Back to top

Hány véka föld elég?

Napjainkban elaprózódott birtokszerkezet jellemzi az erdélyi mezőgazdaságot. A kárpótlásból visszaszerzett területekhez sokan az észérveket is félredobva ragaszkodnak. Ma Romániában találjuk Európa legtöbb kisgazdáját, ugyanakkor többezer hektáros vállalkozásokkal is találkozunk, amelyek volt állami gazdaságok alapjain jöttek létre.

A szélsőségek a technológiára is jellemzőek. Maros megyei gazdák jártak a Bábolnai Gazdanapokon.

A Kis-Küküllő melletti Kendről érkezett Sütő Imre szőlész-borász, aki Csombordon tanulta a szakmát. Háztájiban 30-40 sertést nevelnek, majd jöhet a főállás az erdészetnél, harmadállásban 25-30 hektár földet művelnek, s hogy ne unatkozzon egy legelő közbirtokosságot is vezet. Emellett a Kendi Borház társaspincészet tagja.

Sütő Imre
Fotó: viniczai
Szeretnének nyitni a világ felé, ezért is jöttek el a Bábolna Gazdanapok rendezvényre.

Amennyiben beindul a földek tagosítása, ha több földet lehet megvásárolni vagy bérelni, nyitni kell az új technológák felé.

A régiek elavultak, a mai kornak, a versenyképességnek már nem felelnek meg.

A magyar állam által kiírt gépbeszerzésre pályázat inspirálta a bábolnai szakmai kirándulást. Sok érdekességgel találkoztak, ami hazatérve hasznosítható.

Jelenleg óriási a különbség a magyar és az erdélyi gazdák technológai színvonala között. A földek a privatizációt követően elaprózódtak, s az érvényben lévő román földtörvény sem segíti a birtokkoncentrációt. Kis parcellákon hatékonyan gazdálkodni pedig nem lehet. Szeretnék, ha legalább utódaik ezeken a földeken gazdálkodhatnának.

„Nagy gondot jelent, hogy Romániából több, mint több millióan dolgoznak a határon túl”

- fogalmazta meg, hogy az itteni megélhetés erősen kérdéses, a fiataloknak nem nyújt perspektívát a mezőgazdaság. Egy száz hektáros „nagygazdát” említ, ami viszont legalább 150 darabban, parcellában található. Valamikor a földeket holdban, négyszögölben vagy vékában mérték. Ezek – az egyébként sem nagy – birtokok öröklődés útján tovább aprózódtak. A vékás földek 700 négyzetméteresek, ezeken nem lehet sem gépesíteni, sem hatékonyan gazdálkodni.

Dósa József
Fotó: viniczai
Dósa József Hármasfaluból érkezett, falugaszdász a Székely Gazdasszervezetek Egyesületénél, de maga is gazdálkodó, s falusi turizmussal is foglalkozik. A szántóföldi kultúrákon túl a zöldség- és gyümölcstermesztők, szőlőtermelők és ezen túl vegyes gazdaságok – növénytermesztés és állattenyésztés - jellemzőek a régióra.

A szántóföldi növénytermesztés a kis birtokméretek miatt egyre kevésbé életképes.

Ezek a gazdák legfeljebb másodállásban maradtak földművelők, ezzel igyekeznek plusz jövedelmet szerezni. Véleménye szerint nagyobb esélye a vegyes gazdaságoknak lehet, hiszen az állattenyésztésnek perspektívája van. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcstermesztők számára valós megélhetést jelent a föld, mivel intenzív kultúrákról van szó, jóval kisebb földterületen is megfelelő hasznot tudnak realizálni. A környező települések ellátására paradicsomot, paprikát, gyökérzöldséget, burgonyát termelnek, s itt kell megemlíteni a híres kibédi hagymát.

Jelenleg 17 községben falugazdászkodik, a termelők között találunk „hivatásosokat” és azokat, akik fizetéskiegészítésként dolgozzák meg a földjüket. „Vannak az általunk csak uniós gazdáknak nevezett vállalkozások, amelyek csak a földalapú támogatásért művelik a földet”

- hívta fel a figyelmet a szélsőségekre. A birtokkoncentráció még gyerekcipőben jár, az idősebb generáció foggal-körömmel ragaszkodik a tulajdonához, s nem érdekli a jövedelem, sem a föld állapota. Ugyanakkor vannak, akik – ha már nem tudják megművelni - bérbe adják a területeiket. Egy nagyobb birtoktest közepén lévő műveletlen csík a gyomosodás forrása. Emiatt a mezőgazdasságból gyarapodni akaró gazdáknak csökkennek az esélyei.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.