Back to top

A kisebb, korszerű, precíziós gazdálkodásra képes eszközökre is komoly igény van

A Bábolnai Állami Gazdaság a rendszerváltás előtt az ország legjelentősebb állami gazdasága volt, és Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. Mit jelent a mai Bábolna a megyének? Húzóerő, vagy már csak hagyomány a mezőgazdaság? Követik-e a gazdák a legújabb trendeket – kérdeztük a kiállításon dr. Balogh Zoltánt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom megyei elnökét?

Balogh Zoltán
Bábolna hatalmas gazdasági erőt képviselt a rendszerváltás előtt. Itt alkalmazták az országban elsőként a legkorszerűbb technológiákat, élen járt az innovációban, különösen a baromfitartás terén. Az in­ten­zív to­jás­ter­me­lés­re ki­fej­lesz­tett Bá­bol­nai Tetra to­jó­hib­ri­det a világ három leg­si­ke­re­sebb hib­rid­je kö­zött tar­tot­ták szá­mon a nyolc­va­nas évek­ben.

A rendszerváltás után még jó ideig próbálkoztak a gazdaság egybetartásával, de ez nem sikerült, gyakorlatilag elemeire hullott szét – mondja Balogh Zoltán. Szerencsére a Ménesbirtok megmaradt, és ma is jelenetős területen gazdálkodik. A baromfitenyésztés sem tűnt el a megyéből, több cég, termelő foglalkozik Bábolnán, illetve Bábolna környékén ezzel mind a mai napig. Sokféle új vállalkozás indult el a megszűnt állami gazdaság alapjain. Gyorsan meg is jegyzem, hogy a Ménesbirtok és a hazai lótenyésztés, lovas élet jövője szempontjából nagyon fontos lenne, ha a Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakközépiskola és Kollégium is önállóan megmaradhatna, és nem olvasztanák be valamelyik állattenyésztési középiskolába – teszi hozzá az elnök.

Komárom-Esztergom megye mérete ellenére egyike az ország legerősebb agrár régióinak. Nagyon magas színvonalú gazdálkodás folyik, és nem csak a nagyüzemi növénytermesztésben és az állattenyésztésben, de az élelmiszer-feldolgozásban is, elég csak Gyermelyre gondolni– állítja Balogh Zoltán.

Összességében mintegy hétezer agrárvállalkozást tartanak nyilván a megyében. Ebből 300-400 közötti számít nagyvállalatnak, a többi közepes és kisvállalkozás. A gépesítettségre szerintem nem lehet panasz, a termelők többsége korszerű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkezik. Zömében persze most a szántóföldi növénytermesztésre gondolok, de az állattenyésztésben is komoly fejlesztések történtek az utóbbi időben. Közép-Európa egyik legmodernebb tejtermelő üzeme működik például Kocson.

Mindig van hova fejlődni, de ki merem mondani, hogy a magyar mezőgazdaság technikai és technológiai felszereltsége Európa élvonalában van.

A magyar gazdálkodók szinte erőn felül gépesítettek az elmúlt években, így rendkívül korszerű eszközökkel rendelkeznek. Persze tudom, hogy ez nem mindenkire igaz. A gépesítés terén a jövőben nagyobb figyelmet kellene kapniuk a kis és közepes méretű gazdaságoknak, mert - bár elsősorban ezek adják a településeink önfenntartó és népességmegtartó erejét - az ő számukra jóval szerényebb a kínálat.

Ezen mindenképpen javítani kellene, már csak azért is mert a több száz lóerős, sok tízmilliós gépek egy kisgazdaságnak nem csak elérhetetlenek, de feleslegesek is. Vannak viszont olyan precíziós eszközök, amik szerényebb üzemméret esetén is használhatók, úgy, hogy a beszerzési költségeik sem teszik tönkre a gazdaságot. Persze ehhez a fejlesztők, a gyártók és a forgalmazók részéről is komoly szemléletváltozásra lenne szükség.

A gépállomány nagy részét most a nagyüzemeknek kínálják, de még ezek is gyakran nagyobb teljesítményű gépeket használnak, mint amekkora a területük megműveléséhez szükséges lenne.

A kis és közepes gazdaságoknál az ilyen gépek szóba sem jöhetnek, de azt állítom, hogy a kisebb, korszerű, a precíziós gazdálkodásra képes eszközökre komoly az igény már most is – jegyzi meg a kamara Komárom-Esztergom megyei elnöke.

Éppen a minap beszélgettünk arról néhány termelővel, hogy jártak-e mostanában Nyugat-Európában? Látták-e, hogy milyen gépekkel dolgoznak a német, az osztrák, a francia vagy a svájci gazdák? Ha igen, akkor biztos, hogy igazat adnak nekem, hogy mi itt egy igazán jó, európai színvonalú mezőgazdaságot művelünk. Az persze már más kérdés, hogy ennek a technikai, technológiai felszereltségnek a hatékonysága milyen fokú, noha ennek elemzésénél azért nem szabad figyelmen kívül hagyni az éghajlati viszonyainkat sem.

Sokan keresték fel a NAK standját a kiállításon
Tőlünk nyugatra nem jellemző a 300-400 hektáros gazdaság, hogy a nagyobbakról már ne is beszéljek. Mások a méretek, oda nem is kellenek az olyan hatalmas gépek, amelyekkel mi dolgozunk. Magyarországon más a birtokszerkezet, ám ennek ellenére minden üzemnek érdemes azt végiggondolni, hogy milyen gépesítési stratégiát válasszon, mi az, ami hosszú távon is fenntartható, különösen azt figyelembe véve, hogy az uniós támogatások hosszabb távon messze nem biztos, hogy ezen a szinten maradnak. Ezért is fontosak például a bábolnaihoz hasonló a kiállítások, vagy a személyre, üzemre szabott szaktanácsadás.

Mi évek óta, mint kiállítók is részt veszünk Bábolnán. A kamarai stand kifejezetten népszerű, már csak azért is, mert a kapcsolattartásnak óriási jelentősége van a korszerű gazdálkodásban a legjobb gyakorlatoktól a piaci információkig. Itt pedig nemcsak kérdezhetnek, beszélgethetnek is a termelők a kamara képviselőivel, falugazdászokkal, szaktanácsadókkal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.