Back to top

A klímaharc legnagyobb kihívása a termőtalaj minőségének megóvása

Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira - jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön Nyíregyházán.

Nagy István elmondta, a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Rémisztő az éghajlatváltozást, amely azonban lehetőség is, amellyel élni kell

- fogalmazott a tárcavezető az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva.

Az agrárminiszter a Magyarország előtt álló főbb feladatokként a termőtalajok minőségének megóvását, az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, a levegőszennyezés és az élelmiszerpazarlás csökkentését, a digitalizáció erősítését a mezőgazdasági termelésben, az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását, valamint az erdőtelepítési program folytatását jelölte meg.

Nagy István jelezte,

az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra, szükséges az együttműködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása.

A miniszter szerint a magyar agráriumban 60 százalékos fejlődési potenciál rejtőzik, és látszik, hogy van igény az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság által előállított termékekre. Az elmúlt időszakban 12 ezermilliárd forint európai uniós forrás állt rendelkezésre agrárpályázatokra, a gazdák a keretet négyszeresen igényelték túl. Ez is jelzi, hogy "van bizalom, munkakedv és befektetési szándék a magyar agráriumban, a gazdák dolgozni akarnak" - hangsúlyozta.

Nagy István a "klímaharc" legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termőképessége.

Mint elmondta, nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben - talajművelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésére.

A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitűzött cél további 100 ezer hektár öntözhetővé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezőgazdaságnak - mondta.

A levegőminőség javítását illetően leszögezte, a mezőgazdaság - azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés - a teljes ammónia-kibocsátás 90 százalékáért felel, cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen. A miniszter szavai szerint ezért

az agrártárca 2020 után elsősorban olyan előírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.

A digitális agrármegoldások elterjedésének fontosságáról szólva azt mondta, az Európai Unióban elsőként Magyarország fogadta el a Digitális Agrárstratégiát, amely tartalmazza a mezőgazdaságot érintő modernizáció várható hatásait, és feltárja a digitalizációban rejlő előnyöket. Fejlesztenék a meglévő digitális háttér-infrastruktúrát, megújítanák az agrometeorológiai mérőhálózatot, illetve modernizálnák a növényvédelmi előrejelző szolgáltatásokat.

A Vidékfejlesztési Program hangsúlyos célkitűzésének nevezte az épületek és a beépített technológiák energetikai szempontú korszerűsítését, valamint az erdőtelepítések ösztönzését. Elmondta, a telepítések fenntartásához szükséges támogatásokat 80-130 százalékkal emelte, magához a telepítésekhez használható forrásokat pedig megduplázta a tárca.

A kifejezetten magángazdálkodók rendelkezésére álló dotációkkal a lehető legrövidebb idő alatt mintegy 25 ezer hektáron szeretnénk erdőket létrehozni - tette hozzá.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indítótrágyázás

A hagyományosnak számító trágyázási rendszerekben a növények számára szükséges tápanyagokat legalább három részletben juttatjuk ki. Ősszel, a talajforgatás előtt az alaptrágyázással kezdünk, majd a tavaszi talaj-előkészítő munkák során dolgozzuk be a talajba az indítótrágyát.

Nagyszabású földértékesítési programot indít az Agrárminisztérium

Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik.

Nagy István: rendet kell tenni a borágazatban

Bortörvény-módosítási javaslaton dolgozik az agrártárca, amellyel bezárnák a most még létező kiskapukat. Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

Február végéig lehet jelentkezni az idei méhegészségügyi támogatásra

Az Agrárminisztérium a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás első évi sikere után 2020-tól megduplázta a támogatás összegét, amely 500 forint/méhcsaládról 1000 forint/méhcsaládra emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Kezdődhet a lemosó permetezés, ne sajnáljuk a permetlét

A napok előrehaladtával egyre jobban érezhető a tavasz közeledte, mi is újra jelentkezünk a növényvédelmi előrejelzéssel. A legelső teendő a fák megtisztítása a tavalyi gyümölcsmúmiáktól, valamint a metszés és a lemosó permetezés. Nem mindegy, milyen szert választunk a lemosáshoz, előtte nézzük át a fákat és azonosítsuk az ellenségeinket.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.