Back to top

Negyedével csökkent a költő madárpárok száma

A németországi madárállomány nagymértékű csökkenésétől tartanak kutatók egy felmérés alapján, amely kimutatta, hogy a Boden-tó térségében 30 év alatt 120 ezerrel visszaesett a költőpárok száma.

Fotó: Tóth-Gál Enikő
A Max Planck kutatóintézeti hálózat (Max Planck Institut) viselkedésbiológiai intézetének hétfőn ismertetett felmérése szerint 1980 és 2012 között 25 százalékkal, 465 ezerről 345 ezerre csökkent a költőpárok száma a Németország déli részén, az osztrák és a svájci határnál elterülő tó térségében.

Több faj - köztük a veréb és a feketerigó - állománya különösen erősen megcsappant, számos további madárfaj populációja pedig a fennmaradáshoz szükséges szint alá süllyedt.

A tónál dolgozó ornitológusok munkacsoportjával közösen végzett hosszú időtávú kutatásról szóló közleményben kiemelték: az Alpok lábánál fekvő változatos szerkezetű vidék ugyan kiváló környezetet biztosít a madaraknak, de az utóbbi évtizedekben olyan változások mentek végbe, amelyek tipikusak a sűrűn lakott és intenzív mezőgazdaságot és erődgazdálkodást folytató területeken is. Ezért "nagy biztonsággal más régiókra is jellemző" a Boden-tó vidékén tapasztalt állománycsökkenés - húzta alá Hans-Günther Bauer, a Max Planck viselkedésbiológiai kutatóintézet munkatársa.

Az adatok egy madárszámlálás eredményein alapulnak, amelyet először 1980-81-ben végeztek el, majd tízévente azonos módszertan alapján megismételtek. Legutóbb 2010-2012-ben, mintegy 1100 négyzetkilométeren, tudósok és 90 önkéntes részvételével.

Az összegyűjtött adatok első pillantásra kiegyensúlyozott képet mutatnak: a tó környékén előforduló 158 madárfaj közül 68-nál növekedett, 67-nél csökkent az állomány, ami egyaránt 43 százalékot jelent. A fajok sokszínűsége még növekedett is: 8 kipusztult madárfajra 17 újonnan beköltöző jut, köztük a fehér gólya, a vándorsólyom és a nagy fülesbagoly.

A látszólagos ellentmondás oka az, hogy

elsősorban a gyakran előforduló madárfajok populációja zsugorodott. A leggyakoribb tíz faj közül hatnál nagymértékben csökkent az állomány, kettőnél nem változott, és csak kettőnél növekedett.

A házi verebek száma például csaknem 50 százalékkal visszaesett.

A madarak főleg az intenzív használat alá vont térségekből tünedeznek el, leginkább a mezőgazdasági termőterületekről. A réteken és mezőkön élő fajok állománya esetenként drámai mértékben megcsappant, fogoly, gébics, réti pityer és kuvik pedig már egy sem él a Boden-tó vidékén.

Ennek egyik fő oka a táplálékhiány. Ezt jelzi, hogy a repülő rovarokkal táplálkozó madárfajok állománya 75 százalékkal, a talajlakó gerinctelen élőlényekkel táplálkozó fajok állománya pedig 57 százalékkal csökkent. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy "az ember által okozott rovarpusztulás súlyos hatást gyakorol a madárvilágra" - emelte ki Hans-Günther Bauer.

Hozzátette: a hatékony betakarítási eljárásoknak is van szerepük, mert a gépek elvonulása után alig marad valami a magvakkal táplálkozó madaraknak.

A monokultúrás növénytermesztés, a természetes vizek lecsapolása és a parlagon hagyott területek hiánya is szűkíti a madarak életterét.

Azonban a lakott területekről is egyre inkább kiszorulnak a madarak, ami a rendezettség iránti igény erősödésének és a természetes kosz és zaj iránti tolerancia csökkenésének tulajdonítható. A madárfészkeket egyre kevésbé tűrik el a díszkertekben és a házak szerkezetén, így még a szinte bárhol megtelepülni képes madárfajok állománya is csökkent, feketerigóból például 28 százalékkal, pintyből és vörösbegyből 24 százalékkal kevesebbet számláltak a vizsgált időszak végén, mint az elején.

A következő madárszámlálás 2020-ban kezdődik a Boden-tónál, és 2022-ben ér véget. Az életfeltételek a legutóbbi számlálás óta eltelt hét évben még inkább romlottak, így valószínűleg az állomány is tovább fogyatkozott - mondta Hans-Günther Bauer.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.

Megkezdődnek a helyszíni ellenőrzéseknél a területmérések

A Magyar Államkincstár a közeljövőben kezdi el felmérni a támogatási kérelemmel érintett egyes földterületeket, de a járvány miatt ezt a gazdálkodók jelenléte nélkül teszik.

A rhododendron telepítés fortélyai

Hófehér, vérbíbor, narancs, rózsaszín, lila és a szivárvány ezernyi árnyalatával bontja szirmait a havasszépe májusban a Kámoni Arborétumban. Kertünk csodás színfoltja is lehet, ám könnyen csalódást is eredményezhet a rhododendron telepítés. A siker legfőbb titka a megfelelő helyre ültetés. Ám mielőtt belevágnánk a munkába, nem árt, ha megismerjük, mikor van esélyünk a sikerre.

Hamarosan indulnak a Vándortáborok - még le lehet csapni az utolsó helyekre!

Szigorú óvintézkedés mellett indulnak el június 16-án a Vándortáborok, melyek ezúttal is életre szóló élményeket kínálnak a gyermekeknek, akik gyalogszerrel, kerékpáron ülve, illetve evezve is részt vehetnek az adott alkalmakon.

Először találtak mikroműanyagot ragadozó madarak szervezetében

Először találtak műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében amerikai tudósok.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Mintát vettek a Balatonból, 69-féle gyógyszermaradványt találtak

A fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, a turisztikai szezon is érezteti hatását. A felmérés során 69 molekulát azonosítottak legalább egy minta esetében.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.