Back to top

A dió új károsítói

Hogyan lehet egészséges, szép, világos héjú és belű diót termeszteni? Ami eddig nem okozott különösebb gondot, néhány éve komoly kihívás elé állítja a termesztőket. Új károsítók jelentek meg, és az új fajták növényvédelmére is jobban kell figyelni. A hagyományos lengyeltóti diótermesztési konferencián többek közt ezekre a kérdésekre kerestek választ.

A globális fölmelegedés köztudottan kedvez az atkáknak, dión is mind gyakoribb a szemölcsös, illetve a nemezes gubacsatka kártétele a lombon.

Fotó: Horváth Csilla

Különösen a dió szemölcsös gubacsatka szaporodik nagy számban a meleg nyarakon, olykor gazdasági kárt is okoz.

Szabó Árpád, a Szent István Egyetem (SzIE) Kertészettudományi Kar rovartani tanszékén vizsgálta a kártevő életmódját és a védekezési lehetőségeket. Az atka kifejlett alakban telel a rügyekben vagy a kéregrepedésekben. Életük legnagyobb részét védetten, a levélen kialakuló apró gubacsokban töltik, akkor érdemes védekezni ellenük, amikor előjönnek a telelőhelyükről, vagy amikor oda tartanak. Gyakorlati szempontból a tavaszi, rügyfakadás utáni időpont a kedvezőbb.

Akkor permetezzünk speciális atkaölő szerrel, amikor az első levelek kiterülnek, és van némi lombfelület,

javasolta az előadó. Egyetlen atkaölő szert lehet használni dióban szükséghelyzeti engedéllyel, ez pedig a Flumite.

Kísérletben sokkal jobb eredményt értek el a fák beinjektálásával, ami a vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen bevált technológia. Az abamectin hatóanyagot juttatták a fatörzsbe három dózisban, és kiváló eredményt értek el. Két héttel az injektálás után elpusztultak a szemölcsös gubacsatkák, és a hatás több évig tartott. Sajnos a módszer nem engedélyezett, és néhány gyakorlati kérdést is tisztázni kell még.

Különösen az északkeleti országrészben okoz nagy gondot a dióbél elszíneződése, rothadása, ennek okait próbálja föltárni a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetében Karaffa Erzsébet és Zabiák Andrea, illetve a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet újfehértói állomásán Takács Ferenc. Rothadt és egészséges dióból tenyésztették ki és azonosították a kórokozókat, és öt elég gyakori gombafajt találtak. Közülük a Botryosphaeria sp. és a Diaporte sp. okozza a bél elszíneződését, rothadását. Képesek a zöld burkon keresztül fertőzni a magbelet, illetve pollennel is átvihető a Diaporte.

A Botryosphaeria pedig nagyon sok gazdanövényben ismert, fás betegségeket okozó gomba, többek közt a szőlő esca betegségének egyik okozója.

Ott van tehát a növényben és a szállítószöveteken keresztül behatol a magba is.

Komplex fertőzés okozza a tüneteket, fontos tehát a megelőző védekezés, a beteg növényi részek eltávolítása az ültetvényből, hangsúlyozta Karaffa Erzsébet. Csak száraz időben metsszük a diót, javasolta, mert akkor kevés gombaspóra kerül a levegőbe, kisebb a fertőzési kockázat.

Virágzáskor pedig gombaölő szeres kezeléssel lehet visszafogni a betegség terjedését,

erre a laboratóriumi vizsgálatok, és az első szabadföldi próba szerint alkalmas a Folicur Solo, a Luna Experience és a Switch.

A korán lehullott dióban valószínűleg megtaláljuk a dióburok-fúrólégy lárváit
Fotó: Horváth Csilla
Magyarországon 2011 óta terjed az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy, a cseresznyelégy rokona.

A dió zöld burkában fejlődnek ki a lárvái és az összerágott, nedvesen rothadó burok alatt ronda fekete lesz a dió héja, így eladhatatlanná válik a termés. Oláh Richárd, ugyancsak a SzIE rovartanosa vizsgálta a kártevőt és védekezési kísérletet állított be. Drónnal juttattak ki a fák fölső részére csalogatóanyaggal kevert rovarölő szert (Cera Top és Mospilan vagy Sivanto Prime), amit az érési táplálkozást folytató legyek megesznek, így a növényvédő szer közvetlenül fejti ki a hatását. Az idén július második felében jelentek meg az első legyek mindkét kísérleti ültetvényben, a rajzáscsúcs pedig augusztus közepén-végén következett be. Ennél a kártevőnél ismételt permetezésekre van szükség, mert július második felétől október elejéig repül.

