Back to top

Szabad a föld Kárpátalján?

Kisebb csoport érkezett Bábolnára Ukrajnából, a tíz fős szakmai grémiumból Gazdag Sándorral a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének Beregszászi Járási Régió alelnökével, illetve Kovács Árpáddal az Ungvári Régió elnökével ültünk le beszélgetni. Elnéptelenedő falvakról, elöregedő agrártársadalomról számoltak be.

Mindketten falugazdászok, mint elmondták, jellemzően kis- és középbirtokokról beszélhetünk.

Tíz hektár alatt legfeljebb csak másodállásban, „hobbiként” művelik a területeket, a többséget 10-15 hektáros gazdaságok adják, a 100-200 hektáros birtokok napjainkban vannak kialakulóban, ám ezek nagyobbik része bérlemény, s nem saját tulajdon.

„Ez is falvanként csak 1-2 gazdát jelent”- nyomatékosította az elaprózódás tényét Kovács Árpád. Ungvár városa eddig is jelentős felvevő piaca volt a mezőgazdasági termékeknek. Állattenyésztés, hús- és tejtermelés zajlik a nagyvárosok környékén, jelentős almásokkal rendelkeznek, de egyre többen telepítenek szilvát, kajszit.

Sajnos itt is jellemző az elvándorlás, a fiatalok külföldön keresnek megélhetést. A mezőgazdaság egyre kevésbé jelent számukra perpektívát. Miközben az input anyagok ára folyamatosan emelkedik, ezt a gazdák az alacsony keresetek, fizetések miatt nem tudják az élelmiszerekben érvényesíteni.

(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád
(balról) Gazdag Sándor, mellette Kovács Árpád

„Reméljük, a külföldre távozottak a jövőben magyaroknak fogják értékesíteni a földjeiket” - hangsúlyozta Gazdag Sándor, hogy belső Ukrajnából is sokak foga fáj a szabadon maradt területekre. Szívesen látnának magyar befektetőket, hiszen 2020 január elsejétől megszűnik a földmoratórium.

Viszont ma még nincsenek meg azok a jogi keretek, amelyek megvédenék a tulajdonost, s garanciát jelentenének a biztos gazdálkodáshoz.

Kárpátalján nagy hagyományai voltak a szőlőtermesztésnek, a borászatnak, amelyek újra éledni látszanak. A Beregi Járásban néhány hektárnyi ültetvénnyel, mellé felvásárolt szőlővel már bele lehet vágni az ágazatba. Ugyanakkor azzal is szembesülnek, hogy sokan hagyják fel a szőlőtermesztést, elhanyagolt ültetvényekkel lehet találkozni. A birtokkoncentráció itt is megtapasztalható, csak a nagyok tudnak válaszolni a gazdasági kihívásokra. Az Ungvári Járásban viszont teljesen megszűnt a szőlészet-borászat, pedig ott található a Szerednyei Borvidék, melynek borai valamikor a királyok asztalára került. Fénykorát Dobó István, az egri várkapitány idejében élte, mára több mint ezer hektáron csak felhagyott ültetvényeket találunk.

Kárpátalján is elöregedett az a generáció, mely a mezőgazdaságból él. Ebben a hátrányos helyzetben jelentős segítséget jelent a most futó Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program.

Ennek köszönhetően a korábban szinte nullára futott gépek helyén megjelentek az újabb, gazdaságosabban üzemeltethető eszközök. „A régi traktorok hektáronként megettek 25 liter üzemanyagot, s mellé egy liter motorolajat”- jegyezte meg Kovács Árpád, ez is a versenyhátrány oka.

Bábolnáról információkkal felszerelkezve térnek haza. A kisebb takarmánykeverők éppen megfelelnének a helyi viszonyoknak. A minőségi takarmány a gazdaságos állattenyésztés kiindulópontja. Nincsenek szárítók, gabonatárolók, s ebben igyekeznek segíteni. Nagy szükség lenne léüzemek létrehozására, csak az Ungvári Régióban 200 hektár körüli az a gyümölcsfelület, aminek a termése a frisspiac mellett feldolgozva kerülhetne a fogyasztók asztalára. Sok az új telepítés, ami további gondot fog okozni.

A gazda télen úgy kezdi meg a metszést, hogy nem tudja mi lesz a termésével.

„Még az is jó, ha nyomott áron, de el tudja adni”- sokszor a rossz tárolás, vagy a tároló hiánya miatt miatt megromlik, s a komposzton végzi. Az állattenyésztés hasonló gondokkal küzd, nincsenek vágóhidak, nincsen feldolgozás.

Most indul be – bár még gyerekcipőben jár – a szövetkezés, ahol elsősorban a feldolgozás és a termékek értékesítése a cél. Azonos vetőmag, azonos technológia adja az egységes árut, aminek könnyebb piacot találni. Így jött létre a KTÉSz – Kárpátaljai Termelési és Értékesítési Szövetkezet – Beregszász központtal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Hatékonyabb, fenntarthatóbb gazdálkodás a FIELD MANAGER új funkcióival

Magyarországon a PREGA Konferencián mutatta be a BASF a FIELD MANAGER új funkcióit. Új tápanyag- és pufferzóna-menedzsment funkciókat indítanak az egész világon. A xarvio™ FIELD MANAGER alkalmazást már világszerte 17 000 gazdálkodó használja összesen több mint kétmillió hektár művelt területen. A beruházások jobb megtérüléséhez vezetnek és fenntarthatóbb gazdálkodást eredményeznek.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.