Back to top

Az agrárminiszter is részt vett a 8. Magyar Paprika Napján

Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Magyar Paprika Napját, ezúttal Derecskén, a KITE Zrt. kertészeti telephelyén. A FruitVeB, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a házigazda közös rendezvényén felszólaló Nagy István agrárminiszter szerint a kertészeti ágazat versenyképességének a záloga a technológiai korszerűsítés és az integráció, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a klímaváltozást sem.

Egyértelműen azok a területek sikeresek, versenyképesek, ahol kiterjedt az integráció, hangsúlyozta a miniszter, annak arányát ezért minél hamarabb 80-90 százalékra kell növelni kell a kertészeti termesztésben. Sokféle megoldás alkalmazható, meg kell vizsgálni, hogyan lehetséges az integráció keretében eszközöket, gépeket kihelyezni, tároló- és hűtőkapacitásokat bővíteni, csomagoló-, feldolgozóüzemeket fejleszteni. Nem mondhatunk le ugyanis a viszonylag kis területen gazdákodókról sem. Az integráció keretében könnyebben megvalósíthatók az egységes termékkínálathoz szükséges tőkeigényes beruházások, jobban összehangolható a kínálat és kereslet.

Fotó: Rimóczi Irén

A mind szorosabb piaci versenyben a technológiai korszerűsítés, a hatékonyság növelése is megkerülhetetlen. A kertészeti fejlesztések ösztönzését támogatták a Vidékfejlesztési Program támogatásai is, melynek révén körülbelül 50 hektár üvegház épült, illetve épül. Erre azért is nagy szükség volt, mert az üvegházak mindössze negyede új építésű, 30 százaléka pedig több mint 20 éves.

A korszerű berendezésekben alkalmazott öntözési, fűtési technológiák, a biológiai növényvédelem a környezetet is kevésbé terheli, növeli az élelmiszerbiztonságot, a munkaműveletek automatizációja révén pedig kisebb a munkaerőigény.

A hatékonyság fokozásához elengedhetetlen a tőke és a szaktudás is. A miniszter a zöldséghajtatást a jövő ágazatának nevezte, és szerinte a versenyképes, nagy jövedelmet termelő tevékenység fölkeltheti a tőkebefektetők figyelmét.

Fotó: Rimóczi Irén
Nagy István azt is hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás napjaink egyik legnagyobb kihívása. A jövő generációinak biztos megélhetése érdekében felelősségteljes döntésekre, fejlesztésekre szükség, a tudományos eredmények mihamarabbi átültetésére a gyakorlatba. Csak ez szavatolhatja a a gazdálkodók versenyképességét.

A megváltozott körülmények átfogó szemléletváltást kívánnak. Különösen fontos kiváló minőségű talajaink megóvása, annak pedig feltétele a szerkezetet kímélő művelés, az azzal összehangolt, okszerű tápanyag-utánpótlás, víztakarékos öntözés, és a káros hatásokra kevésbé érzékeny fajtákra van szükség. A víztakarékos öntözésre a kormány 2030-ig évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást szán. A 2019-től önálló intézményként működő Nemzeti Öntözési Központ fő feladata a termelői vízigények összehangolása, és bevezetik az egyablakos ügyintézést az öntözési engedélyek megadásához. A vízjogi üzemeltetési engedély az eddigi 5 helyett 20 évre szól majd. Az osztatlan közös földterületeken létesítendő öntözési beruházásoknakhoz pedig nem lesz szükség minden tulajdonostárs hozzájárulásához, elegendő lesz a többségi nyilatkozat. Az öntözésfejlesztésre jelentős forrást nyújt a Vidékfejlesztési Program, és a meglévőkön kívül bevezetnek egy új intézkedést is, várhatóan már 2020 elejétől támogatják az öntözési közösségek létrehozását. Az a cél, hogy a jelenlegi 87 ezer helyett legalább 200 ezerre, majd a későbbiekben ennek a kétszeresére emeljük az öntözött terület nagyságát, a kamara felmérés szerint ugyanis a gazdák 400 ezer hektárra jelentettek be öntözési szándékot.

