Back to top

A varroa gyérítésével a természetvédelemért is teszünk

Ahol nagy a varroa fertőzöttség, a deformált szárnyvírus a poszméheken is kimutatható.

A varroa ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méhállományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is. Egy friss tanulmány szerint ugyanis a deformált szárny vírus kimutatható a poszméhekben is. Erre a megállapításra jutott az a csoport, mely az ulmi, exeteri és berkeley egyetem kutatóiból tevődik össze. A tanulmány szerzői varroa mentes és varroával fertőzött területeket - francia és brit part menti szigeteket és a szárazföldi területeket - hasonlítottak össze

Poszméhek bogáncson
Fotó: Hevesi Mihály

Kimutatható volt, hogy azokon a területeken, melyeken a varroa különösen elterjedt a méhesekben, a deformált szárny vírus is elterjedt a poszméhek körében.

Olyan poszméheket találtak tehát, melyek azonos vírusokkal voltak fertőzve, mint a házi méheink, annak ellenére, hogy a poszméhek nem gazdaállatai a varroának, melyek azokat rájuk átvihették volna.

Azt feltételezik, hogy a vírus a méhek és a poszméhek közvetlen kapcsolata révén kerülnek át rájuk.  

Tehát a méhészek varroa elleni küzdelme a vadméhek érdekében is szükséges.

Ökológiai szempontból is jelentős tehát, hogy méheinket atkamentesen tartsuk, hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, melyet az Ecology Letters-ben jelentettek meg.

Ajánljuk még a következő cikkünket: Atkaírtás anyazárkázás után 

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2019/8 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Legyen minden nap mézes nap!

Eredetileg kimondottan a hazai mézfogyasztást ösztönző kampány elindításáról szólt volna az október 17-én Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett sajtótájékoztató, de mint kiderült, sokkal több témát érintett a rendezvény.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Halálra rémült mormota az év természetfotóján

Kedden hirdették ki az év természetfotósa verseny a győzteseit, melyet a londoni Természettudományi Múzeum szervezett. Magyar pályázó idén ugyan nem került a dobogóra, de három hazai fényképész munkáját is kiemelte a zsűri.

Őshonos méhfajták genetikai bölcsességei és mentésük

Nem tudunk mást, mint földig meghajolni és csodálni a méhek örökítőanyagának bölcsességeit. Csodálni, ahogy ez a génekbe írt tudás fenntartja és tökéletesíti magát egy csodálatos apró lényben, a méhecskében. Az őshonos méhünkről, fajfenntartásról, örökítésről, nemesítésről írunk, de nem a megszokott stílusban. Kicsit filozofikusan, azaz bölcselettel, kicsit lebegve, de még a földön maradva.

Zoltán megérdemelt pihenését tölti Szudánban, miután párjával három fiókát felnevelt

Közel egy hónapos utazással, 5100 kilométer repülés után október elején Szudánba érkezett az egyetlen jeladós gemenci fekete gólya.

A harminc napos hajóutat is képes túlélni

Az Amerikai Egyesült Államokban végzett legújabb kutatásokkal azt próbálták kideríteni, hogy az ASP vírus a növényi takarmány-összetevőkben képes-e fertőzőképesen fennmaradni egy hosszabb – akár harminc napos – óceánt átszelő hajóutat követően is.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.