Bábolna hatalmas gazdasági erőt képviselt a rendszerváltás előtt. Itt alkalmazták az országban elsőként a legkorszerűbb technológiákat, élen járt az innovációban, különösen a baromfitartás terén. Az intenzív tojástermelésre kifejlesztett Bábolnai Tetra tojóhibridet a világ három legsikeresebb hibridje között tartották számon a nyolcvanas években.
A rendszerváltás után még jó ideig próbálkoztak a gazdaság egybetartásával, de ez nem sikerült, gyakorlatilag elemeire hullott szét – mondja Balogh Zoltán. Szerencsére a Ménesbirtok megmaradt, és ma is jelenetős területen gazdálkodik. A baromfitenyésztés sem tűnt el a megyéből, több cég, termelő foglalkozik Bábolnán, illetve Bábolna környékén ezzel mind a mai napig. Sokféle új vállalkozás indult el a megszűnt állami gazdaság alapjain. Gyorsan meg is jegyzem, hogy a Ménesbirtok és a hazai lótenyésztés, lovas élet jövője szempontjából nagyon fontos lenne, ha a Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakközépiskola és Kollégium is önállóan megmaradhatna, és nem olvasztanák be valamelyik állattenyésztési középiskolába – teszi hozzá az elnök.
Komárom-Esztergom megye mérete ellenére egyike az ország legerősebb agrár régióinak. Nagyon magas színvonalú gazdálkodás folyik, és nem csak a nagyüzemi növénytermesztésben és az állattenyésztésben, de az élelmiszer-feldolgozásban is, elég csak Gyermelyre gondolni– állítja Balogh Zoltán.
Összességében mintegy hétezer agrárvállalkozást tartanak nyilván a megyében. Ebből 300-400 közötti számít nagyvállalatnak, a többi közepes és kisvállalkozás. A gépesítettségre szerintem nem lehet panasz, a termelők többsége korszerű, nagy teljesítményű gépekkel rendelkezik. Zömében persze most a szántóföldi növénytermesztésre gondolok, de az állattenyésztésben is komoly fejlesztések történtek az utóbbi időben. Közép-Európa egyik legmodernebb tejtermelő üzeme működik például Kocson.
A magyar gazdálkodók szinte erőn felül gépesítettek az elmúlt években, így rendkívül korszerű eszközökkel rendelkeznek. Persze tudom, hogy ez nem mindenkire igaz. A gépesítés terén a jövőben nagyobb figyelmet kellene kapniuk a kis és közepes méretű gazdaságoknak, mert – bár elsősorban ezek adják a településeink önfenntartó és népességmegtartó erejét – az ő számukra jóval szerényebb a kínálat.
Ezen mindenképpen javítani kellene, már csak azért is mert a több száz lóerős, sok tízmilliós gépek egy kisgazdaságnak nem csak elérhetetlenek, de feleslegesek is. Vannak viszont olyan precíziós eszközök, amik szerényebb üzemméret esetén is használhatók, úgy, hogy a beszerzési költségeik sem teszik tönkre a gazdaságot. Persze ehhez a fejlesztők, a gyártók és a forgalmazók részéről is komoly szemléletváltozásra lenne szükség.
A kis és közepes gazdaságoknál az ilyen gépek szóba sem jöhetnek, de azt állítom, hogy a kisebb, korszerű, a precíziós gazdálkodásra képes eszközökre komoly az igény már most is – jegyzi meg a kamara Komárom-Esztergom megyei elnöke.
Éppen a minap beszélgettünk arról néhány termelővel, hogy jártak-e mostanában Nyugat-Európában? Látták-e, hogy milyen gépekkel dolgoznak a német, az osztrák, a francia vagy a svájci gazdák? Ha igen, akkor biztos, hogy igazat adnak nekem, hogy mi itt egy igazán jó, európai színvonalú mezőgazdaságot művelünk. Az persze már más kérdés, hogy ennek a technikai, technológiai felszereltségnek a hatékonysága milyen fokú, noha ennek elemzésénél azért nem szabad figyelmen kívül hagyni az éghajlati viszonyainkat sem.
Tőlünk nyugatra nem jellemző a 300-400 hektáros gazdaság, hogy a nagyobbakról már ne is beszéljek. Mások a méretek, oda nem is kellenek az olyan hatalmas gépek, amelyekkel mi dolgozunk. Magyarországon más a birtokszerkezet, ám ennek ellenére minden üzemnek érdemes azt végiggondolni, hogy milyen gépesítési stratégiát válasszon, mi az, ami hosszú távon is fenntartható, különösen azt figyelembe véve, hogy az uniós támogatások hosszabb távon messze nem biztos, hogy ezen a szinten maradnak. Ezért is fontosak például a bábolnaihoz hasonló a kiállítások, vagy a személyre, üzemre szabott szaktanácsadás.
Mi évek óta, mint kiállítók is részt veszünk Bábolnán. A kamarai stand kifejezetten népszerű, már csak azért is, mert a kapcsolattartásnak óriási jelentősége van a korszerű gazdálkodásban a legjobb gyakorlatoktól a piaci információkig. Itt pedig nemcsak kérdezhetnek, beszélgethetnek is a termelők a kamara képviselőivel, falugazdászokkal, szaktanácsadókkal.