A csalogatóanyagos kezelés előnye, hogy nem fontos jó permetléborítást elérni, elég nagy csöppekkel befröcskölni a lombot. Sok víz sem kell hozzá, a hatóanyagot pedig kis mennyiségben is elég használni, mégis nagyon hatékony, mert a kártevők megkeresik és megeszik.

Pécs mellett az üzemi ültetvényben 60 százalékról (kezeletlen kontroll)

1-2 százalékra tudták csökkenteni a károsított dió arányát ezzel a módszerrel.

Érd-Elvirán, a gyümölcstermesztési kutatóintézet állomásán nem volt ilyen jó az eredmény, mert sokkal közelebb volt egymáshoz a kezeletlen kontroll és a kísérleti sorok.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Összegereblyézné a lehullott leveleket? Ne tegye!

Benne vagyunk az őszben, hullanak a falevelek, és mi rendszeretetből vagy csak az elvárások miatt szorgalmasan összegereblyézzük, bezsákoljuk, és kerül a hulladékba. Környezetvédők szerint ez nemcsak saját magunkra, de az egész bolygóra nézve káros.

Az opáljuhar őszi pompája

Ősszel az egyik legpompásabban színeződő juharfaj az opáljuhar. Gyönyörű, sárga és skarlátpirosas-narancsos árnyalatokban ragyog a lombozat, a rajta átszűrődő napfényben az opálok különféle pirosas-sárgás árnyalataira emlékeztet.

A cikória nem csak kávéhelyettesítő, egészségjavító is

A cikóriát sokan kávéhelyettesítőként ismerek, pedig a növény gyökere valóságos aranybánya az egészséges rostok tekintetében. Nem véletlen, hogy már ötezer évvel ezelőtt az ősi egyiptomiak is egészségjavító tulajdonságai miatt termesztették. A növényt a mai napig hasznosítják a gyógyhatása miatt, és talán további lehetőségeket is rejt magában.

Pókhálós réteken

Sok pókhálót figyelhetünk meg a réteken szeptemberben és októberben, néhol egész mezőket fednek be fehér lepellel a pókok. Különleges természeti jelenség, amiért érdemes korán fölkelni, mert hajnalban a leglátványosabb, amikor a harmat kicsapódik, és gyöngysormintáival rajzolja meg a pókhálók szerkezetét.

Szőlő és bor: tudatosság mindenek felett

A kárpátaljai szőlészek az idén újból szembesültek azzal a ténnyel, hogy a szívükhöz legközelebb álló kultúra növényvédelme tekintetében nincs könnyű évjárat, az időjárás Kárpátalján is megnehezítette a gazdák életét.

Többmillió euró agrárdigitalizációra

A német kormány 7,6 millió euróval támogatja a Drezdai Műszaki Egyetem agrárdigitalizációval kapcsolatos projektjét – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Október 31-ig kell bejelenteni a 2018-as növényvédőszer-forgalmi adatokat

2019. október 31-ig kell bejelenteni a 2018-as növényvédőszer-forgalmi adatokat a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (ÜPR). A bejelentés cégek esetében csak meghatalmazással végezhető.

Sokba kerül a növényútlevél

A december 14-étől bevezetésre kerülő növényútlevél miatt 0,7-0,8 fonttal kerülhet majd többe egyetlen cserép primula Nagy-Britanniában. Amennyiben megállapodás nélküli brexitre kerül sor, Nagy-Britannia kikerül az EU-s növényútlevél-rendszer alól, és harmadik országgá válik.

Rákkeltő aflatoxinok - Az egzotikus állatokban kutatja a megoldást

Kimagasló tudománytörténeti jelentőségű – tartják hazánk első mezőgazdasági kutatótelepéről, amely 19. század végi megalapítása óta, mind a mai napig kulcsfontosságú vizsgálatok helyszíne. A NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozik Kosztik Judit, aki a kutató-utánpótlási program résztvevőjeként rákkeltő aflatoxinok semlegesítésére keres megoldásokat.

Új stratégiával teljes körű mezőgazdasági megoldásokat kínál a BASF

Új fejezet nyílt a BASF életében, amikor megvásárolta a Nunhems nemesítőcéget – növényvédőszer-gyártóból a teljes mezőgazdasági palettát lefedő fejlesztő vállalattá vált, új átfogó stratégiával, mondta a hollandiai Nunhemben rendezett nemzetközi sajtókonferencián Vincent Gros, a BASF Mezőgazdasági megoldások üzletágának vezetője.