tíz faj közül hatnál nagymértékben csökkent az állomány, kettőnél nem változott, és csak kettőnél növekedett.

A házi verebek száma például csaknem 50 százalékkal visszaesett.

A madarak főleg az intenzív használat alá vont térségekből tünedeznek el, leginkább a mezőgazdasági termőterületekről. A réteken és mezőkön élő fajok állománya esetenként drámai mértékben megcsappant, fogoly, gébics, réti pityer és kuvik pedig már egy sem él a Boden-tó vidékén.

Ennek egyik fő oka a táplálékhiány. Ezt jelzi, hogy a repülő rovarokkal táplálkozó madárfajok állománya 75 százalékkal, a talajlakó gerinctelen élőlényekkel táplálkozó fajok állománya pedig 57 százalékkal csökkent. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy "az ember által okozott rovarpusztulás súlyos hatást gyakorol a madárvilágra" - emelte ki Hans-Günther Bauer.

Hozzátette: a hatékony betakarítási eljárásoknak is van szerepük, mert a gépek elvonulása után alig marad valami a magvakkal táplálkozó madaraknak.

A monokultúrás növénytermesztés, a természetes vizek lecsapolása és a parlagon hagyott területek hiánya is szűkíti a madarak életterét.

Azonban a lakott területekről is egyre inkább kiszorulnak a madarak, ami a rendezettség iránti igény erősödésének és a természetes kosz és zaj iránti tolerancia csökkenésének tulajdonítható. A madárfészkeket egyre kevésbé tűrik el a díszkertekben és a házak szerkezetén, így még a szinte bárhol megtelepülni képes madárfajok állománya is csökkent, feketerigóból például 28 százalékkal, pintyből és vörösbegyből 24 százalékkal kevesebbet számláltak a vizsgált időszak végén, mint az elején.

A következő madárszámlálás 2020-ban kezdődik a Boden-tónál, és 2022-ben ér véget. Az életfeltételek a legutóbbi számlálás óta eltelt hét évben még inkább romlottak, így valószínűleg az állomány is tovább fogyatkozott - mondta Hans-Günther Bauer.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tengerentúli veszedelem a homokterületeken

A Magyar Mezőgazdaság hetilap novemberi Zöld Mező rovatában számos érdekes cikkel készülünk. A többi közt foglalkozunk az észak-amerikai homoki prérifűvel is, amely évekkel ezelőtt gyökeret vert hazánkban is, azóta pedig agresszív módon, rendkívül gyors ütemben hódít egyre nagyobb teret magának.

Szükségállapot: lángokban áll Ausztrália

Szükségállapotot rendeltek el hétfőn a helyi hatóságok Ausztrália Új-Dél-Wales és Queensland államában a várhatóan "katasztrofális" tűzvész miatt, az embereknek el kell hagyniuk otthonukat.

Ritka reliktum Kunpeszéren

A Peszéri erdő valódi kincs a szakemberek számára. Az itteni erdőssztyepp igazi reliktum, 300 évvel ezelőtt hazánkból 90 százaléka tűnt el az ilyen életközösségeknek. Ennek megőrzésére indították az Oakeylife programot 2017-ben.

Bárki elérheti a hiánypótló új adatbázist

Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely hazánk természeti rendszereinek állapotát mutatja be bárki számára hozzáférhető módon. Az adatbázis az Európai Unió Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását célzó projekt részeként, számos hazai intézmény részvételével jött létre.

Kornistárnics is nyílt a Visegrádi-hegységben

A Pilisi Parkerdő Zrt. sorozatban mutatja be a Visegrádi-hegység különleges, védett növény- és állatfajait.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

Ufóméretű drón Hannoverben

Sci-fibe illő méretű drónnal készül a John Deere a hannoveri Agritechnica kiállításra. A 9,2 méter átmérőjű repülő szerkezetet a dróntaxik fejlesztésében úttörő Volocopter céggel közösen tervezték, és egyedülálló újítás a mezőgazdaságban, ahol eddig még csak lényegesen kisebb drónokkal jelentek meg a gyártók. Számos feladatra lesz alkalmas, egyelőre a permetezéshez való kiegészítőkkel szerelték fel.

Nagy hangsúlyt fordítanak Debrecenben is a fásításra

Szinay Attila közigazgatási államtitkár, Papp László, Debrecen polgármestere és Juhász Lajos, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti vezérigazgató-helyettese ültetett el jelképesen három fát Debrecenben.

Megmaradt hírmondónak - még lehet rá vadászni

A barátréce, kerceréce, fütyülőréce, böjti réce, csörgő réce védetté nyilvánítása után a tőkés réce maradt meg, mint egyedüli vadászható récefajunk. Az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében hazánkban előforduló récefajaink állománya, valamint vonulásdinamikája megcsappant, így kényszerűvé vált ezen fajok védetté nyilvánítása.