Back to top

Ezért sikeresek a világos színű gyöngybaglyok teliholdkor

A gyöngybaglyok között előfordulnak világosabb és sötétebb színezetű egyedek is. A tudósok arra voltak kíváncsiak, vajon van-e különbség a különböző árnyalatú tollazattal rendelkező baglyoknál a vadászat sikerességében, és ha igen, mi lehet az oka.

A tudósok eredetileg úgy gondolták, hogy a fehéresebb színű gyöngybaglyok kevésbé lehetnek sikeresek, különösen a holdfényes éjszakákon – írja a The New York Times. Ahhoz, hogy ezt az elméletet teszteljék, 30 éven át vizsgálták egy populáció vadászati sikerességét.

Kiderült, hogy éppen a világosabb színű egyedek ejtettek több zsákmányt teliholdas éjszakákon.

Ahhoz, hogy megfejtsék ennek okát, fogságban tartott pockoknak mutattak be különböző színű plüss baglyokat, miközben a telihold fényét szimulálták. A pockok a világosabb színű bábok láttán akár 5 másodpercre is lefagytak ijedtükben. Az újholdhoz hasonló fényviszonyok között nem volt ilyen szembetűnő különbség a fehér és a barna színű plüssökre adott reakciók között. A Nature Ecology & Evolution című tudományos lapban megjelent tanulmány végső következtetése tehát az, hogy

a hold-sütötte éjszakák segíthetik a világosabb egyedek szelekcióját, annak ellenére, hogy a vöröses-barnás színezetű baglyok könnyebben álcázzák magukat.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/www.sciencemag.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Téves tévelygések az állatvédelem alléján

Élőhelyi adottságának is köszönhetően, hazánk vadállománya egyedülállónak számít Európában. Természeti kincsünk, értékének óvása és gondozása társadalmi kötelezettség, a hivatásos vadász számára szakma és hivatás. A vad az állam tulajdona, gazdálkodásáról a vadászatra jogosult gondoskodik.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését

Az erdészeti és energetikai szaporítóanyag-termelés fejlesztésnek fontosságára hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Halálra rémült mormota az év természetfotóján

Kedden hirdették ki az év természetfotósa verseny a győzteseit, melyet a londoni Természettudományi Múzeum szervezett. Magyar pályázó idén ugyan nem került a dobogóra, de három hazai fényképész munkáját is kiemelte a zsűri.

Hiánypótló szakmai kiadványokat mutattak be

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gótikus szárnyának földszinti kiállítóterme rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont: noha az intézmény hosszú évtizedek óta állít össze s ad közre különböző szakmai kiadványokat, az idei év a korábbiaknál is termékenyebbnek bizonyult ebből a szempontból; ez alkalomból négy új könyvet is bemutattak.

Zoltán megérdemelt pihenését tölti Szudánban, miután párjával három fiókát felnevelt

Közel egy hónapos utazással, 5100 kilométer repülés után október elején Szudánba érkezett az egyetlen jeladós gemenci fekete gólya.

1885 óta őrzi múltját és hagyományait a szakiskola

Az ország egyik legrégebbi erdészképző intézménye idén kezdte meg 134. tanévét. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium jogelődje, a m. kir. Erdőőri Szakiskola 1885-ben nyitotta meg kapuit a Temesvár melletti Vadászerdőn. Trianon az iskola életét is megváltoztatta.

Foglalkozások a Szalajka-völgyben

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.