Back to top

Ki vásárolja a legtöbb dísznövényt?

A Nemzetközi Kertészeti Szövetség (AIPH) fölmérése szerint a legtöbb dísznövényt a kínai, az észak-amerikai és az idősebb korosztály vásárolja az elkövetkező évtizedben.

Az AIPH a dísznövény-kereskedelem trendjét vizsgálta és próbált előrejelzést adni a 2030-ig tartó időszakra. Eszerint három fogyasztói csoport jelenti a legnagyobb fölvevőpiacot a dísznövények számára: a dolgozó középosztálybeli kínai fogyasztók, a munkaképes korú észak-amerikaiak, valamint az elöregedő nyugati társadalmak időskorú lakossága. Várhatóan ez a három csoport járul hozzá a 2030-ig tartó 20 trilliárd eurós globális dísznövényfogyasztás-növekedés csaknem feléhez.

Szintén érdekes megfigyelés, hogy a dísznövényekre fordított fejenkénti tényleges költés lényegesen nagyobb lesz, mint azt korábban gondolták. A korábbi kutatások egyenes arányba állították a növekvő jövedelmeket és a dísznövényekre való költést, ám a trendek azt mutatják, hogy csökken a jövedelmeknek a lakhatásra és megélhetésre fordított részaránya, így a lakosság több szabadon elkölthető pénzzel rendelkezik. Mindamellett a fejlődő gazdaságú országok piaca is korábban nem remélt intenzitással növekszik, és a világ gazdag térségei is nagyobb részt hasítanak ki a globális dísznövénypiacból.

A tanulmánynak a kínai piacra vonatkozó része talán a legérdekesebb. A dísznövénytermelés fénysebességel bővül; amíg 2006-ban csupán 6 milliárd euró értékben termesztettek dísznövényt, addig tíz évvel később már 20 milliárd euró értékben, ami a becslések szerint 2026-ra a kétszeresére nő.

A kínai megacitykben élő lakosság költését elemezve azt jelzik, hogy míg 2016-ban 16 milliárd eurót költöttek dísznövényre, 2030-ban már 57,5 milliárdot fognak. A városok zöldebbek a világ minden táján. Kínában a várakozások szerint 2030-ra 4,6-ról 9,8 milliárd euróra nő a közösségi zöldfelületekre költött összeg, míg az USA-ban 18-ról több mint 27 milliárdra. A teljes tanulmány letölthető az AIPH honlapjáról.

Forrás: 
floraldaily.com/aiph.org/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/36 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A csehek nem bíznak saját élelmiszereikben

A csehek többsége nagyítóval jár vásárolni, mert mániákusan tanulmányozza, hogy milyen összetevőkből áll, amit megvesz. Bizonyos termékeket sokan külföldről szereznek be, mert úgy vélik, Csehországban ugyanabban a dobozban más minőséget kapnak.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Magyarország több mint 40 millió euró értékben exportál halat

Magyarország évente több mint 40 millió euró értékben exportál édesvízi halat - írja szombati számában a Magyar Hírlap.

Mi vár ránk a tavalyi ellentmondásos szőlőszezon után?

A lisztharmatnak a korai kitavaszodás kedvezett, a peronoszpórának a csapadékos május, a botrítisznek pedig mindez együtt… Mi vár ránk ezek után az idén? Jól tesszük, ha bármilyen meglepetésre felkészülünk, lélekben és szakmailag egyaránt.

Bioracionális hagyma

A hazai hagymatermesztők dolgát is megnehezíti, hogy a növényvédelemben engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, miközben újabb károsítók jelennek meg, a szermaradékok határértékeit pedig fokozatosan szigorítják a fogyasztóknak kínált termékekben.

Napfényt pótló tojás

Tél végére nagyon sokan szenvednek D-vitamin hiányban. Az Egyesült Királyság vezető tojásmárkájának forgalmazója, a Happy Egg Co a hiánypótlás egyik legjobb természetes forrására, a tojásra hívja fel legújabb TV-kampányában a nézők figyelmét.