Back to top

A huszároktól a csikóshagyományokig

Az idei Bábolnai Gazdanapokon igen sokszínű hagyományőrző lovas eseményeken vehettek részt az érdeklődők. A programok közül kiemelkedő jelentőséggel bírt a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok bemutatója. Bábolnán a ménest 1789-ben alapították, és 1816 óta tenyésztenek itt arab lovakat. Európában ez a legöregebb, máig azonos elvek alapján működő ménes.

Itt jelenleg 280 lovat tartanak. Ezekből 12 törzsmén és 70 törzskanca szolgálja a génmegőrzést. Ezt a munkát a ménesbirtok arab méneséből a bábolnai ötösfogat és négyesfogat reprezentálta, akárcsak az arab mének előlovaglása, valamint a mének és a kancák felvezetése.

Régmúlt idők csatái közül a pozsonyit is megörökítették hagyományőrzőink: a Sereghy lovasíjász törzs 6 lovassal és 10 gyalogossal tartotta a bemutatót.

A Huszárok tűzön-vízen át című műsorszám során egy XIX. századot megidéző huszárbemutatót láthattunk, melynek során megismerhettük az akkori formalovaglást, magasidomítást, fegyver- és eszközhasználatot lóháton.

Fotó: Csatlós Norbert

A Pannonhalmi Solymárok Krekács Zoltán vezetésével a XVI. századi lovas solymászvilágba kalauzoltak el minket korabeli öltözetben, élő népzenei kísérettel. Katrics Tamás és Vargyas Viktor lovaskaszkadőrök Koch-kettes produkciójukkal izgalmas bemutatójukkal tették felejthetetlenné a napot.

MMG - Honfoglalók, huszárok, kaszkadőrök - Lovas közönségprogram a 32. Bábolnai Gazdanapokon

 

Hagyomány Bábolnán, hogy minden évben a gazdanapok keretében egy-egy külhoni lófajtát is bemutatnak. Idén a Türkmenisztánban már évezredek óta tenyésztett szélsebes akhal tekét láthattuk. A magyar csikóshagyományokból perig a Helvéciából érkezett, betyárhagyományokat őrző lovasok adtak ízelítőt.

Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája az akhal teke
Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája az akhal teke
Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A házi sajtok díjazott otthona, a Bandi Tanya - Az Év Tanyája

Gyurákovics András a 2018-as Év Tanyája pályázat győztese 2007-ben költözött családjával a Szegedtől 23 kilométerre fekvő Mórahalomra. Részben a szegedi családi kötődés, részben a város turisztikai adottságai miatt esett a választás a várossá avatásának harmincadik évfordulóját ünneplő településre.

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

Húsmarhatartók figyelem: Hétvégén lejár a kérelmek beadásának határideje

Csupán négy napjuk maradt azoknak a termelőknek, akik tavaly minősített húshasznú tenyészbikát vásároltak ahhoz, hogy a jelentős kiadásukat támogatással mérsékelhessék. A pályázatokat ugyanis legkésőbb szeptember 20-ig be kell adniuk, előtte azonban még a tenyésztőszervezet igazolását is be kell szerezniük.

Egy év alatt több mint tíz százalékkal emelkedett a vágósertés ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 júliusáig - az előző év hasonló időszakához képest - az élő állatok és az állati termékek termelői árszintje 4,8 százalékkal nőtt. A legjelentősebb áremelkedés a sertéspiacon következett be, míg a vágómarha árak lényegében stagnálnak, hol csökkennek, hol emelkednek egy kicsit.

ASP: ingyenes fertőtlenítőszer igényelhető

Az állattartók és a hatóság közös érdeke, hogy annak veszélyét, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírus megjelenjen a házi sertés állományokban, a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. Ezért a Nébih az országos főállatorvos utasítására ingyenesen biztosít minden állattartó számára a sertésól és a sertéstartáshoz szükséges eszközök fertőtlenítésére szolgáló fertőtlenítőszert.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Ma van a Földművesek emléknapja

Az Országgyűlés tavaly valamennyi parlamenti frakció támogatásával megszavazta, hogy ezentúl minden év szeptember 17. a Földművesek Emléknapja legyen. Mi ezt a napot különösen fontosnak tartjuk, hiszen többek között nekik, a földműveseknek, ha úgy tetszik, a parasztoknak írjuk, szerkesztjük a lapot.

Európai flamingók Kínában

A madárinfluenza sok tekintetben megváltoztatta az élőállat-kereskedelmet akár Európában, akár Kínában vagy akár Afrikában. Egy érdekes példa erre a flamingók exportja, importja. Míg korábban a rózsás flamingókat elsősorban Tanzániában vadon fogták be, s onnan exportálták a világ számos országába, ma már a szigorú állategészségügyi előírások miatt ez már nem lehetséges.