Back to top

A virágkötészettől a távérzékelésig - NAIK fiatal kutatók

Sillinger Fanni félszegen állt a szerkesztőség kapujában, hiszen eddig vele még nem készítettek interjút. Néhány bemutatkozó mondat után kiderült, hogy éppen két munkahelye között szakított ránk időt, hogy megismerhessük őt és munkáját, és fiatal kutatóként bemutassuk a Magyar Mezőgazdaság olvasóinak.

Sillinger Fanni: jelenleg málnás témában dolgozom, ezen kívül több pályázat előkészítésében is részt veszek
A Nemzeti Agrár­kutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének igazgatója, dr. Gulyás Zoltán ajánlotta új kolléganőjét fiatal kutatókat bemutató sorozatunkba. Mint mondta, ő az, aki a közelmúltban aktívan és sikeresen kapcsolódott be intézetük több kutatási projektjébe, továbbá részt vesz a NAIK Kutatói Utánpótlást Elősegítő Programjában (KUEP), valamint a közeljövőben doktori fokozatot is szerez majd.

Sillinger Fanni mindaddig kissé feszengett, míg jelenlegi munkájára, hivatására nem terelődött a szó, attól kezdve mosolyogva és lelkesen beszélt arról, hogyan is lett ő kutató.

– Az történt, hogy a mesterképzésem alatt, éppen amikor a szakdolgozatom témáját választottam, beültem egy műszaki órára, ahol dr. Jung András egyetemi docens tartott előadást a távérzékelésről. A kurzus olyan benyomást gyakorolt rám, hogy tudtam, nekem ez a téma kell! A hallottak közel álltak hozzám, mivel műszaki beállítottságú vagyok, és azon nyomban módosítottam a szakdolgozatom témáját. Nem tagadom, megbabonázott a távérzékelés. Az előadást követően a Szent István Egyetem budai campusán átrobogtam a műszaki tanszékre és megbeszéltem velük, hogy ott írom meg a szakdolgozatom, ami aztán jól sikerült, hasonlóan a mesterdiplomámhoz. Ekkor a tanárom arra ösztönzött, hogy folytassuk ezt tovább, legyek a doktorandusza.

Két esztendeje fejeztem be a kertészmérnöki mesterképzést, és azonnal elkezdtem a SZIE Kertészettudományi Doktori Iskolájában a PhD-t. Kutatási témám a „Távérzékelési módszerek alkalmazása a hazai szőlőtermesztésben”, témavezetőm Jung András – mesélte szakmai előélete történetét Sillinger Fanni.

– Elég nagy vargabetű ez, ugyanis 2010-ben Győrben az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontban érettségiztem. Virágkötő szerettem volna lenni, és véletlen egybeesés, hogy a keresztnevem virágkoszorút jelent, de nem ebből a felindulásból választottam volna a virágkötői szakmát – végül szüleim kérésére a Kertészeti Egyetemet választottam. Az alap és a mesterképzés alatt különböző helyeken dolgoztam, két évig átmenetileg virágkötőként, de nyaranként mindig kerestem magamnak elfoglaltságot, így kertészetekben, bor szaküzletben, sőt barackosban is töltöttem néhány hónapot. Emellett 21 éve röplabdázom, három csapatban játszottam, és kétszer is felnőtt Budapest Bajnok lettem, de a közelgő esküvőm, illetve az azt követő családalapítás miatt most kicsit hanyagolom a sportágat.

A fiatal kutató drónnal készített felvétele, melyen egy térinformatikai szoftverrel „osztályozva” jól elkülöníthetők a növények a talajtól

– A diploma megszerzése után a kutatásomat a SZIE Kertészettudományi Karának műszaki tanszéken kezdtem el, emellett kifejezetten élveztem a hallgatókkal végzett közös munkát is. Az oktatás mellett a tavalyi PREGA konferencián is részt vettem, angol nyelven előadást is tartottam, ami egyesek szerint kifejezetten jól sikerült.

– Aztán ahogy folytattam a kutatásaimat, különféle eszközök és idő híján ismét egy olyan szakemberrel hozott össze a sors, aki megint változtatott egy kicsit a pályámon. A múlt év februárjában egy nálunk zajló államvizsga alkalmával találkoztam dr. Szalay Kornéllal, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet kutatási igazgatóhelyettesével. Szakmai beszélgetések alkalmával kiderült számomra, hogy az intézet tevékenysége több ponton is kapcsolódik kutatási témámhoz, és az intézeti műszerek nagyban elősegítenék kutatásomat, mint például az ASD vagy az AISA hiperspektrális szenzor.

