Back to top

A varroa gyérítésével a természetvédelemért is teszünk

Ahol nagy a varroa fertőzöttség, a deformált szárnyvírus a poszméheken is kimutatható.

A varroa ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méhállományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is. Egy friss tanulmány szerint ugyanis a deformált szárny vírus kimutatható a poszméhekben is. Erre a megállapításra jutott az a csoport, mely az ulmi, exeteri és berkeley egyetem kutatóiból tevődik össze. A tanulmány szerzői varroa mentes és varroával fertőzött területeket - francia és brit part menti szigeteket és a szárazföldi területeket - hasonlítottak össze

Poszméhek bogáncson
Fotó: Hevesi Mihály

Kimutatható volt, hogy azokon a területeken, melyeken a varroa különösen elterjedt a méhesekben, a deformált szárny vírus is elterjedt a poszméhek körében.

Olyan poszméheket találtak tehát, melyek azonos vírusokkal voltak fertőzve, mint a házi méheink, annak ellenére, hogy a poszméhek nem gazdaállatai a varroának, melyek azokat rájuk átvihették volna.

Azt feltételezik, hogy a vírus a méhek és a poszméhek közvetlen kapcsolata révén kerülnek át rájuk.  

Tehát a méhészek varroa elleni küzdelme a vadméhek érdekében is szükséges.

Ökológiai szempontból is jelentős tehát, hogy méheinket atkamentesen tartsuk, hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, melyet az Ecology Letters-ben jelentettek meg.

Ajánljuk még a következő cikkünket: Atkaírtás anyazárkázás után 

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2019/8 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Nincs újabb afrikai sertéspestis kitörés Görögországban

Február elején egy görög, kis háztáji gazdaságban elpusztult egy hízó, amelyről a vizsgálatok kiderítették, hogy fertőzött volt az afrikai sertéspestis vírusával. Az eset óta nem volt újabb kitörés az országban, a szakemberek egyetlen, a vírus jelenlétére, terjedésére utaló jelet sem találtak azóta.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

A méhek képesek „kiszimatolni” a betegségeket

A méhek megfelelően kell kondicionálni, hogy felismerjék a betegségeket. Susanna Soares portugál származású dizájner tudományos vizsgálatokra alapozva alkotta meg azt az üvegből készült szerkezetet, mellyel méheket lehet felhasználni különböző súlyos betegségek (köztük a rák legelterjedtebb változatainak) korai diagnosztizálására.

Új fegyver a szúnyogok ellen

A University of New Mexico kutatói kidolgoztak egy eljárást, amivel inszekticid hatású narancsolajat juttatnak élesztősejtekbe, hogy a kombinálásukkal környezetkímélő módon pusztítsák el a szúnyoglárvákat.

Rendkívül szokatlan helyen bukkant fel egy "rejtélyes" madár

Évről-évre egyre több guvat telel a magyarországi halastavakon, mocsarakban. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai azonban most szokatlan helyen, egy keskeny vízfolyásban, a királyhegyesi Száraz-érben bukkantak rá a faj egy példányára.

Véleményeket vár az Európai Bizottság

A fenntartható élelmiszer-rendszerek kialakításával kapcsolatos véleménynyilvánítást tesz lehetővé az Európai Bizottság.

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

Kezes bárány vagy gyilkos? - Nagyobb figyelmet az apaállatokra

Az ember megtanult együtt élni a háziasított állatokkal, megtanulta őket kezelni, ellátni, kialakított egyfajta bánásmódot. Egyet azonban, úgy látszik, ma sem vesz figyelembe: a házi állatok biológiája, viselkedése nem változott meg.