Back to top

Szabad a föld Kárpátalján?

Kisebb csoport érkezett Bábolnára Ukrajnából, a tíz fős szakmai grémiumból Gazdag Sándorral a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének Beregszászi Járási Régió alelnökével, illetve Kovács Árpáddal az Ungvári Régió elnökével ültünk le beszélgetni. Elnéptelenedő falvakról, elöregedő agrártársadalomról számoltak be.

Mindketten falugazdászok, mint elmondták, jellemzően kis- és középbirtokokról beszélhetünk.

Tíz hektár alatt legfeljebb csak másodállásban, „hobbiként” művelik a területeket, a többséget 10-15 hektáros gazdaságok adják, a 100-200 hektáros birtokok napjainkban vannak kialakulóban, ám ezek nagyobbik része bérlemény, s nem saját tulajdon.

„Ez is falvanként csak 1-2 gazdát jelent”- nyomatékosította az elaprózódás tényét Kovács Árpád. Ungvár városa eddig is jelentős felvevő piaca volt a mezőgazdasági termékeknek. Állattenyésztés, hús- és tejtermelés zajlik a nagyvárosok környékén, jelentős almásokkal rendelkeznek, de egyre többen telepítenek szilvát, kajszit.

Sajnos itt is jellemző az elvándorlás, a fiatalok külföldön keresnek megélhetést. A mezőgazdaság egyre kevésbé jelent számukra perpektívát. Miközben az input anyagok ára folyamatosan emelkedik, ezt a gazdák az alacsony keresetek, fizetések miatt nem tudják az élelmiszerekben érvényesíteni.

(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád
(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád

„Reméljük, a külföldre távozottak a jövőben magyaroknak fogják értékesíteni a földjeiket” - hangsúlyozta Gazdag Sándor, hogy belső Ukrajnából is sokak foga fáj a szabadon maradt területekre. Szívesen látnának magyar befektetőket, hiszen 2020 január elsejétől megszűnik a földmoratórium.

Viszont ma még nincsenek meg azok a jogi keretek, amelyek megvédenék a tulajdonost, s garanciát jelentenének a biztos gazdálkodáshoz.

Kárpátalján nagy hagyományai voltak a szőlőtermesztésnek, a borászatnak, amelyek újra éledni látszanak. A Beregi Járásban néhány hektárnyi ültetvénnyel, mellé felvásárolt szőlővel már bele lehet vágni az ágazatba. Ugyanakkor azzal is szembesülnek, hogy sokan hagyják fel a szőlőtermesztést, elhanyagolt ültetvényekkel lehet találkozni. A birtokkoncentráció itt is megtapasztalható, csak a nagyok tudnak válaszolni a gazdasági kihívásokra. Az Ungvári Járásban viszont teljesen megszűnt a szőlészet-borászat, pedig ott található a Szerednyei Borvidék, melynek borai valamikor a királyok asztalára került. Fénykorát Dobó István, az egri várkapitány idejében élte, mára több mint ezer hektáron csak felhagyott ültetvényeket találunk.

Kárpátalján is elöregedett az a generáció, mely a mezőgazdaságból él. Ebben a hátrányos helyzetben jelentős segítséget jelent a most futó Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program.

Ennek köszönhetően a korábban szinte nullára futott gépek helyén megjelentek az újabb, gazdaságosabban üzemeltethető eszközök. „A régi traktorok hektáronként megettek 25 liter üzemanyagot, s mellé egy liter motorolajat”- jegyezte meg Kovács Árpád, ez is a versenyhátrány oka.

Bábolnáról információkkal felszerelkezve térnek haza. A kisebb takarmánykeverők éppen megfelelnének a helyi viszonyoknak. A minőségi takarmány a gazdaságos állattenyésztés kiindulópontja. Nincsenek szárítók, gabonatárolók, s ebben igyekeznek segíteni. Nagy szükség lenne léüzemek létrehozására, csak az Ungvári Régióban 200 hektár körüli az a gyümölcsfelület, aminek a termése a frisspiac mellett feldolgozva kerülhetne a fogyasztók asztalára. Sok az új telepítés, ami további gondot fog okozni.

