0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hány véka föld elég?

Napjainkban elaprózódott birtokszerkezet jellemzi az erdélyi mezőgazdaságot. A kárpótlásból visszaszerzett területekhez sokan az észérveket is félredobva ragaszkodnak. Ma Romániában találjuk Európa legtöbb kisgazdáját, ugyanakkor többezer hektáros vállalkozásokkal is találkozunk, amelyek volt állami gazdaságok alapjain jöttek létre.

A szélsőségek a technológiára is jellemzőek. Maros megyei gazdák jártak a Bábolnai Gazdanapokon.

A Kis-Küküllő melletti Kendről érkezett Sütő Imre szőlész-borász, aki Csombordon tanulta a szakmát. Háztájiban 30-40 sertést nevelnek, majd jöhet a főállás az erdészetnél, harmadállásban 25-30 hektár földet művelnek, s hogy ne unatkozzon egy legelő közbirtokosságot is vezet. Emellett a Kendi Borház társaspincészet tagja.

Szeretnének nyitni a világ felé, ezért is jöttek el a Bábolna Gazdanapok rendezvényre.

Amennyiben beindul a földek tagosítása, ha több földet lehet megvásárolni vagy bérelni, nyitni kell az új technológák felé.

A régiek elavultak, a mai kornak, a versenyképességnek már nem felelnek meg.

A magyar állam által kiírt gépbeszerzésre pályázat inspirálta a bábolnai szakmai kirándulást. Sok érdekességgel találkoztak, ami hazatérve hasznosítható.

Jelenleg óriási a különbség a magyar és az erdélyi gazdák technológai színvonala között. A földek a privatizációt követően elaprózódtak, s az érvényben lévő román földtörvény sem segíti a birtokkoncentrációt. Kis parcellákon hatékonyan gazdálkodni pedig nem lehet. Szeretnék, ha legalább utódaik ezeken a földeken gazdálkodhatnának.

„Nagy gondot jelent, hogy Romániából több, mint több millióan dolgoznak a határon túl”

– fogalmazta meg, hogy az itteni megélhetés erősen kérdéses, a fiataloknak nem nyújt perspektívát a mezőgazdaság. Egy száz hektáros „nagygazdát” említ, ami viszont legalább 150 darabban, parcellában található. Valamikor a földeket holdban, négyszögölben vagy vékában mérték. Ezek – az egyébként sem nagy – birtokok öröklődés útján tovább aprózódtak. A vékás földek 700 négyzetméteresek, ezeken nem lehet sem gépesíteni, sem hatékonyan gazdálkodni.

Dósa József Hármasfaluból érkezett, falugaszdász a Székely Gazdasszervezetek Egyesületénél, de maga is gazdálkodó, s falusi turizmussal is foglalkozik. A szántóföldi kultúrákon túl a zöldség- és gyümölcstermesztők, szőlőtermelők és ezen túl vegyes gazdaságok – növénytermesztés és állattenyésztés – jellemzőek a régióra.

A szántóföldi növénytermesztés a kis birtokméretek miatt egyre kevésbé életképes.

Ezek a gazdák legfeljebb másodállásban maradtak földművelők, ezzel igyekeznek plusz jövedelmet szerezni. Véleménye szerint nagyobb esélye a vegyes gazdaságoknak lehet, hiszen az állattenyésztésnek perspektívája van. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcstermesztők számára valós megélhetést jelent a föld, mivel intenzív kultúrákról van szó, jóval kisebb földterületen is megfelelő hasznot tudnak realizálni. A környező települések ellátására paradicsomot, paprikát, gyökérzöldséget, burgonyát termelnek, s itt kell megemlíteni a híres kibédi hagymát.

Jelenleg 17 községben falugazdászkodik, a termelők között találunk „hivatásosokat” és azokat, akik fizetéskiegészítésként dolgozzák meg a földjüket. „Vannak az általunk csak uniós gazdáknak nevezett vállalkozások, amelyek csak a földalapú támogatásért művelik a földet”

– hívta fel a figyelmet a szélsőségekre. A birtokkoncentráció még gyerekcipőben jár, az idősebb generáció foggal-körömmel ragaszkodik a tulajdonához, s nem érdekli a jövedelem, sem a föld állapota. Ugyanakkor vannak, akik – ha már nem tudják megművelni – bérbe adják a területeiket. Egy nagyobb birtoktest közepén lévő műveletlen csík a gyomosodás forrása. Emiatt a mezőgazdasságból gyarapodni akaró gazdáknak csökkennek az esélyei.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu