Back to top

A kisebb, korszerű, precíziós gazdálkodásra képes eszközökre is komoly igény van

A Bábolnai Állami Gazdaság a rendszerváltás előtt az ország legjelentősebb állami gazdasága volt, és Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. Mit jelent a mai Bábolna a megyének? Húzóerő, vagy már csak hagyomány a mezőgazdaság? Követik-e a gazdák a legújabb trendeket – kérdeztük a kiállításon dr. Balogh Zoltánt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom megyei elnökét?

Balogh Zoltán
Bábolna hatalmas gazdasági erőt képviselt a rendszerváltás előtt. Itt alkalmazták az országban elsőként a legkorszerűbb technológiákat, élen járt az innovációban, különösen a baromfitartás terén. Az in­ten­zív to­jás­ter­me­lés­re ki­fej­lesz­tett Bá­bol­nai Tetra to­jó­hib­ri­det a világ három leg­si­ke­re­sebb hib­rid­je kö­zött tar­tot­ták szá­mon a nyolc­va­nas évek­ben.

A rendszerváltás után még jó ideig próbálkoztak a gazdaság egybetartásával, de ez nem sikerült, gyakorlatilag elemeire hullott szét – mondja Balogh Zoltán. Szerencsére a Ménesbirtok megmaradt, és ma is jelenetős területen gazdálkodik. A baromfitenyésztés sem tűnt el a megyéből, több cég, termelő foglalkozik Bábolnán, illetve Bábolna környékén ezzel mind a mai napig. Sokféle új vállalkozás indult el a megszűnt állami gazdaság alapjain. Gyorsan meg is jegyzem, hogy a Ménesbirtok és a hazai lótenyésztés, lovas élet jövője szempontjából nagyon fontos lenne, ha a Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakközépiskola és Kollégium is önállóan megmaradhatna, és nem olvasztanák be valamelyik állattenyésztési középiskolába – teszi hozzá az elnök.

Komárom-Esztergom megye mérete ellenére egyike az ország legerősebb agrár régióinak. Nagyon magas színvonalú gazdálkodás folyik, és nem csak a nagyüzemi növénytermesztésben és az állattenyésztésben, de az élelmiszer-feldolgozásban is, elég csak Gyermelyre gondolni– állítja Balogh Zoltán.

Összességében mintegy hétezer agrárvállalkozást tartanak nyilván a megyében. Ebből 300-400 közötti számít nagyvállalatnak, a többi közepes és kisvállalkozás. A gépesítettségre szerintem nem lehet panasz, a termelők többsége korszerű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkezik. Zömében persze most a szántóföldi növénytermesztésre gondolok, de az állattenyésztésben is komoly fejlesztések történtek az utóbbi időben. Közép-Európa egyik legmodernebb tejtermelő üzeme működik például Kocson.

Mindig van hova fejlődni, de ki merem mondani, hogy a magyar mezőgazdaság technikai és technológiai felszereltsége Európa élvonalában van.

A magyar gazdálkodók szinte erőn felül gépesítettek az elmúlt években, így rendkívül korszerű eszközökkel rendelkeznek. Persze tudom, hogy ez nem mindenkire igaz. A gépesítés terén a jövőben nagyobb figyelmet kellene kapniuk a kis és közepes méretű gazdaságoknak, mert - bár elsősorban ezek adják a településeink önfenntartó és népességmegtartó erejét - az ő számukra jóval szerényebb a kínálat.

Ezen mindenképpen javítani kellene, már csak azért is mert a több száz lóerős, sok tízmilliós gépek egy kisgazdaságnak nem csak elérhetetlenek, de feleslegesek is. Vannak viszont olyan precíziós eszközök, amik szerényebb üzemméret esetén is használhatók, úgy, hogy a beszerzési költségeik sem teszik tönkre a gazdaságot. Persze ehhez a fejlesztők, a gyártók és a forgalmazók részéről is komoly szemléletváltozásra lenne szükség.

A gépállomány nagy részét most a nagyüzemeknek kínálják, de még ezek is gyakran nagyobb teljesítményű gépeket használnak, mint amekkora a területük megműveléséhez szükséges lenne.