A gazda télen úgy kezdi meg a metszést, hogy nem tudja mi lesz a termésével.

„Még az is jó, ha nyomott áron, de el tudja adni”- sokszor a rossz tárolás, vagy a tároló hiánya miatt miatt megromlik, s a komposzton végzi. Az állattenyésztés hasonló gondokkal küzd, nincsenek vágóhidak, nincsen feldolgozás.

Most indul be – bár még gyerekcipőben jár – a szövetkezés, ahol elsősorban a feldolgozás és a termékek értékesítése a cél. Azonos vetőmag, azonos technológia adja az egységes árut, aminek könnyebb piacot találni. Így jött létre a KTÉSz – Kárpátaljai Termelési és Értékesítési Szövetkezet – Beregszász központtal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hajdú-Bihar megyében is megjelent a madárinfluenza

Egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma január 14-én. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki. Az állategészségügyi szakemberek a mintegy 115.000-es állomány leölését már gyanú alapján megkezdték.

Egy kiemelkedő borsor a DiBonistól

Kevés olyan borbemutatón vehettünk idáig részt, ahol az első tételtől az utolsóig csak elismeréssel tudtunk szólni. Ilyen kivételes élményben volt részünk a Vajdaságból érkező DiBonis Borászatnak köszönhetően, akik a Magyar Sommelier Szövetség meghívására mutatkoztak be a Stex Házban, Budapesten.

Az oregánó illóolaja csökkenti az antibiotikumok elleni rezisztenciát

Kutatók kimutatták, hogy a negyedik generációs cefalosporinokra rezisztens E. coli baktériumok szintje jelentős mértékben csökkenthető a borjak takarmányába kevert oregánóból származó illóolajjal.

Madárinfluenza: nincs szó újabb esetekről

Egyelőre Komárom-Esztergom megyében elszigetelt esetet jelent az Ács melletti nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban feltűnt madárinfluenza. Azok a termelők, akiknél nincs fertőzés, nagyon sokat tehetnek azért, hogy ne is legyen – egy sor higiéniai, járványvédelmi előírás betartásával ugyanis megvédhető az állomány.

Álmosak a tőzsdék

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Hat fiatalt díjazott az agrárkutatási központ a nemzeti agrártehetségek versenyén

Egyenként másfél millió forinttal három doktoranduszt és három fiatal kutatót díjazott a 2019 őszén meghirdetett agrártehetségek versenyén a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) - mondta Gyuricza Csaba főigazgató hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A szalagpinty és a fészekrombolás

A díszpintytartók táborának nagysága az utóbbi években jelentős hullámzást mutat: nagymértékben divatfüggő, hogy kik és milyen fajok tartására vállalkoznak. Így nem meglepő, hogy a hazánkban fellelhető szalagpintyek állománya is jelentősen ingadozik. Madarunk az utóbbi időben meglehetősen ritkának számít.

Kisállattenyésztés – belépő a nagyok világába? - Kitörési pont

A hazai agrárium szerkezete lassan stabilizálódik, új belépőket nem lát szívesen a rendszer. Ugyanakkor a szakmájuk iránt elkötelezett, ambiciózus és kitartó fiataloknak van lehetőségük betörni a gazdák és agrárvállalkozók világába, például a kisállattenyésztés révén – legalább is ezt mondta a közelmúltban több fórumon is Mikula Lajos. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnökét kérdeztük.

„Hiszek egy hazában!”

Ezzel a címmel jelentkezik minden hétköznap a Kossuth Rádióban egy új, 200 részes sorozat, mely a határon túli magyar örökséget, a magyar kultúra évezredes értékeit, a külhoni magyarság szellemi és anyagi alkotásait mutatja be egy-egy alkalommal két percben a tervek szerint a reggeli órákban.

Mozgatható kerítés szarvasmarha tereléséhez

Hosszú mozgatható kerítéskészlet (6–36 méter), amely könnyen kezelhető, gyorsan felállítható és könnyen takarítható. A rendszer meredek lejtőkön is alkalmas (felfelé vagy lefelé) a szarvasmarha elkerítésére.