Málnában végzett mérés egy hiperspektrális szenzorral, kamerával és laptoppal, ezzel a növény levelei által visszavert fényt vizsgálja
Örömmel értesültem arról, hogy a NAIK fiatal kutatóknak lehetőséget biztosít, melynek keretében valamelyik intézetben elhelyezkedve, különféle kutatási témákban tudnak részt venni, illetve ennek segítségével közelebb kerülhetnek a doktori fokozat eléréséhez. A gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet akkor már jól ismertem, hallgatókat vittem laborgyakorlatra, és ez egyre jobban megtetszett. Éppen szeptembertől indult el ez a program, amibe örömömre sikerült bekerülnöm, így felvételt nyertem a NAIK Kutatói Utánpótlást Elősegítő Programjába. Ennek a célja olyan tehetséges fiatal kutatók megnyerése és továbbképzése, akik szakterületükön, valamelyik intézetben, a megszerzett tudásuk és tapasztalatuk által képesek lesznek az agráriumban a gyakorlat számára fontos kérdésekre, a tudomány eszközeivel is választ adni. A témámat (még most is), Szalay Kornél mentorálta, aminek címe a „Növényi jellemzők többcsatornás optikai vizsgálata látható és infravörös hullámhossztartományokban”. Ez a témakör ráadásul egybevág a doktori kutatásommal.

– A program keretén belül ma már 4 órás munkaviszonyban tudományos segédmunkatársként dolgozom a NAIK MGI – Növénytermesztési Technológiák Osztályán. Kezdetben megismerkedtem a tématerületemhez szorosan kapcsolódó kutatási témákkal, majd bekapcsolódtam egy futó projektbe.

A „Málnatermesztés versenyképességének javítása optimális takarórendszer kiválasztásával” című témában terepi és laboratóriumi munkában veszek részt, emellett adatgyűjtési és adatfeldolgozási eljárásokkal ismerkedtem meg. Szerencsére pont olyanok ott a kutatási témák, mint az enyém, így ezek is segítik az én kutatásomat.

– Idén februárban teljesítettem a doktori iskola által előírt komplex vizsgát, így a doktori képzés következő fázisát, a második két évet töltöm.

– Jelenleg málnás témában dolgozom, ezen kívül több pályázat előkészítésében is részt veszek, emellett más távérzékeléssel kapcsolatos projektekben segítek. Ilyen például a permetező drónok vizsgálata, amely nagyon érdekel, s ezért is szeretném a közeljövőben elvégezni a drónpilóta képzést. További cél, hogy málnás témában egy újabb kísérletet állítsak be. Másfél év múlva szeretném megvédeni a doktorimat, ami után következhet a kutatói élet, az idén 150 éves MGI-ben.

A távérzékelésről szóló gondolatok egy korábbi, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos konferencián is elhangzottak. Ma már egyre többen ismerik fel, hogy a mezőgazdaság jövője a költséghatékony és környezetkímélő precíziós gazdálkodással kapcsolatos fejlesztések és eszközök szélesebb körű alkalmazásában rejlik. Alig egy évtizede még azt gondoltuk, a távérzékelés minden gondunkat megoldja, leveszi a felelősséget a döntéshozók válláról. Mára a ránk zúduló adatmennyiség feldolgozása, értelmezése több fejtörést okoz, mint azok összegyűjtése. Mennyit is ér az információ? Amennyit felhasználunk belőle, de ehhez jól és egyszerűen értelmezhető, célirányos, olcsó, könnyen feldolgozható információkra van szükség. A szakemberek abban egyetértettek, hogy nem lehet csak a szenzorokra támaszkodni és a terepi méréseket kihagyni. Ki kell jönni az irodából, ki kell menni a termőföldre, levél- és talajmintákat gyűjteni. Ma még nem mondhatunk le a személyes tapasztalatokról. Egyesek azt gondolhatják, a távérzékeléssel kevesebb lesz a munkánk, ám itt az információhalmazon, azok kiértékelésén és a gyakorlati életben történő hasznosításán van a hangsúly.

– Engem igazán a műszerek érdekelnek, a fény és a radiometria. Most azon dolgozom, hogy sikerüljön egy új projektet is elindítani, amelyben a málna fölé napelemeket szerelnénk, majd vizsgálnánk ezek árnyékoló hatását, és azt is bebizonyítanánk ezzel, hogy az agrárium a napelemek alatt is működik.

– Szeretek az intézetben dolgozni, már ahogy fogadtak, lehetőséget és teret adva kutatásomnak, nagyon szimpatikus volt, igazán jó helyre kerültem. A kollégák mindig segítőkészek, lehet rájuk számítani akkor is, ha éppen elakadok… Hogy milyen munkát végzek? Egy hiperspektrális kamerával a hátamon, egy laptoppal az ölemben, kezemben a szenzorral gyalogolok és mérek, igaz nem könnyű munka, de én nagyon szeretem. Vannak ugyan szélsőséges helyzetek, mint például a fólia alatt a málnásban mérni, akár 40 fokos melegben a 20 egynéhány kilós felszereléssel, ráadásul hosszú nadrágban, hosszú ujjú pólóban – mert a málna vesszői tüskések – gyalogolni, közben arra figyelni, hogy a napból érkező fényből a levél mit nyel el és mit ver vissza.

