Back to top

Ki vásárolja a legtöbb dísznövényt?

A Nemzetközi Kertészeti Szövetség (AIPH) fölmérése szerint a legtöbb dísznövényt a kínai, az észak-amerikai és az idősebb korosztály vásárolja az elkövetkező évtizedben.

Az AIPH a dísznövény-kereskedelem trendjét vizsgálta és próbált előrejelzést adni a 2030-ig tartó időszakra. Eszerint három fogyasztói csoport jelenti a legnagyobb fölvevőpiacot a dísznövények számára: a dolgozó középosztálybeli kínai fogyasztók, a munkaképes korú észak-amerikaiak, valamint az elöregedő nyugati társadalmak időskorú lakossága. Várhatóan ez a három csoport járul hozzá a 2030-ig tartó 20 trilliárd eurós globális dísznövényfogyasztás-növekedés csaknem feléhez.

Szintén érdekes megfigyelés, hogy a dísznövényekre fordított fejenkénti tényleges költés lényegesen nagyobb lesz, mint azt korábban gondolták. A korábbi kutatások egyenes arányba állították a növekvő jövedelmeket és a dísznövényekre való költést, ám a trendek azt mutatják, hogy csökken a jövedelmeknek a lakhatásra és megélhetésre fordított részaránya, így a lakosság több szabadon elkölthető pénzzel rendelkezik. Mindamellett a fejlődő gazdaságú országok piaca is korábban nem remélt intenzitással növekszik, és a világ gazdag térségei is nagyobb részt hasítanak ki a globális dísznövénypiacból.

A tanulmánynak a kínai piacra vonatkozó része talán a legérdekesebb. A dísznövénytermelés fénysebességel bővül; amíg 2006-ban csupán 6 milliárd euró értékben termesztettek dísznövényt, addig tíz évvel később már 20 milliárd euró értékben, ami a becslések szerint 2026-ra a kétszeresére nő.

A kínai megacitykben élő lakosság költését elemezve azt jelzik, hogy míg 2016-ban 16 milliárd eurót költöttek dísznövényre, 2030-ban már 57,5 milliárdot fognak. A városok zöldebbek a világ minden táján. Kínában a várakozások szerint 2030-ra 4,6-ról 9,8 milliárd euróra nő a közösségi zöldfelületekre költött összeg, míg az USA-ban 18-ról több mint 27 milliárdra. A teljes tanulmány letölthető az AIPH honlapjáról.

Forrás: 
floraldaily.com/aiph.org/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/36 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.