A kis és közepes gazdaságoknál az ilyen gépek szóba sem jöhetnek, de azt állítom, hogy a kisebb, korszerű, a precíziós gazdálkodásra képes eszközökre komoly az igény már most is – jegyzi meg a kamara Komárom-Esztergom megyei elnöke.

Éppen a minap beszélgettünk arról néhány termelővel, hogy jártak-e mostanában Nyugat-Európában? Látták-e, hogy milyen gépekkel dolgoznak a német, az osztrák, a francia vagy a svájci gazdák? Ha igen, akkor biztos, hogy igazat adnak nekem, hogy mi itt egy igazán jó, európai színvonalú mezőgazdaságot művelünk. Az persze már más kérdés, hogy ennek a technikai, technológiai felszereltségnek a hatékonysága milyen fokú, noha ennek elemzésénél azért nem szabad figyelmen kívül hagyni az éghajlati viszonyainkat sem.

Sokan keresték fel a NAK standját a kiállításon
Tőlünk nyugatra nem jellemző a 300-400 hektáros gazdaság, hogy a nagyobbakról már ne is beszéljek. Mások a méretek, oda nem is kellenek az olyan hatalmas gépek, amelyekkel mi dolgozunk. Magyarországon más a birtokszerkezet, ám ennek ellenére minden üzemnek érdemes azt végiggondolni, hogy milyen gépesítési stratégiát válasszon, mi az, ami hosszú távon is fenntartható, különösen azt figyelembe véve, hogy az uniós támogatások hosszabb távon messze nem biztos, hogy ezen a szinten maradnak. Ezért is fontosak például a bábolnaihoz hasonló a kiállítások, vagy a személyre, üzemre szabott szaktanácsadás.

Mi évek óta, mint kiállítók is részt veszünk Bábolnán. A kamarai stand kifejezetten népszerű, már csak azért is, mert a kapcsolattartásnak óriási jelentősége van a korszerű gazdálkodásban a legjobb gyakorlatoktól a piaci információkig. Itt pedig nemcsak kérdezhetnek, beszélgethetnek is a termelők a kamara képviselőivel, falugazdászokkal, szaktanácsadókkal.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között egy 32 országot érintő műveletben az Európai Unió rendőri együttműködését koordináló szervezete, az Europol szerdai tájékoztatása szerint.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Csak a vizsgára bejelentett vagy már levizsgázott permetezőgépek használhatóak

A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy idén már csak műszaki vizsgálatra bejelentett vagy érvényes műszakival rendelkező permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkákat végezni. Azokat a gépeket, amik nem felelnek meg e követelményeknek a hatóság az ellenőrzések során leállítja, tulajdonosaikkal szemben pedig eljárást indít.

Három évvel, 2023 végéig meghosszabbodott a kútmoratórium

A Kormány 2023 végéig meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyszerű és költséghatékony eljárást javasol az engedély nélküli kutak legalizálására.

Európa legnagyobb műtrágyaszóró tesztcsarnoka a Rauchnál

A jövőre 100 éves, az 1921-ben alapított Fabrik für landwirtschaftliche Maschinen Gebrüder Rauch, a röpítőtárcsás műtrágyaszórók egyik legnagyobb gyártója Európában. A Rauché az egyik legnagyobb méretű és kapacitású műtrágyaszóró-tesztelő csarnok a kontinensen, ahol gépek mellett a különböző műtrágyák kijuttatásának ideális beállításait is folyamatosan tesztelik.

Virtuális búzabemutató Debrecenben

Amikor tavaly ősszel elvetették a kísérleti parcellákat Látóképen, arra nem gondolhattak, hogy a szokásos bemutató ezen a tavaszon elmarad. A koronavírus-járvány miatt nem ajánlatos akkora tömeget összehívni, ahányan a Debreceni Egyetem MÉK Karán meg szoktak jelenni az őszi kalászosok mustráján. Pepó Péter egyetemi tanárral és intézetigazgatóval kettesben jártuk végig a kísérleti telepet.

Árutőzsde: emelkedő nyerstejárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.