Back to top

Szabad a föld Kárpátalján?

Kisebb csoport érkezett Bábolnára Ukrajnából, a tíz fős szakmai grémiumból Gazdag Sándorral a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének Beregszászi Járási Régió alelnökével, illetve Kovács Árpáddal az Ungvári Régió elnökével ültünk le beszélgetni. Elnéptelenedő falvakról, elöregedő agrártársadalomról számoltak be.

Mindketten falugazdászok, mint elmondták, jellemzően kis- és középbirtokokról beszélhetünk.

Tíz hektár alatt legfeljebb csak másodállásban, „hobbiként” művelik a területeket, a többséget 10-15 hektáros gazdaságok adják, a 100-200 hektáros birtokok napjainkban vannak kialakulóban, ám ezek nagyobbik része bérlemény, s nem saját tulajdon.

„Ez is falvanként csak 1-2 gazdát jelent”- nyomatékosította az elaprózódás tényét Kovács Árpád. Ungvár városa eddig is jelentős felvevő piaca volt a mezőgazdasági termékeknek. Állattenyésztés, hús- és tejtermelés zajlik a nagyvárosok környékén, jelentős almásokkal rendelkeznek, de egyre többen telepítenek szilvát, kajszit.

Sajnos itt is jellemző az elvándorlás, a fiatalok külföldön keresnek megélhetést. A mezőgazdaság egyre kevésbé jelent számukra perpektívát. Miközben az input anyagok ára folyamatosan emelkedik, ezt a gazdák az alacsony keresetek, fizetések miatt nem tudják az élelmiszerekben érvényesíteni.

(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád
(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád

„Reméljük, a külföldre távozottak a jövőben magyaroknak fogják értékesíteni a földjeiket” - hangsúlyozta Gazdag Sándor, hogy belső Ukrajnából is sokak foga fáj a szabadon maradt területekre. Szívesen látnának magyar befektetőket, hiszen 2020 január elsejétől megszűnik a földmoratórium.

Viszont ma még nincsenek meg azok a jogi keretek, amelyek megvédenék a tulajdonost, s garanciát jelentenének a biztos gazdálkodáshoz.

Kárpátalján nagy hagyományai voltak a szőlőtermesztésnek, a borászatnak, amelyek újra éledni látszanak. A Beregi Járásban néhány hektárnyi ültetvénnyel, mellé felvásárolt szőlővel már bele lehet vágni az ágazatba. Ugyanakkor azzal is szembesülnek, hogy sokan hagyják fel a szőlőtermesztést, elhanyagolt ültetvényekkel lehet találkozni. A birtokkoncentráció itt is megtapasztalható, csak a nagyok tudnak válaszolni a gazdasági kihívásokra. Az Ungvári Járásban viszont teljesen megszűnt a szőlészet-borászat, pedig ott található a Szerednyei Borvidék, melynek borai valamikor a királyok asztalára került. Fénykorát Dobó István, az egri várkapitány idejében élte, mára több mint ezer hektáron csak felhagyott ültetvényeket találunk.

Kárpátalján is elöregedett az a generáció, mely a mezőgazdaságból él. Ebben a hátrányos helyzetben jelentős segítséget jelent a most futó Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program.

Ennek köszönhetően a korábban szinte nullára futott gépek helyén megjelentek az újabb, gazdaságosabban üzemeltethető eszközök. „A régi traktorok hektáronként megettek 25 liter üzemanyagot, s mellé egy liter motorolajat”- jegyezte meg Kovács Árpád, ez is a versenyhátrány oka.

Bábolnáról információkkal felszerelkezve térnek haza. A kisebb takarmánykeverők éppen megfelelnének a helyi viszonyoknak. A minőségi takarmány a gazdaságos állattenyésztés kiindulópontja. Nincsenek szárítók, gabonatárolók, s ebben igyekeznek segíteni. Nagy szükség lenne léüzemek létrehozására, csak az Ungvári Régióban 200 hektár körüli az a gyümölcsfelület, aminek a termése a frisspiac mellett feldolgozva kerülhetne a fogyasztók asztalára. Sok az új telepítés, ami további gondot fog okozni.

A gazda télen úgy kezdi meg a metszést, hogy nem tudja mi lesz a termésével.

„Még az is jó, ha nyomott áron, de el tudja adni”- sokszor a rossz tárolás, vagy a tároló hiánya miatt miatt megromlik, s a komposzton végzi. Az állattenyésztés hasonló gondokkal küzd, nincsenek vágóhidak, nincsen feldolgozás.

Most indul be – bár még gyerekcipőben jár – a szövetkezés, ahol elsősorban a feldolgozás és a termékek értékesítése a cél. Azonos vetőmag, azonos technológia adja az egységes árut, aminek könnyebb piacot találni. Így jött létre a KTÉSz – Kárpátaljai Termelési és Értékesítési Szövetkezet – Beregszász központtal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha a lomb fele lehullott, kezdődhet a lemosás – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Véglegesen elmúlt a késői nyár, ezzel együtt – a muslicákon kívül – a mezőgazdasági szempontból fontos kártevők is visszavonultak. Szőlőben és gyümölcsben is megkezdhető az őszi lemosó permetezés, a pázsitok áttelelésének elősegítésére pedig már most kiszórhatóak a magas kálium- és foszfortartalmú komplex műtrágyák.

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Agrármúlt - Régi magyar szőlőprések

Vincze István etnográfus történelmi borkultúránk két alapvető rétegét különböztette meg: a borkészítés préses és préstelen (taposó-zúzó) formáját. Felosztása a szőlőfeldolgozás e meghatározó szakaszára, a mustnyerés teljes munkafolyamatára vonatkozik. A lényerés során a tiszta mustot elválasztják a szőlőzúzaléktól, aminek különböző szőlőprések az eszközei.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Anya és borász 24 órában

Nyúlné dr. Pühra Beáta neve ugyanúgy összeforrt a Nyakas-pincészetével, akárcsak a közelmúltban elhunyt Malya Ernőé. A 187 hektáros töki szőlőbirtok borászatát kivételes személy vezeti: egy háromgyerekes édesanya határozottságával és gondoskodásával egyszerre rendelkező szakember.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Mennyiség helyett minőség

Örvendetes fejlemény, hogy a hazai borászatban a mennyiségi szemléletet felváltotta a minél jobb minőségre való törekvés. Hasonlóan fontos változás – és szintén nagy szükség volt rá –, hogy a borászok minél szélesebb kínálattal álljanak a vendégek és vásárlók rendelkezésére.

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

Trendek a folyóbor piacán

Manapság az export borok majdnem fele tartályban érkezik a rendeltetési helyére szerte a világban. Szakértők azt állítják, hogy a környezetünk és a fogyasztók egyaránt profitálnak belőle. Ma már a minőségre is figyelnek, akár díjnyertes borokat is találunk közöttük.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!