A mért adatokból pedig nemcsak arra lehet következtetni, hogy mennyire egészséges a növény, hanem arra is, hogy az milyen sajátos fajtabélyeggel rendelkezik.

A mérés tulajdonképpen gyors, az elemzés viszont nagyon lassú és hosszú. Csak egy levél mérése körülbelül 2100 adatsort jelent. Fajtánként egy méréssel 200 levelet vizsgálok, de az egész vegetációs időt szeretném felmérni.

A beszélgetésünk alatt szó esett a távérzékelés során keletkező óriási adatmennyiségről, a Big Datáról. Sillinger Fanni azonnal válaszolt erre is, ugyanis véleménye szerint a távérzékelésen belüli új kutatásoknál legelőször meg kell teremteni annak hátterét szoftverileg, hardverileg és szerverileg, mert a vizsgálatok után nagyon sokáig tart ezeket a nagy mennyiségű adatokat feldolgozni.

– A KUEP egy remek program, ezt ajánlom azoknak is, akik még nem kezdték el a doktorit, mondta jelentőségteljesen a fiatal szakember.

– Hogy mi a jövő? Nos, másfél év van a doktoriból, nekem csak a kutatásra kell koncentrálnom, de a későbbiekben szeretnék az egyetemen is tanítani, ez egy régi álmom. A közösségi életet és az emberek közelségét szeretem, de meg kell jegyezzem, hogy a kutatói élet is nagyon jó. El tudom képzelni, hogy egyszerre vagyok óraadó az egyetemen és kutató az intézetben. Remek csapatba kerültem, tetszik nekem, szeretek ott lenni...

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cikória nem csak kávéhelyettesítő, egészségjavító is

A cikóriát sokan kávéhelyettesítőként ismerek, pedig a növény gyökere valóságos aranybánya az egészséges rostok tekintetében. Nem véletlen, hogy már ötezer évvel ezelőtt az ősi egyiptomiak is egészségjavító tulajdonságai miatt termesztették. A növényt a mai napig hasznosítják a gyógyhatása miatt, és talán további lehetőségeket is rejt magában.

Ezért nem szabad kidobni az alma héját!

Ha szeretnénk maximálisan kihasználni az alma jótékony hatását, ne dobjuk ki a héját, tele van értékes tápanyagokkal. És így még felesleges hulladékot sem termelünk.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Többmillió euró agrárdigitalizációra

A német kormány 7,6 millió euróval támogatja a Drezdai Műszaki Egyetem agrárdigitalizációval kapcsolatos projektjét – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Hiánypótló szakmai kiadványokat mutattak be

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gótikus szárnyának földszinti kiállítóterme rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont: noha az intézmény hosszú évtizedek óta állít össze s ad közre különböző szakmai kiadványokat, az idei év a korábbiaknál is termékenyebbnek bizonyult ebből a szempontból; ez alkalomból négy új könyvet is bemutattak.

A műhús az elfogadás felé vezető úton

Pszichológusok vizsgálják a műhúsok fogyasztásának hajlandóságát. Azt állítják, jó úton haladunk az elfogadás felé. Minden fejben dől el…

Rákkeltő aflatoxinok - Az egzotikus állatokban kutatja a megoldást

Kimagasló tudománytörténeti jelentőségű – tartják hazánk első mezőgazdasági kutatótelepéről, amely 19. század végi megalapítása óta, mind a mai napig kulcsfontosságú vizsgálatok helyszíne. A NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozik Kosztik Judit, aki a kutató-utánpótlási program résztvevőjeként rákkeltő aflatoxinok semlegesítésére keres megoldásokat.

Új stratégiával teljes körű mezőgazdasági megoldásokat kínál a BASF

Új fejezet nyílt a BASF életében, amikor megvásárolta a Nunhems nemesítőcéget – növényvédőszer-gyártóból a teljes mezőgazdasági palettát lefedő fejlesztő vállalattá vált, új átfogó stratégiával, mondta a hollandiai Nunhemben rendezett nemzetközi sajtókonferencián Vincent Gros, a BASF Mezőgazdasági megoldások üzletágának vezetője.

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.

Államtitkár: tananyagfejlesztésre van szükség

Magyarországnak aktívan kell alakítania az agrártechnológiai forradalmat, ennek érdekében pedig korszerűbb tudást kell átadni az agrár-felsőoktatásban – jelentette ki Feldman Zsolt egy az agrárdigitalizációról szóló konferencián.