Back to top

Solymászat: a múltjára büszkék lehetünk, a jövőjét még fel kell építeni

Rászállnak a főszereplő kezére, köröznek a nézők felett, időnként le-lecsapnak a zsákmányként felkínált húsdarabkákra. Rendezvények látványosságai, vadászok segítői, mezőgazdasági értékek őrzői. Krekács Zoltán munkatársai sólymok, héják, de dolgozik ölyvekkel, de korábban még baglyok is részt vettek bemutatóin. Ezúttal a Bábolnai Gazdanapok látogatói elvezhették műsorát.

A solymászat több mint négyezer éves múltra tekint vissza. Ragadozó madár először Belső-Ázsia pusztáin segítette az embert a vadak elejtésében. A magyarok ősei is nagy valószínűséggel a perzsáktól sajátították el ezt a mesterséget, amit magas fokon műveltek már, amikor a Kárpát-medencébe érkeztek.

MMG - A solymoknak a mezőgazdaságban is nagy hasznát vehetik

 

Magyarországon vizsga és engedély szükséges ahhoz, hogy valaki ragadozó madarat tartson – mondja Krekács Zoltán pannonhalmi solymász, aki mestersége régies nevén, solymárnak nevezi magát.

Sokan nem értenek egyet a szigorú szabályozással, de én messzemenőkig elfogadom. Már csak azért is, mert én nagyon nem szeretném, hogy ezek a büszke ragadozó madarak hirtelen fellelkesült gyerekek játékszerei legyenek.

Rossz példákat láttunk már, nem akarom ezeket most felhozni.

Azt szeretném, ha eltökélt, fiatal emberek foglalkoznának ezzel az állattal, akik érzik azt a felelősséget, amivel a solymászat jár.

Tisztelem azokat az embereket, akik bár szeretik ezeket a lenyűgöző madarakat, mégsem vállalják be, mert tudják, hogy nincs elegendő idejük foglalkozni a madarakkal. Mert ez nem hobbi. Ezekkel minél többet törődik az ember, annál jobb. Én naponta öt órát foglalkozom a madaraimmal. Ez pedig megköveteli, hogy az ember ezt hivatásszerűen űzze. Én hivatásos solymász vagyok, ezzel tartom el a családomat.

Ez ugyan Magyarországon még kicsit nehézkes megélhetés, mert ahol ezeket az ősi kultúrákat nem próbálták kiirtani, ott megmaradt erős kötelékként a solymászat. Nálunk ez nem így volt, és most nekünk az a dolgunk, hogy megmutassuk ennek a mesterségnek minden oldalát. Ezért is jók ezek a rendezvények, ahol ezt bemutathatjuk, és közelebb hozhatjuk az emberekhez ezeket a nemes ragadozó madarakat.

A solymászhagyomány a vadászaton alapul, de a mezőgazdaságban is jól használhatók ezek a sólymok. Ültetvényeken, halastavaknál, szőlészetekben a ragadozó madarainkkal igyekszünk távol tartani a kártevő madarakat.

Szerencsére van ránk igény, most éppen a rábapordányi marhatelepen dolgozunk, a cég a Mizo beszállítója. Itt az oda látogató és az ott fészkelő madarakat kell elriasztani, hogy madárürülék ne kerülhessen be véletlenül se a tejbe.

Ez a biológiai védelem nagyon hasznos a kertészeti ültetvényeknél is, a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben a seregélyek elleni küzdelemnél, vagy például a sarjazó kukoricát kiforgató vetési varjak ellen. De hívnak bennünket a halastavakhoz is a kárókatonák elűzésére és még lehetne sorolni azokat a helyeket, ahol jó hasznát veszik a ragadozó madaraknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

Egy apró madár Madagaszkárról - A szürkefejű törpepapagáj

A madarászok által kedvelt törpepapagáj-fajok kizárólag az óvilágban, Afrikában és a környező szigeteken fordulnak elő. Sok fajuk régóta eredményesen szaporodik a tenyésztőknél, több fajuknak van sokféle színváltozata, ezek számára kiállításokat is rendeznek.