Back to top

A huntól a törökig: íjászbemutató Bábolnán

A tradicionális íjászati bemutatót is láthattunk az idei Gazdanapokon Bábolnán, a Győrből érkezett Bercsényi Miklós Diáksport Egyesület Íjász Szakosztálya tagjainak jóvoltából, s az érdeklődők ki is próbálhatták eleink fegyverének használatát.

Czvitkovics István szakosztályelnöktől megtudhattuk, hogy jelenleg 70 tagjuk van, akik többsége tradicionális, azaz reflexíjakat használ, de vannak olimpiai és csigás íjjal lövő tagjaik is. A szakosztály sikeresnek mondható, hiszen Európa- és világbajnokok is vannak soraikban.

babolna_ijaszat_kep.jpg

Fotó: Csatlós Norbert
Az ember már évezredek óta használ íjakat vadászatra, ezek a hagyományos eljárással készült íjak, melyeket reflexíjaknak is nevezünk. Ezeknél a szarvak és karok fejtik ki a döntő hatást. A karokban van eltárolva az energia, melyet a szarvak felerősítenek.

Tudomásunk szerint a reflexíjat az asszírok használták széles körben, de a rómaiaknál és a görögöknél is elterjedt volt. Az ázsiai nomád népek között a szkíták voltak az első saját nyilat használók, majd feltűntek az avar és a hun íjak. Ez utóbbiak aszimmetrikusak, azaz az alsó kar rövidebb, ez kifejezetten lovas harcászatnál volt használatos. A hun íjak elterjedése után alakult ki az úgynevezett magyar íj, mely még nagyobb energiát tudott adni, így a vessző messzebb repült, a nagyobb sebesség pedig komolyabb sérülést okozhatott.

Az íj fejlődése szempontjából a mongol íj megjelenése mérföldkő volt, mivel ez húrzsámollyal is rendelkezett, így még nagyobb energiát adott,

emellett használata után nem kellett leajzani. A fejlődés következő állomása a török íj volt, mely kisebb volt ugyan a mongolnál, de nagyobb energiát adott le. Azonban nagyot is rúgott, emiatt használata nagyobb odafigyelést igényelt – tudtuk meg a Bábolnai Gazdanapokon tartott íjászati bemutatón.

Az érdeklődők közül sokan a kihelyezett léggömbökre céloztak, mások a céltáblákra, de a nyúlszobrok is benne voltak a képzeletbeli célkeresztben. Azoknak pedig, akiknek megjött a kedve az íjászathoz, de nem győriek, azt tanácsolják, érdemes az interneten böngészni, hiszen ma már minden nagyobb városban, sőt kisebb településeken is működnek hagyományőrző íjászegyesületek, ahol tagfelvételt és versenyeket is meghirdetnek honlapjaikon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Szentföld fái

A Bibliában elsőként megnevezett fák az Éden kertjében álltak, az „élet fája”, valamint a „jó és rossz tudásának fája”. Ezeknek a hírhedt szimbolikus fáknak a nevét nem közli a Szentírás, ír viszont sok egyéb, érdekes fás növényről.

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

A fiatalítás és a generációváltás is a célja az OMÉK szakmai programjainak

A szakmának is változatos programokat kínál a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), amely a kiállítás négy napja alatt számos konferenciának és szakmai előadásnak biztosít helyszínt.

Szoborral emlékeznek a szentesiek a bolgár kertészekre

A bolgár kertészeknek emléket állító szobrot avattak Szentesen. Máté István és Lantos Györgyi szobrászművészek alkotása azokra az időkre és történelmi viharokra emlékeztet, amikor a kertészettel foglalkozó bolgárok megélhetést, netán új hazát keresve 1870 és 1940 között letelepedtek Szegvár és Szentes környékén.

Nemzetközi piacot keres biotermékének? Ismét lesz közösségi stand a Biofachon

Aki bioterméket szeretne eladni, annak úgyszólván kihagyhatatlan a nürnbergi Biofach kiállítás. Minden év februárjában rendezik, de aki nemcsak látogatóként, hanem kiállítóként is ki szeretné próbálni, annak már most kell jelentkeznie. A magyar standot szokás szerint az AMC építi meg, náluk október elejéig jelentkezhet, akit a közösségi kiállítás lehetősége érdekel.

Hollandiában is kiemelt feladat a precíziós technológiák terjesztése

A SMARTFARM konferencia évről évre igyekszik megismertetni a gazdákkal a leginnovatívabb agrártechnológiákat. Az idei rendezvényen szó esett arról is, hogyan tesznek hasonlóképpen az agrárium szakemberei Hollandiában, erős kormányzati hátszéllel.

Technológia és agrárismeretek együtt: precíziós gazdálkodás

Az uniós támogatásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság eszközparkja alapjaiban újult meg, a precíziós gazdálkodás rohamos fejlődése azonban most egy újabb technológiai váltást indított el. Miért van erre szükség - kérdeztük Gyuricza Csabát, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatóját, akivel a Bábolnai Gazdanapokon beszélgettünk.

Nagy területhez kellenek a nagy gépek

A precíziós gazdálkodás egyebek mellett méretcsökkenést is jelent. Van-e ezeknek az óriás gépeknek jövője – kérdeztük a Bábolnai Gazdanapok gépkiállítói standján dr. Virág Istvántól, az Agrotec Magyarország Kft. precíziós gazdálkodás termékmenedzserétől.

Látogatás az istállókban

A Bábolnai Ménesbirtok életébe nyerhettünk betekintést a látványos lovasprogramokon, illetve közvetlenül az istállókban. A lovak megismerése mellett a ménesbirtok történetéről, elismert alakjairól szóló anekdoták hozták emberközelbe a lovas világot. A Bábolnai Ménesbirtok a lovai mellett az épületegyüttesére is büszke lehet.