Back to top

Hány véka föld elég?

Napjainkban elaprózódott birtokszerkezet jellemzi az erdélyi mezőgazdaságot. A kárpótlásból visszaszerzett területekhez sokan az észérveket is félredobva ragaszkodnak. Ma Romániában találjuk Európa legtöbb kisgazdáját, ugyanakkor többezer hektáros vállalkozásokkal is találkozunk, amelyek volt állami gazdaságok alapjain jöttek létre.

A szélsőségek a technológiára is jellemzőek. Maros megyei gazdák jártak a Bábolnai Gazdanapokon.

A Kis-Küküllő melletti Kendről érkezett Sütő Imre szőlész-borász, aki Csombordon tanulta a szakmát. Háztájiban 30-40 sertést nevelnek, majd jöhet a főállás az erdészetnél, harmadállásban 25-30 hektár földet művelnek, s hogy ne unatkozzon egy legelő közbirtokosságot is vezet. Emellett a Kendi Borház társaspincészet tagja.

Sütő Imre
Fotó: viniczai
Szeretnének nyitni a világ felé, ezért is jöttek el a Bábolna Gazdanapok rendezvényre.

Amennyiben beindul a földek tagosítása, ha több földet lehet megvásárolni vagy bérelni, nyitni kell az új technológák felé.

A régiek elavultak, a mai kornak, a versenyképességnek már nem felelnek meg.

A magyar állam által kiírt gépbeszerzésre pályázat inspirálta a bábolnai szakmai kirándulást. Sok érdekességgel találkoztak, ami hazatérve hasznosítható.

Jelenleg óriási a különbség a magyar és az erdélyi gazdák technológai színvonala között. A földek a privatizációt követően elaprózódtak, s az érvényben lévő román földtörvény sem segíti a birtokkoncentrációt. Kis parcellákon hatékonyan gazdálkodni pedig nem lehet. Szeretnék, ha legalább utódaik ezeken a földeken gazdálkodhatnának.

„Nagy gondot jelent, hogy Romániából több, mint több millióan dolgoznak a határon túl”

- fogalmazta meg, hogy az itteni megélhetés erősen kérdéses, a fiataloknak nem nyújt perspektívát a mezőgazdaság. Egy száz hektáros „nagygazdát” említ, ami viszont legalább 150 darabban, parcellában található. Valamikor a földeket holdban, négyszögölben vagy vékában mérték. Ezek – az egyébként sem nagy – birtokok öröklődés útján tovább aprózódtak. A vékás földek 700 négyzetméteresek, ezeken nem lehet sem gépesíteni, sem hatékonyan gazdálkodni.

Dósa József
Fotó: viniczai
Dósa József Hármasfaluból érkezett, falugaszdász a Székely Gazdasszervezetek Egyesületénél, de maga is gazdálkodó, s falusi turizmussal is foglalkozik. A szántóföldi kultúrákon túl a zöldség- és gyümölcstermesztők, szőlőtermelők és ezen túl vegyes gazdaságok – növénytermesztés és állattenyésztés - jellemzőek a régióra.

A szántóföldi növénytermesztés a kis birtokméretek miatt egyre kevésbé életképes.

Ezek a gazdák legfeljebb másodállásban maradtak földművelők, ezzel igyekeznek plusz jövedelmet szerezni. Véleménye szerint nagyobb esélye a vegyes gazdaságoknak lehet, hiszen az állattenyésztésnek perspektívája van. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcstermesztők számára valós megélhetést jelent a föld, mivel intenzív kultúrákról van szó, jóval kisebb földterületen is megfelelő hasznot tudnak realizálni. A környező települések ellátására paradicsomot, paprikát, gyökérzöldséget, burgonyát termelnek, s itt kell megemlíteni a híres kibédi hagymát.

Jelenleg 17 községben falugazdászkodik, a termelők között találunk „hivatásosokat” és azokat, akik fizetéskiegészítésként dolgozzák meg a földjüket. „Vannak az általunk csak uniós gazdáknak nevezett vállalkozások, amelyek csak a földalapú támogatásért művelik a földet”

- hívta fel a figyelmet a szélsőségekre. A birtokkoncentráció még gyerekcipőben jár, az idősebb generáció foggal-körömmel ragaszkodik a tulajdonához, s nem érdekli a jövedelem, sem a föld állapota. Ugyanakkor vannak, akik – ha már nem tudják megművelni - bérbe adják a területeiket. Egy nagyobb birtoktest közepén lévő műveletlen csík a gyomosodás forrása. Emiatt a mezőgazdasságból gyarapodni akaró gazdáknak csökkennek az esélyei.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Több támogatásra lenne szükség a generációváltáshoz a mezőgazdaságban

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekciója október végén jelentést fogadott el „A KAP generációváltásra gyakorolt hatásának értékelése” címmel. A jelentés magyar előadóját a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) képviselője szakértőként segítette a munkában.

Újabb ötévnyi bizalom

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) küldöttülése a főtitkárválasztás során újabb öt évre bizalmat szavazott Dr. Brazsil Dávidnak. „Nem az elmúlt négy év folytatása, hanem új öt év indítása a célom” - ígéri Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újraválasztott főtitkára.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

Sok-sok alma és egy kevés szőlő

Naturalma Rozella, Naturalma Luna, Idared, valamint háromfajta szőlő: Olaszrizling, Ezerfürtű és Ezerjó. Hoffman Krisztián szépen gondozott lesencetomaji birtokán teremnek ezek a gyümölcsök. A fiatalember azt mondja, öröm látni a termést, és bár a napi munkát követően is meglehetősen sokat kell dolgozni ennek érdekében, de megéri.