Back to top

Szántóföldi növények ökológiai és piaci kockázatai

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán. A térség gazdálkodói az ökológiai tényezők hatásait nemcsak elméletben, a gyakorlatban is megismerhették.

Fotó: viniczai
- Ezen a tanácskozáson a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének szakemberei az elmúlt évtizedekben felhalmozódott tudásukat adják át. A kukoricával és napraforgóval végzett egyedülálló tartamkísérletek az egyetem látóképi kísérleti telepén 30-35 éves múltra nyúlnak vissza, a szója-kísérletek pedig 5 évvel ezelőtt indultak – mondta köszöntőjében Bánáti Diána, a kar dékánja.

Az intézményvezető kiemelte, hogy 600-650 ezer hektár a napraforgó vetésterülete az országban, az átlagtermés pedig 3 tonna/hektár körül mozog, ami elmarad a növény genetikai potenciáljától.

A kukoricánál a termésingadozás a legjelentősebb kockázati tényező hazánkban: hektáronkénti 4,2-től egészen 8,6 tonnáig változik az évek során.

A szakmai fórumon részt vevő több mint száz gazdálkodó nemcsak az ökológiai kockázatokról kapott áttekintést. Braun Zsolt, a Bunge Zrt. agrárértékesítési és beszerzési igazgatója a növényi olajok világpiaci tendenciáit is részletesen bemutatta. A világ és hazánk kukoricatermesztésének adatait a Szent István Egyetem Tessedik Campusának dékánja, Futó Zoltán elemezte.

- Összességében 200 millió hektár a kukorica vetésterülete, a termés mennyisége pedig meghaladja az 1 milliárd tonnát. Magyarországon a rendkívül nagymértékű termésátlag-ingadozást ökológiai hatások (például a klímaváltozás, az aszály, az öntözés hiánya), a talajtulajdonságok romlása és a kevésbe tudatos fajtaválasztás, valamint a nem kellő agrotechnika okozza – mutatott rá Futó Zoltán.

A szakember felhívta a figyelmet többek között hazánk aszályindexére. Az utóbbi 120 évben 10 katasztrofális aszályt jegyeztek fel, melyekből négy 2002 után történt. Emiatt óriási lehetőséget rejt az öntözés.

Az adatok azt mutatják, hogy a hazai szántóterületnek mindössze 2 százalékát öntözik, miközben az öntözés terméstöbblete akár 8-9 tonna is lehet hektáronként.

A klímaváltozás hatásai mellett a napraforgó esetében is a biológiai alapok és az agrotechnikai beavatkozások jelentőségét hangsúlyozta Pepó Péter professzor, a Növénytudományi Intézet igazgatója.

- Látóképi kísérleteink bizonyítják, hogy a legnagyobb hibákat az agrotechnikai elemekkel követhetjük el. Ha intenzív technológiával és megfelelő hibridekkel termesztünk, a technológiai optimumokat is tartani kell – hangsúlyozta a professzor.

A tanácskozás 22 éves történetében most először került a témakörök közé a szójatermesztés. A Látóképen 2017 óta végzett fajta- és öntözési kísérletek eredményeiről Ábrahám Éva Babett, a Növénytudományi Intézet adjunktusa számolt be.

- A szója a legjobb minőségű talajokat kedveli, magas a csapadék- és a relatív páratartalomigénye,

ennek megfelelően leginkább az ország nyugati, dél-nyugati területein és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében termesztik. Hajdú-Bihar megyében ezer hektár alatt van a termőterület, a termésátlag itt is megközelíti az országost. Kísérleteinkben a 2018-as év volt a legkedvezőbb, akkor több fajtánál hektáronként 5 tonnát is meghaladó eredményt értünk el – emelte ki Ábrahám Éva Babett.

A kukorica-, napraforgó- és szójakísérletek, valamint a növényvédő partnerekkel közösen alkalmazott új növényvédelmi technológiák részleteit az előadásokat követően gyakorlati bemutatón is megtekinthették a gazdálkodók az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén. A konferencia állófogadással egybekötött kötetlen beszélgetéssel zárult.

Forrás: 
Debreceni Egyetem sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricakása történelem...

Erdélyben szinte népeledel volt a puliszka: reggelinél, vacsoránál főételként, ebédnél köretként ették. Kemény változatát hidegen tarisznyába csomagolták útravalónak, mezei illetve erdei munkákhoz. A puliszka, málé, görhe és társaik változatok, ugyanazon alapanyagból...

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Fokozódik a csapadékhiány

A szeptember eleje tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

A ricapirítótól a Kunsági Édenig

Többszöri tulajdonosváltással jött létre a mára Kunsági Éden márkanevű étolajat előállító üzem. Most 190 ember dolgozik benne, alapvetően helybeliek és az üzem 30 kilométeres körzetéből bejáró munkások. A cég vezetője Papula László, a növényolajos körökben határainkon túl is jól ismert szakember, aki operatív vezérigazgatóként irányítja a gyárat és a most zajló nagyléptékű beruházást.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Szeptemberben újból drágul a liszt

Vetekednek a malmok a tavalyinál drágább és kevesebb étkezési búzáért, szeptemberben pedig várhatóan 3-5 százalékkal emelik átadási áraikat – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A vetőmagtermelés a járvány alatt sem áll meg

Zavartalanul működött a koronavírus járvány elmúlt hónapjai alatt a magyar vetőmag elő-állítás a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács folyamatosan figyeli és értékeli az őszi helyzetet, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel haladhasson az exportorientált ágazat, hangzott el a szervezet martonvásári küldöttgyűlésén.