Back to top

A szelfik ártanak a vadállatoknak

A vadon élő állatokkal szelfiző turisták megzavarják az állatok táplálkozását, utódgondozását, veszélyeztetik a születésszámot - figyelmeztettek kutatók az Új-Zélandon tartott Nemzetközi Pingvinkonferencián.

A múlt héten Dunedinben tartott konferencián az Otagói Egyetem vadvédelmi programjának vezetője, Philip Seddon kifejtette, hogy ijesztő a vadállatos szelfik mindennapivá válása, mert testi és érzelmi stresszt okoz az állatoknak - írta a The Guardian online kiadása.

"Az a baj a vadállatos szelfikkel, hogy gyakran mindenféle kontextus nélkül jelennek meg, még ha az állatok védelmére buzdítanának is, elvész az üzenet, annyi marad csak, hogy valaki megölel egy pingvint, ezért mások is ezt akarják tenni"

- magyarázta.

Seddon nem is engedi, hogy tanítványai közzétegyék a képeket, amelyeket a helyi vadvilág tanulmányozása közben készítenek, nehogy ezzel is növeljék a szelfizési kedvet.

A konferencia ugyanilyen okokból utasította el egy dubaji cég bőkezű szponzorációs ajánlatát, a vállalat ugyanis reklámanyagaiban állatos szelfiket használt.

A World Animal Protection nevű állatvédő szervezet elemezte az Instagram közösségi portálon található több százezer vadállatos szelfit. Azt állapították meg, hogy 2014 óta 292 százalékkal nőtt az oldalon közölt vadállatos szelfik száma, a képek mintegy 40 százalékát ítélték helytelennek, vagyis olyannak, ahol az ember megöleli, fogja vagy más, nem megfelelő módon viselkedik egy vadon élő állattal.

A szervezet szerint

az a szelfi számít helyénvalónak, ahol nincs kapcsolat ember és állat között, a vadat nem kényszerítik, nem ejtik fogságba, hogy fotókellékként használják.

Hírességek is táplálják a vadszelfik iránti lelkesedést: pózolt már a közösségi médiában Kim Kardashian amerikai realitysztár elefánttal, Taylor Swift énekesnő kenguruval, Justin Bieber popsztár pedig tigrissel.

Új-Zélandon azon kaptak turistákat, hogy veszélyeztetett fókákkal táncolnak, ritka sárgaszemű pingvineket kergetnek vagy megpróbálják magukhoz ölelni a rejtőzködő életet élő kiwi madarat egy-egy szelfi kedvéért.

Az új-zélandi Déli-sziget oamarui pingvinkolóniájának védelméért felelős menedzser, Philippa Agnew szerint a szelfik vitathatatlanul ártanak a madaraknak, ezért megtiltották az elektronikus felvételek készítését.

"Stresszt jelent a telefonok kékes fénye, a vakuk villanása, a szelfizéssel járó mozgás és zaj"

- mondta.

A kutató gyakran tapasztalja, hogy turisták kergetik, megpróbálják a karjukba venni a pingvineket, amelyek a tengerből a partra tartanak, ezzel megzavarják őket a fiókák etetésében vagy az élelemkeresésben.

Seldon elmondta, az állatvédők azt igyekeznek kitalálni, hogy lehet jó célra használni a vadállatos szelfiket, többek között

arra kérnék meg az Instagram nagy számú követővel rendelkező, nagy hatású felhasználóit, hogy képeiken azt mutassák be, milyen a helyes, biztonságos érintkezés a vadvilággal.

"Rossz üzenet, ha a képen az ember megérint egy állatot. Azt kell tudatosítanunk, hogy a vad fajok nem a mi szórakoztatásunkra élnek. Ember uralta világ az otthonuk, de ez nem azt jelenti, hogy fogdoshatjuk is őket" - tette hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Akadályversenyen ismerkedtek az iskolások az év emlősével

Az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Természettudományi Múzeum égisze alatt működő Vadonleső Program tíz éve indult el a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer társadalmi alprogjamjaként.

Mit keres a vaddisznó a szőlőben?

Egymásnak feszülnek az indulatok a vadászok és a gazdák között vaddisznó ügyben. A szőlőtermelők és a belterületi kerttulajdonosok csak számolják a károkat, melyeket a vadak okoznak, miközben úgy érzik, nem kapnak megfelelő segítséget.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

A természetvédelem is része az erdőgazdaság munkájának

Természetvédelmi szakmai találkozóknak adott otthont a Pilisi Parkerdő. A Budai-hegységben található Szénás-hegycsoport Európa Diplomás Területet az Európa Tanács ellenőre tekintette meg, a program a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával közösen zajlott. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával pedig a Life4OakForests pályázat eredményeit ismerhették meg a Parkerdő szakemberei.

Gschwindt Márk: Feledhetetlen pillanat

Gschwindt Márk a Somogy megyei Böhönyén nőtt fel, ott került közel a természethez. Jelenleg Kaposváron él családjával, egy gyönyörű kislány édesapja. A természetfotózás rejtelmeivel és szépségével másfél éve ismerkedett meg, és mára mindennapjainak a részévé vált.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Sasok, sólymok, törpejuhok… Mi újság a Górés tanyán?

Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, s ritka baromfi fajtákat is tart. Legutóbb öt éve jártunk nála, s most kíváncsiak voltunk, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően.