Back to top

Ki vásárolja a legtöbb dísznövényt?

A Nemzetközi Kertészeti Szövetség (AIPH) fölmérése szerint a legtöbb dísznövényt a kínai, az észak-amerikai és az idősebb korosztály vásárolja az elkövetkező évtizedben.

Az AIPH a dísznövény-kereskedelem trendjét vizsgálta és próbált előrejelzést adni a 2030-ig tartó időszakra. Eszerint három fogyasztói csoport jelenti a legnagyobb fölvevőpiacot a dísznövények számára: a dolgozó középosztálybeli kínai fogyasztók, a munkaképes korú észak-amerikaiak, valamint az elöregedő nyugati társadalmak időskorú lakossága. Várhatóan ez a három csoport járul hozzá a 2030-ig tartó 20 trilliárd eurós globális dísznövényfogyasztás-növekedés csaknem feléhez.

Szintén érdekes megfigyelés, hogy a dísznövényekre fordított fejenkénti tényleges költés lényegesen nagyobb lesz, mint azt korábban gondolták. A korábbi kutatások egyenes arányba állították a növekvő jövedelmeket és a dísznövényekre való költést, ám a trendek azt mutatják, hogy csökken a jövedelmeknek a lakhatásra és megélhetésre fordított részaránya, így a lakosság több szabadon elkölthető pénzzel rendelkezik. Mindamellett a fejlődő gazdaságú országok piaca is korábban nem remélt intenzitással növekszik, és a világ gazdag térségei is nagyobb részt hasítanak ki a globális dísznövénypiacból.

A tanulmánynak a kínai piacra vonatkozó része talán a legérdekesebb. A dísznövénytermelés fénysebességel bővül; amíg 2006-ban csupán 6 milliárd euró értékben termesztettek dísznövényt, addig tíz évvel később már 20 milliárd euró értékben, ami a becslések szerint 2026-ra a kétszeresére nő.

A kínai megacitykben élő lakosság költését elemezve azt jelzik, hogy míg 2016-ban 16 milliárd eurót költöttek dísznövényre, 2030-ban már 57,5 milliárdot fognak. A városok zöldebbek a világ minden táján. Kínában a várakozások szerint 2030-ra 4,6-ról 9,8 milliárd euróra nő a közösségi zöldfelületekre költött összeg, míg az USA-ban 18-ról több mint 27 milliárdra. A teljes tanulmány letölthető az AIPH honlapjáról.

Forrás: 
floraldaily.com/aiph.org/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/36 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Évi 7 milliárd darab papír zsepibe törli az orrát a magyar

16 milliárd forintért vásároltak a magyarok papír zsebkendőt a hazai kiskereskedelemben 2018. szeptember és 2019. augusztus között, ami 8 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, egyben több mint 80 millió csomag terméket jelent, derült ki a Nielsen piackutató kiskereskedelmi indexéből. Az átlagos hazai fogyasztó jellemzően a háromrétegű és a márkás papír zsebkendőket választja.

Megfázás, meghűlés megelőzésében és kezelésében nagy segítség a hazai gyógynövény

A hideg idő beköszöntével igen gyakori a megfázás, meghűlés. A betegségek megelőzése és az enyhébb lefolyású meghűléses megbetegedések természetes gyógymódokkal és a Magyarországon termett gyógynövényekkel orvosolhatóak. A hazai fogyasztók nagy kedvencei a kamillavirágzat, a bodza és hársfavirág, valamint a csipkebogyó, amelyek gyűjtése és termesztése a munkaerőhiány miatt komoly veszélybe került.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.

Amivel érdemes kiváltani a krumplit

Régen a szegények krumplija volt, ma a nagyvilág elegáns éttermeiben homár, lazac, fésűkagyló, szarvasgomba társaságában tálalják. A teljesen igénytelen, olcsó zöldséget csodanövénynek tartják. Ez a csicsóka.