Back to top

Solymászat: a múltjára büszkék lehetünk, a jövőjét még fel kell építeni

Rászállnak a főszereplő kezére, köröznek a nézők felett, időnként le-lecsapnak a zsákmányként felkínált húsdarabkákra. Rendezvények látványosságai, vadászok segítői, mezőgazdasági értékek őrzői. Krekács Zoltán munkatársai sólymok, héják, de dolgozik ölyvekkel, de korábban még baglyok is részt vettek bemutatóin. Ezúttal a Bábolnai Gazdanapok látogatói elvezhették műsorát.

A solymászat több mint négyezer éves múltra tekint vissza. Ragadozó madár először Belső-Ázsia pusztáin segítette az embert a vadak elejtésében. A magyarok ősei is nagy valószínűséggel a perzsáktól sajátították el ezt a mesterséget, amit magas fokon műveltek már, amikor a Kárpát-medencébe érkeztek.

MMG - A solymoknak a mezőgazdaságban is nagy hasznát vehetik

 

Magyarországon vizsga és engedély szükséges ahhoz, hogy valaki ragadozó madarat tartson – mondja Krekács Zoltán pannonhalmi solymász, aki mestersége régies nevén, solymárnak nevezi magát.

Sokan nem értenek egyet a szigorú szabályozással, de én messzemenőkig elfogadom. Már csak azért is, mert én nagyon nem szeretném, hogy ezek a büszke ragadozó madarak hirtelen fellelkesült gyerekek játékszerei legyenek.

Rossz példákat láttunk már, nem akarom ezeket most felhozni.

Azt szeretném, ha eltökélt, fiatal emberek foglalkoznának ezzel az állattal, akik érzik azt a felelősséget, amivel a solymászat jár.

Tisztelem azokat az embereket, akik bár szeretik ezeket a lenyűgöző madarakat, mégsem vállalják be, mert tudják, hogy nincs elegendő idejük foglalkozni a madarakkal. Mert ez nem hobbi. Ezekkel minél többet törődik az ember, annál jobb. Én naponta öt órát foglalkozom a madaraimmal. Ez pedig megköveteli, hogy az ember ezt hivatásszerűen űzze. Én hivatásos solymász vagyok, ezzel tartom el a családomat.

Ez ugyan Magyarországon még kicsit nehézkes megélhetés, mert ahol ezeket az ősi kultúrákat nem próbálták kiirtani, ott megmaradt erős kötelékként a solymászat. Nálunk ez nem így volt, és most nekünk az a dolgunk, hogy megmutassuk ennek a mesterségnek minden oldalát. Ezért is jók ezek a rendezvények, ahol ezt bemutathatjuk, és közelebb hozhatjuk az emberekhez ezeket a nemes ragadozó madarakat.

A solymászhagyomány a vadászaton alapul, de a mezőgazdaságban is jól használhatók ezek a sólymok. Ültetvényeken, halastavaknál, szőlészetekben a ragadozó madarainkkal igyekszünk távol tartani a kártevő madarakat.

Szerencsére van ránk igény, most éppen a rábapordányi marhatelepen dolgozunk, a cég a Mizo beszállítója. Itt az oda látogató és az ott fészkelő madarakat kell elriasztani, hogy madárürülék ne kerülhessen be véletlenül se a tejbe.

Ez a biológiai védelem nagyon hasznos a kertészeti ültetvényeknél is, a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben a seregélyek elleni küzdelemnél, vagy például a sarjazó kukoricát kiforgató vetési varjak ellen. De hívnak bennünket a halastavakhoz is a kárókatonák elűzésére és még lehetne sorolni azokat a helyeket, ahol jó hasznát veszik a ragadozó madaraknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drónok segíthetik a túzok védelmét

A mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben jellemző digitális agrártechnológiák a természetvédelem számára is új kapukat nyithatnak meg. Ezt bizonyítja az a projekt is, melynek résztvevői egyebek mellett azt vizsgálták, eredményesen alkalmazhatók-e a drónos távérzékeléses technológiák a túzokfészkek felderítésére is.

Fuss, Forest! – Szeptemberben rendezik a Budakeszi Vadaspark jótékonysági terepfutóversenyét

Szeptember 5-én, szombaton rendezi a Budakeszi Vadaspark a Fuss, forest! elnevezésű terepfutóversenyt. A járványügyi helyzet miatt áprilisban elhalasztott verseny egyszerre jótékonysági és családi futás, amelyen a néhány száz méterestől a félmaratonig 6 táv közül választhatnak az indulók.

Csaknem negyven ország jelezte már részvételi szándékát a jövő évi vadászati és természeti világkiállításon

Közel negyven ország jelezte már részvételét a jövő ősszel Magyarországon rendezendő vadászati és természeti világkiállításon - közölte az eseményt szervező iroda szakmai igazgatója kedden a Baranya megyei Martonfán.

Tudósok vizsgálják, hogy hatott az állatvilágra az emberi tevékenységek szüneteltetése

Egy brit vezetésű kutatócsoport vizsgálja, hogyan hatottak a koronavírus-világjárvány megállítására hozott korlátozások a vadon élő állatok világára - számolt be róla a BBC hírportálja.

Hobbiból mellékjövedelem - Galambtenyésztés

A COVID-19 járvány megmutatta, hogy van néhány olyan állat, amely kis ráfordítással nemcsak a család élelmiszer-ellátását tudja biztosítani, hanem akár mellékjövedelem-forrássá is válhat. Ehhez már csak az kell, hogy kimenjen egy termelői piacra vagy keressen helyi értékesítési lehetőséget, akár az online térben is.

Kutyásodnak a városi rókák?

Egy nemrég megjelent kutatás szerint a városi, vörös rókák egyre jobban hasonlítanak a kutyákra. A jelenség a városi környezethez való alkalmazkodással állhat összefüggésben.

Túzokmentés - és ami utána következik

Néhány héttel ezelőtt kikeltek az idei esztendő első túzokcsibéi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Túzokvédelmi Állomáson, egészen pontosan azokban az új, modern keltetőgépekben, melyekre az igazgatóság a „Túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE+ projekt révén tehetett szert.

Dámborjak és szikaszarvas született a Budakeszi Vadasparkban

A tavaszi bébibumm után a nyár elejével tovább gyarapodott a Budakeszi Vadaspark állatállománya: a napokban két dám- és egy szikaszarvas borjú született.

Madárodúk, költőládák a Parkerdőben

A természet védelme a hazai erdőgazdálkodók, így a Pilisi Parkerdő Zrt. mindennapi munkájának meghatározó része. Hosszú távon csak akkor fenntartható az erdőkezelés, ha a rendszeres munkafolyamatokban egyszerre érvényesülnek a természetvédelmi, a gazdasági, illetve a turisztikai szempontok. A Parkerdő több erdészetében egyebek közt madárvédelmi programokat működtetünk. A Gödöllői Erdészetben Kiss Bence erdőmérnök vezetésével segítik az énekes madarak fészkelését.

Partifecske és gyurgyalag költőhelyek önkormányzati segítséggel

Sajnos napjainkban már ritkán keletkezik friss partfal, emiatt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága évek óta együttműködik a települési önkormányzatokkal, helyi civil szervezetekkel, hogy a partifecskéket áprilisra friss költőfalak várják.