Back to top

Ki vásárolja a legtöbb dísznövényt?

A Nemzetközi Kertészeti Szövetség (AIPH) fölmérése szerint a legtöbb dísznövényt a kínai, az észak-amerikai és az idősebb korosztály vásárolja az elkövetkező évtizedben.

Az AIPH a dísznövény-kereskedelem trendjét vizsgálta és próbált előrejelzést adni a 2030-ig tartó időszakra. Eszerint három fogyasztói csoport jelenti a legnagyobb fölvevőpiacot a dísznövények számára: a dolgozó középosztálybeli kínai fogyasztók, a munkaképes korú észak-amerikaiak, valamint az elöregedő nyugati társadalmak időskorú lakossága. Várhatóan ez a három csoport járul hozzá a 2030-ig tartó 20 trilliárd eurós globális dísznövényfogyasztás-növekedés csaknem feléhez.

Szintén érdekes megfigyelés, hogy a dísznövényekre fordított fejenkénti tényleges költés lényegesen nagyobb lesz, mint azt korábban gondolták. A korábbi kutatások egyenes arányba állították a növekvő jövedelmeket és a dísznövényekre való költést, ám a trendek azt mutatják, hogy csökken a jövedelmeknek a lakhatásra és megélhetésre fordított részaránya, így a lakosság több szabadon elkölthető pénzzel rendelkezik. Mindamellett a fejlődő gazdaságú országok piaca is korábban nem remélt intenzitással növekszik, és a világ gazdag térségei is nagyobb részt hasítanak ki a globális dísznövénypiacból.

A tanulmánynak a kínai piacra vonatkozó része talán a legérdekesebb. A dísznövénytermelés fénysebességel bővül; amíg 2006-ban csupán 6 milliárd euró értékben termesztettek dísznövényt, addig tíz évvel később már 20 milliárd euró értékben, ami a becslések szerint 2026-ra a kétszeresére nő.

A kínai megacitykben élő lakosság költését elemezve azt jelzik, hogy míg 2016-ban 16 milliárd eurót költöttek dísznövényre, 2030-ban már 57,5 milliárdot fognak. A városok zöldebbek a világ minden táján. Kínában a várakozások szerint 2030-ra 4,6-ról 9,8 milliárd euróra nő a közösségi zöldfelületekre költött összeg, míg az USA-ban 18-ról több mint 27 milliárdra. A teljes tanulmány letölthető az AIPH honlapjáról.

Forrás: 
floraldaily.com/aiph.org/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/36 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Tiltakozás az áruházi almaakciók miatt

Felháborodtak az almatermelők azon, hogy a hazai gyümölcsöt az egyik áruházlánc mélyen a piaci ár alatt kínálta akciójában. Szerintük a piaci helyzet nem indokolja az alacsony árakat.