Back to top

Kaptárokat a középületekre!

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha kaptárokat telepítenének a középületekre mindenfelé az EU-ban, hogy megpróbálják ellensúlyozni a beporzó méhek tömeges pusztulását.

Az unió részlegein dolgozó köztisztviselők által ezen a nyáron felvázolt tervezet olyan EU-kampányt lebegtetett meg, amely „egyértelmű jelzést küld arról, hogy az EU odafigyel” arra a tényre, hogy „riasztó módon csökken a rovarok száma”.

A dokumentum kijelenti: „A méhek kritikus jelentőségűek a környezet és a mezőgazdaság számára ... Ha az Európai Bizottság szeretne egyértelműen a védelmükre lenni, akkor EU-szerte a rovarok sorsával kapcsolatban világos jelzést kellene küldenie”.

A 2020 végére elindítandó terv, amely azt is felveti, hogy az iskoláknál „biodiverzitási dobozokat” kellene kihelyezni, 1 millió eurót adna az EU, és plusz a Közös Agrárpolitikából további pénzbeli támogatásban részesülne.

Az európai választások során az Európai Zöld pártokat népszerűsítő tisztviselők szorgalmazták a beporzó rovarok védelmének fellendítését. A következő Közös Mezőgazdasági Irányvonal számára készült tervek szerint a mezőgazdasági biztos javasolta a méhészet támogatásának 36 millió euróról 60 millióra történő emelését.

Azonban, 2013-óta nincs előrehaladás abban, hogy az EU országai egyetértsenek a méhekre veszélyes peszticidekre vonatkozó, Bee Guidance Document-ként ismert, szigorúbb szabályok engedélyezésének terén.

A következő biztostól függ, hogy megvalósítja-e a méhkaptárokra vonatkozó javaslatot.

Forrás: 
www.politico.eu/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.

Kaptárkapu darazsak ellen

A világ minden táján óriási problémát okoz a méhesekben a darazsak kártétele. A montreali Apimondia Kongresszus kiállításán egy új-zélandi cég apró, egyszerű, ráadásul a kaptárakban elhelyezhető darazsak elleni eszközt mutatott be, melynek a kaptárkapu elnevezést adták. A szabadalmi védettség alatt álló találmányról gyűjtöttem információt a standon, melyet most megosztok önökkel.

Engedélyt kapott az első, méhekkel kijuttatható biológiai gombaölő szer

A kanadai Bee Vectoring Technology cég kapott engedélyt az USA környezetvédelmi hatóságától egy területfoglaló gombafaj, a Clonostachys rosea CR-7 törzsének használatára. A gomba szaporítóanyagát poszméhek szállítják a virágokra. Ez a világon az első méhek által kijuttatott biológiai gombaölő szer, amit egyelőre áfonya, szamóca, mandula és napraforgó védelmére lehet használni monília és szürkepenész ellen.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.

Csirkelábból lábbeli a hulladék csökkentéséért

A csirkelábra általában úgy gondolunk, mint étel-alapanyagra, pedig lábbeli is készülhet belőle. A csirkelábból, pontosabban annak gyakran hulladékként végző bőréből készült cipő a legújabb divat Indonéziában. Az egyedi viselet ötlete mögött egy 25 éves vállalkozó, Nurman Farieka Ramdhany áll.

A szelíd Cserhát

A Börzsöny és Mátra között elterülő Cserhát az Északi-középhegység lankás, széles völgyekkel tagolt vidéke, melyhez csatlakozik a Karancs és a Medves kistája is. Ormai csupán néhány helyen haladják meg az 500 méteres tengerszint feletti magasságot, ám változatos földtani adottságai miatt természeti értékekben igen gazdag.

Koronavírus-járvány és méhészkedés

A méhészek tavaszi munkálatai kiemelten fontosak. De vajon hogyan befolyásolja munkájukat a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az esetleges további intézkedések. Az OMME elnöke többek között erre kereste a választ a Nagy István agrárminiszterrel folytatott találkozóján.

Biztonságossá teszik a gólyafészkeket, mielőtt visszatérnek a lakók

Az Agrárminisztérium támogatásával és az NKM Áramhálózat Kft. közreműködésével 60-nál is több helyszínen teszi biztonságosabbá a fehér gólyák fészkeit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A munkák még februárban kezdődtek és egész márciusban folynak, jelenleg is.

A világ megáll, a környezet lélegzethez jut, de mi lesz utána?

Ökológiai szempontból sokféleképpen megváltoztathatja a szokásokat a koronavírus-járvány, lesznek nagyon pozitív hozadékai, de lehet, hogy a forráshiányok miatt visszalépések következnek be az energiatermelésben.