Back to top

A kisebb, korszerű, precíziós gazdálkodásra képes eszközökre is komoly igény van

A Bábolnai Állami Gazdaság a rendszerváltás előtt az ország legjelentősebb állami gazdasága volt, és Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. Mit jelent a mai Bábolna a megyének? Húzóerő, vagy már csak hagyomány a mezőgazdaság? Követik-e a gazdák a legújabb trendeket – kérdeztük a kiállításon dr. Balogh Zoltánt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom megyei elnökét?

Balogh Zoltán
Bábolna hatalmas gazdasági erőt képviselt a rendszerváltás előtt. Itt alkalmazták az országban elsőként a legkorszerűbb technológiákat, élen járt az innovációban, különösen a baromfitartás terén. Az in­ten­zív to­jás­ter­me­lés­re ki­fej­lesz­tett Bá­bol­nai Tetra to­jó­hib­ri­det a világ három leg­si­ke­re­sebb hib­rid­je kö­zött tar­tot­ták szá­mon a nyolc­va­nas évek­ben.

A rendszerváltás után még jó ideig próbálkoztak a gazdaság egybetartásával, de ez nem sikerült, gyakorlatilag elemeire hullott szét – mondja Balogh Zoltán. Szerencsére a Ménesbirtok megmaradt, és ma is jelenetős területen gazdálkodik. A baromfitenyésztés sem tűnt el a megyéből, több cég, termelő foglalkozik Bábolnán, illetve Bábolna környékén ezzel mind a mai napig. Sokféle új vállalkozás indult el a megszűnt állami gazdaság alapjain. Gyorsan meg is jegyzem, hogy a Ménesbirtok és a hazai lótenyésztés, lovas élet jövője szempontjából nagyon fontos lenne, ha a Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakközépiskola és Kollégium is önállóan megmaradhatna, és nem olvasztanák be valamelyik állattenyésztési középiskolába – teszi hozzá az elnök.

Komárom-Esztergom megye mérete ellenére egyike az ország legerősebb agrár régióinak. Nagyon magas színvonalú gazdálkodás folyik, és nem csak a nagyüzemi növénytermesztésben és az állattenyésztésben, de az élelmiszer-feldolgozásban is, elég csak Gyermelyre gondolni– állítja Balogh Zoltán.

Összességében mintegy hétezer agrárvállalkozást tartanak nyilván a megyében. Ebből 300-400 közötti számít nagyvállalatnak, a többi közepes és kisvállalkozás. A gépesítettségre szerintem nem lehet panasz, a termelők többsége korszerű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkezik. Zömében persze most a szántóföldi növénytermesztésre gondolok, de az állattenyésztésben is komoly fejlesztések történtek az utóbbi időben. Közép-Európa egyik legmodernebb tejtermelő üzeme működik például Kocson.

Mindig van hova fejlődni, de ki merem mondani, hogy a magyar mezőgazdaság technikai és technológiai felszereltsége Európa élvonalában van.

A magyar gazdálkodók szinte erőn felül gépesítettek az elmúlt években, így rendkívül korszerű eszközökkel rendelkeznek. Persze tudom, hogy ez nem mindenkire igaz. A gépesítés terén a jövőben nagyobb figyelmet kellene kapniuk a kis és közepes méretű gazdaságoknak, mert - bár elsősorban ezek adják a településeink önfenntartó és népességmegtartó erejét - az ő számukra jóval szerényebb a kínálat.

Ezen mindenképpen javítani kellene, már csak azért is mert a több száz lóerős, sok tízmilliós gépek egy kisgazdaságnak nem csak elérhetetlenek, de feleslegesek is. Vannak viszont olyan precíziós eszközök, amik szerényebb üzemméret esetén is használhatók, úgy, hogy a beszerzési költségeik sem teszik tönkre a gazdaságot. Persze ehhez a fejlesztők, a gyártók és a forgalmazók részéről is komoly szemléletváltozásra lenne szükség.

A gépállomány nagy részét most a nagyüzemeknek kínálják, de még ezek is gyakran nagyobb teljesítményű gépeket használnak, mint amekkora a területük megműveléséhez szükséges lenne.

A kis és közepes gazdaságoknál az ilyen gépek szóba sem jöhetnek, de azt állítom, hogy a kisebb, korszerű, a precíziós gazdálkodásra képes eszközökre komoly az igény már most is – jegyzi meg a kamara Komárom-Esztergom megyei elnöke.

