Back to top

Solymászat: a múltjára büszkék lehetünk, a jövőjét még fel kell építeni

Rászállnak a főszereplő kezére, köröznek a nézők felett, időnként le-lecsapnak a zsákmányként felkínált húsdarabkákra. Rendezvények látványosságai, vadászok segítői, mezőgazdasági értékek őrzői. Krekács Zoltán munkatársai sólymok, héják, de dolgozik ölyvekkel, de korábban még baglyok is részt vettek bemutatóin. Ezúttal a Bábolnai Gazdanapok látogatói elvezhették műsorát.

A solymászat több mint négyezer éves múltra tekint vissza. Ragadozó madár először Belső-Ázsia pusztáin segítette az embert a vadak elejtésében. A magyarok ősei is nagy valószínűséggel a perzsáktól sajátították el ezt a mesterséget, amit magas fokon műveltek már, amikor a Kárpát-medencébe érkeztek.

MMG - A solymoknak a mezőgazdaságban is nagy hasznát vehetik

 

Magyarországon vizsga és engedély szükséges ahhoz, hogy valaki ragadozó madarat tartson – mondja Krekács Zoltán pannonhalmi solymász, aki mestersége régies nevén, solymárnak nevezi magát.

Sokan nem értenek egyet a szigorú szabályozással, de én messzemenőkig elfogadom. Már csak azért is, mert én nagyon nem szeretném, hogy ezek a büszke ragadozó madarak hirtelen fellelkesült gyerekek játékszerei legyenek.

Rossz példákat láttunk már, nem akarom ezeket most felhozni.

Azt szeretném, ha eltökélt, fiatal emberek foglalkoznának ezzel az állattal, akik érzik azt a felelősséget, amivel a solymászat jár.

Tisztelem azokat az embereket, akik bár szeretik ezeket a lenyűgöző madarakat, mégsem vállalják be, mert tudják, hogy nincs elegendő idejük foglalkozni a madarakkal. Mert ez nem hobbi. Ezekkel minél többet törődik az ember, annál jobb. Én naponta öt órát foglalkozom a madaraimmal. Ez pedig megköveteli, hogy az ember ezt hivatásszerűen űzze. Én hivatásos solymász vagyok, ezzel tartom el a családomat.

Ez ugyan Magyarországon még kicsit nehézkes megélhetés, mert ahol ezeket az ősi kultúrákat nem próbálták kiirtani, ott megmaradt erős kötelékként a solymászat. Nálunk ez nem így volt, és most nekünk az a dolgunk, hogy megmutassuk ennek a mesterségnek minden oldalát. Ezért is jók ezek a rendezvények, ahol ezt bemutathatjuk, és közelebb hozhatjuk az emberekhez ezeket a nemes ragadozó madarakat.

A solymászhagyomány a vadászaton alapul, de a mezőgazdaságban is jól használhatók ezek a sólymok. Ültetvényeken, halastavaknál, szőlészetekben a ragadozó madarainkkal igyekszünk távol tartani a kártevő madarakat.

Szerencsére van ránk igény, most éppen a rábapordányi marhatelepen dolgozunk, a cég a Mizo beszállítója. Itt az oda látogató és az ott fészkelő madarakat kell elriasztani, hogy madárürülék ne kerülhessen be véletlenül se a tejbe.

Ez a biológiai védelem nagyon hasznos a kertészeti ültetvényeknél is, a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben a seregélyek elleni küzdelemnél, vagy például a sarjazó kukoricát kiforgató vetési varjak ellen. De hívnak bennünket a halastavakhoz is a kárókatonák elűzésére és még lehetne sorolni azokat a helyeket, ahol jó hasznát veszik a ragadozó madaraknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.

Érkezhetnek az osztrák vendégvadászok

Miután a kormány március 27-én bejelentette a kijárási korlátozásról szóló szabályozó rendeletet, először a magyar vadászok ijedtek meg egy pillanatra, hogy nem mehetnek vadászni, majd miután mindenki megnyugodott, hogy erről szó sincs, arról viszont igen, hogy külföldi vendégvadászok nem jöhetnek be az országba, a vadászatra jogosultak köreiben ismét kitört az aggodalom.

Először találtak mikroműanyagot ragadozó madarak szervezetében

Először találtak műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében amerikai tudósok.