A klímaváltozást jelzi, hogy augusztus 22-ig a tavalyinál több és nagyobb beföletre jelentettek be aszálykárt, illetve jégesőkárt.

A miniszter bejelentette, hogy a tavaszi és nyári viharkárok részbeni ellensúlyozására pedig egyszeri csekély összegű támogatás igényelhető. A károkat a kamara igazolja, a bejelentéseket várhatóan október második felétől fogadják.

A 2020-tól életbe lépő közös agrárpolitika kapcsán az a cél, hogy a támogatások ne csökkenjenek. A Magyar Államkincstár az ipari zöldségtermesztőknek hektáronként 63 ezer, a zöldségtermelőknek 93 ezer forintot ad. Emellett emelt szintű előlegfizetést terveznek.

Az agrárminiszter elismerően emlékeztetett rá, hogy a kertészeti kibocsátás 2010 óta közel negyedével nőtt, szemben az európai uniós 7 százalékkal. A kertészeti termelés a mezőgazdasági kibocsátás 13 százalékát adja.

A derecskei telephely egyek közt a KITE Zrt. palántanevelő központja. A miniszter megtekintette az idén épült 1,7 hektáros, termálvízzel fűtött palántanevelőt is, és gratulált 21. századi technológiával szerelt létesítményhez.

Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Veszélyben a vadgerlék

Németországban a kihalás veszélye fenyegeti az arrafelé ritkának számító vadgerléket, ezért a Német Természetvédelmi Szövetség 2020-ra az év madarának választotta - számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Graffitik a Lila-hegyi-kilátóban

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 2018. április végén avatta fel és adta át a nagyközönségnek a Nyúl és Győrújbarát községek határában álló Lilahegyi-kilátót. Akkor még csak a tervek, álmok között szerepelt, hogy az építmény még szebb külsőt kaphasson, és a kilátók között egyedül álló módon, éjszaka is látogatható legyen.

Súlyos termelői veszteségek az Egyesült Államokban

Az amerikai gazdálkodóknak és agrárvállalkozásoknak egyre nagyobb exportveszteséggel kell szembenézniük, mivel folytatódik Donald Trump elnök, Kínával „vívott” kereskedelmi háborúja – figyelmeztet a Boston Consulting Group (BCG) egy friss elemzésében, amelyről a Bloomberg hírügynökség számolt be.

ASP: A tenger sem jelent akadályt a vírus terjedésének

Az afrikai sertéspestis (ASP) járvány elérte a 11. országot is Ázsiában, Kelet-Timort. Eközben Kínában meredeken emelkednek a sertésárak, és további kitörésekről számolnak be a Fülöp-szigetekről és Dél-Koreából is.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.

Az aktív termelési módozatoké a jövő

Az időjárási anomáliák, a mind meglepőbb kihívások ébresztik rá a gazdákat arra, hogy tudatosan és aktívan be kell avatkozniuk a jó terméseredmények érdekében – véli Éber Csaba. A Malagrow kereskedelmi vezetője szerint a változékony helyzetből kell kihozni a legtöbbet, ehhez pedig profi termékek és magabiztos szaktudás kell.

Kiváló antidepresszáns az év gyógynövénye, a közönséges orbáncfű

A közönséges orbáncfűről az utóbbi 20-30 évben bizonyosodott be, hogy antidepresszáns hatása van, ezen kívül gyors sebgyógyító, minden bőrbetegségre, illetve gyomor- és nyombélfekélyre is jótékony hatású. Száraz gyepekben Magyarországon is gyakori, rövid életű, 50-100 centiméter magas évelő növény.

Egyre merészebbek a gyümölcstolvajok

Jelentős anyagi károkat okoznak a gazdáknak az egyre merészebb gyümölcstolvajok Németországban – számol be a bajor helyzetről a Süddeutsche Zeitung.

Elegük lett a gazdáknak: blokádokkal tiltakoznak

Blokádokkal tiltakoztak a francia gazdák a mezőgazdasági ágazat folyamatos megbélyegzése ellen. A tüntetéseket a többi közt az ország legnagyobb agrárszakszervezete hívta életre, mivel úgy vélik, lassan "megölik" a francia mezőgazdaságot.