Back to top

Solymászat: a múltjára büszkék lehetünk, a jövőjét még fel kell építeni

Rászállnak a főszereplő kezére, köröznek a nézők felett, időnként le-lecsapnak a zsákmányként felkínált húsdarabkákra. Rendezvények látványosságai, vadászok segítői, mezőgazdasági értékek őrzői. Krekács Zoltán munkatársai sólymok, héják, de dolgozik ölyvekkel, de korábban még baglyok is részt vettek bemutatóin. Ezúttal a Bábolnai Gazdanapok látogatói elvezhették műsorát.

A solymászat több mint négyezer éves múltra tekint vissza. Ragadozó madár először Belső-Ázsia pusztáin segítette az embert a vadak elejtésében. A magyarok ősei is nagy valószínűséggel a perzsáktól sajátították el ezt a mesterséget, amit magas fokon műveltek már, amikor a Kárpát-medencébe érkeztek.

MMG - A solymoknak a mezőgazdaságban is nagy hasznát vehetik

 

Magyarországon vizsga és engedély szükséges ahhoz, hogy valaki ragadozó madarat tartson – mondja Krekács Zoltán pannonhalmi solymász, aki mestersége régies nevén, solymárnak nevezi magát.

Sokan nem értenek egyet a szigorú szabályozással, de én messzemenőkig elfogadom. Már csak azért is, mert én nagyon nem szeretném, hogy ezek a büszke ragadozó madarak hirtelen fellelkesült gyerekek játékszerei legyenek.

Rossz példákat láttunk már, nem akarom ezeket most felhozni.

Azt szeretném, ha eltökélt, fiatal emberek foglalkoznának ezzel az állattal, akik érzik azt a felelősséget, amivel a solymászat jár.

Tisztelem azokat az embereket, akik bár szeretik ezeket a lenyűgöző madarakat, mégsem vállalják be, mert tudják, hogy nincs elegendő idejük foglalkozni a madarakkal. Mert ez nem hobbi. Ezekkel minél többet törődik az ember, annál jobb. Én naponta öt órát foglalkozom a madaraimmal. Ez pedig megköveteli, hogy az ember ezt hivatásszerűen űzze. Én hivatásos solymász vagyok, ezzel tartom el a családomat.

Ez ugyan Magyarországon még kicsit nehézkes megélhetés, mert ahol ezeket az ősi kultúrákat nem próbálták kiirtani, ott megmaradt erős kötelékként a solymászat. Nálunk ez nem így volt, és most nekünk az a dolgunk, hogy megmutassuk ennek a mesterségnek minden oldalát. Ezért is jók ezek a rendezvények, ahol ezt bemutathatjuk, és közelebb hozhatjuk az emberekhez ezeket a nemes ragadozó madarakat.

A solymászhagyomány a vadászaton alapul, de a mezőgazdaságban is jól használhatók ezek a sólymok. Ültetvényeken, halastavaknál, szőlészetekben a ragadozó madarainkkal igyekszünk távol tartani a kártevő madarakat.

Szerencsére van ránk igény, most éppen a rábapordányi marhatelepen dolgozunk, a cég a Mizo beszállítója. Itt az oda látogató és az ott fészkelő madarakat kell elriasztani, hogy madárürülék ne kerülhessen be véletlenül se a tejbe.

Ez a biológiai védelem nagyon hasznos a kertészeti ültetvényeknél is, a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben a seregélyek elleni küzdelemnél, vagy például a sarjazó kukoricát kiforgató vetési varjak ellen. De hívnak bennünket a halastavakhoz is a kárókatonák elűzésére és még lehetne sorolni azokat a helyeket, ahol jó hasznát veszik a ragadozó madaraknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP: még mindig vannak félreértések

Az elmúlt hónapban, a Nébih és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ország több városában szervezett tájékoztató fórumokat, amelyeken az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be. Milyen volt az érdeklődés? Mennyire tűntek partnernek a termelők a védekezéssel, illetve megelőzéssel kapcsolatos teendőkben – kérdeztük a Nébih-től?

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Tudományos generációk találkozása a Szent István Egyetemen

A Szent István Egyetem tradicionális rendezvényét, a Szent István Előadást idén dr. Csányi Sándor professzor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója tiszteletére rendezték meg Gödöllőn. Az Egyetem vezetősége minden évben olyan professzort kér fel az ünnepélyes esemény megtartására, akinek kiemelt munkássága és szaktekintélye méltó a Szent István Egyetem küldetéséhez és hagyományaihoz.

Márton-napi püspökfalat

A Szent Márton ünnepéhez fűződő szokások lassanként újra beszivárognak az életünkbe. Óvodások Márton-napi felvonulásokat tartanak maguk készítette lámpással a kezükben, a modern meteorológia és a klímaváltozás ellenére pedig úgy gondoljuk, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

Egyetlen ország sem védett az afrikai sertéspestis terjedésével szemben

Az afrikai sertéspestis tovább terjed Ázsia egész területén pusztítva az állatállományt, és egyetlen ország sem védett a halálos állati vírussal szemben – jelentette ki az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetője egy interjúban.

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.