Éppen a minap beszélgettünk arról néhány termelővel, hogy jártak-e mostanában Nyugat-Európában? Látták-e, hogy milyen gépekkel dolgoznak a német, az osztrák, a francia vagy a svájci gazdák? Ha igen, akkor biztos, hogy igazat adnak nekem, hogy mi itt egy igazán jó, európai színvonalú mezőgazdaságot művelünk. Az persze már más kérdés, hogy ennek a technikai, technológiai felszereltségnek a hatékonysága milyen fokú, noha ennek elemzésénél azért nem szabad figyelmen kívül hagyni az éghajlati viszonyainkat sem.

Sokan keresték fel a NAK standját a kiállításon
Tőlünk nyugatra nem jellemző a 300-400 hektáros gazdaság, hogy a nagyobbakról már ne is beszéljek. Mások a méretek, oda nem is kellenek az olyan hatalmas gépek, amelyekkel mi dolgozunk. Magyarországon más a birtokszerkezet, ám ennek ellenére minden üzemnek érdemes azt végiggondolni, hogy milyen gépesítési stratégiát válasszon, mi az, ami hosszú távon is fenntartható, különösen azt figyelembe véve, hogy az uniós támogatások hosszabb távon messze nem biztos, hogy ezen a szinten maradnak. Ezért is fontosak például a bábolnaihoz hasonló a kiállítások, vagy a személyre, üzemre szabott szaktanácsadás.

Mi évek óta, mint kiállítók is részt veszünk Bábolnán. A kamarai stand kifejezetten népszerű, már csak azért is, mert a kapcsolattartásnak óriási jelentősége van a korszerű gazdálkodásban a legjobb gyakorlatoktól a piaci információkig. Itt pedig nemcsak kérdezhetnek, beszélgethetnek is a termelők a kamara képviselőivel, falugazdászokkal, szaktanácsadókkal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kecskesajt és „kőműveskézkrém”

Izerné Kiss Helga és családja 2008-ban vágott bele a núbiai kecskék tartásába és tenyésztésébe: foglalkoznak gidák értékesítésével, illetve kecsketejből készítenek joghurtot, túrót, túrókrémet, különböző félkemény sajtokat. Zalaszentgrót Csáford városrészének szőlőhegyén található portájukon termékkóstolóval, vásárlási lehetőséggel várják vendégeiket, és a kecskék megtekintése is sokak számára vonzó program.

Kukorékolhat egy kakas kora reggel? A bíróság döntött!

Aki vidéken él, vagy ott tölti a szabadságát, biztosan hallotta már kora reggel a kakas kukorékolását. Van aki számára ez idilli vagy csak természetes, de olyan is akad, akit annyira idegesít, hogy beperelt egy kakast.

Munkaerőhiány a gyümölcsösökben

A szélsőséges idei időjárás Szlovákiában is nagymértékben befolyásolta a gyümölcstermés alakulását. A hosszan tartó, könyörtelen szárazság, a hűvös kora tavaszi nappalok és éjszakák, majd a váratlanul nagy mennyiségű májusi csapadék egyrészt megtizedelte a gyümölcsösök termését, másrészt sokat rontott a gyümölcsök minőségén.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Minőségi tenyészállatok seregszemléje a Kaposvári Állattenyésztési Napokon

A folyamatos piaci kihívások között is színvonalas magyar állattenyésztői munka sikere valamennyiünk számára fontos. Ezért az agrártárca támogatásokkal is segíti az ágazatot, hogy a rendkívül erős nemzetközi versenyben helyt tudjon állni – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a XIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) megnyitóünnepségén, Kaposváron.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

Szemek a levegőben - drón 10 ezer hektárhoz

Nauru 500 C néven kifejezetten a nagy gazdaságok igényeit szem előtt tartva fejlesztette ki megfigyelő drónját a brazíliai XMobots vállalat. A drónt négy órás repülési ideje a gyártó szerint sokféle térképezési, megfigyelési feladatra teszi ideálissá a nagy, tízezer hektárosnál nagyobb növénytermesztő gazdaságok, illetve földbirtokok kezelői számára.

Nagy csapás lesz a nitrogéntrágyák védővámja

Könnyen lehet, hogy nagy csapást mér Európa gazdálkodóira az Európai Bizottság a nitrogéntartalmú műtrágyákra kivetendő dömpingellenes védővámmal – figyelmeztet Cedric Benoist francia gazda, a gabonatermesztők nemzeti szövetségének elnökségi tagja.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

Természetes talajgyógyítás

Megvizsgáljuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy talajunkban egészséges, virágzó növényeket nevelhessünk. Számos természetes talajjavító mód áll rendelkezésünkre.