Back to top

Szellemileg is le kell fárasztani a városi kutyákat

Számos kihívással kell szembenézniük azoknak, akik a nagyvárosokban kutyát tartanak vagy szeretnének tartani – derül ki a Kossuth Rádió Napközben című műsorából.

Zavaró ha a kutyus hangosan játszik vagy éppen ugat a lakásban. Budapesten százezer kutyára jut 100–150 kutyafuttató, de ennek a többszörösére volna szükség. Ahol nem található ilyen, a sétáltatók örök konfliktusban állnak az utcán közlekedőkkel, de még a kutyatartók se nézik jó szemmel, ha valaki nem takarít fel kedvence után - olvasható a hirado.hu-n.

Kerületenként eltérő a kutyafuttatók gondozottsága

Mészáros Gabriellával, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnökével való beszélgetésből kiderül, hogy a meglévő kutyafuttatók felszereltsége kerületenként változó. Akadnak nagyon modernek, melyek szépen parkosítottak, jól zárható kapuval, ahová ürülékgyűjtő zacskókat is helyeznek ki, és ezek eldobására felszerelt tárolókat is.

Sajnos azonban sok az elhanyagolt kutyafuttató. Ennek egyik oka lehet, hogy az önkormányzatok sok esetben a létrehozásuk után elhanyagolják a karbantartásukat.

Egy ideális kutyafuttató alapterülete minimum 100 négyzetméter. A kutyának ennyi hely kell legalább, hogy megfelelően ki tudja mozgatni izmait. A növényzetnek masszívnak kell lennie, hogy kibírja az igénybevételt, amit a kutyák körmei jelentenek – mondta Mészáros Gabriella.

Tudatos gazdi program

Erre a kialakult helyzetre próbált megoldást találni a XI. kerület önkormányzata, hiszen idén nyártól elindította a Tudatos gazdi programot, melyet részletes lakossági igényfelmérés előzött meg – mondta a műsorban Junghausz Rajmund, a XI. kerület önkormányzatának képviselője.

A program keretén belül már több mint 15 kutyafuttatót, 465 kutyapiszokgyűjtőt, illetve több mint 30 kutyabarát helyet alakított ki az önkormányzat. E megvalósítások mellett képzést is szeretnének indítani kutyatartóknak, mely során

a gazdik megtanulhatják a felelős állattartás szabályait, attól kezdve, hogy hogyan kell a kullancsot eltávolítani, addig, hogy hogyan hívja vissza kedvencét, ha az éppen elszaladt.

Egy kutyás élménypark megnyitása mellett még tervezik a futtatók számának növelését is.

A programmal végső soron azoknak is segítenek, akik nem tartanak kutyát. Például, ha egy kutyaiskolában a fizikai mellett az állatok szellemi lefárasztása is sikerül, akkor megelőzhetik azt, hogy a lakásokban legyenek túlzottan aktívak és hangosak.

Fontos a felek között a kommunikáció

Junghausz Rajmund azt is kiemelte, hogy a békés együttéléshez a legfontosabb a felek között a kommunikáció és az elfogadás. Azoknak, akik nem tartanak kutyát, el kell fogadniuk, hogy sok ember számára a kutya barát, és szociális kapcsolatot jelent. A kutyásoknak pedig be kell tartaniuk a rájuk vonatkozó szabályokat.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Kukorékolhat egy kakas kora reggel? A bíróság döntött!

Aki vidéken él, vagy ott tölti a szabadságát, biztosan hallotta már kora reggel a kakas kukorékolását. Van aki számára ez idilli vagy csak természetes, de olyan is akad, akit annyira idegesít, hogy beperelt egy kakast.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

Az őshonos fajták megőrzése közös érdekünk

Az őshonos fajok és fajták nemzeti örökségünk részei, éppen ezért a kormány kiemelt feladatként tekint génjeik megőrzésére. Minderről Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt a témáról szóló konferencián, a KÁN nulladik napján.

Tenyészbika támogatási program: lehetőség a minőségi javulásra

A legfőbb cél évek óta a minőségi előrelépés húshasznú szarvasmarhákat tenyésztőknél, ez most az új támogatási formának köszönhetően meg is valósulhat. A tenyésztők nagy lehetőséget látnak a programban.

Lassan jönnek rá, hogy ez a növény jelenti a jövőt

Jó tulajdonságai és olcsó termeszthetősége ellenére egyelőre lassan terjed a cirok az állati takarmányozásban, ugyanis a konzervatív tenyésztők nehezen váltanak – hangzott el egy olaszországi szakmai eseményen. A kukoricával jól konkuráló cirok előtt ugyanakkor nagy jövő állhat.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.