A solymászat több mint négyezer éves múltra tekint vissza. Ragadozó madár először Belső-Ázsia pusztáin segítette az embert a vadak elejtésében. A magyarok ősei is nagy valószínűséggel a perzsáktól sajátították el ezt a mesterséget, amit magas fokon műveltek már, amikor a Kárpát-medencébe érkeztek.
youtube://v/WE2X1EzvcJE
Magyarországon vizsga és engedély szükséges ahhoz, hogy valaki ragadozó madarat tartson – mondja Krekács Zoltán pannonhalmi solymász, aki mestersége régies nevén, solymárnak nevezi magát.
Rossz példákat láttunk már, nem akarom ezeket most felhozni.
Tisztelem azokat az embereket, akik bár szeretik ezeket a lenyűgöző madarakat, mégsem vállalják be, mert tudják, hogy nincs elegendő idejük foglalkozni a madarakkal. Mert ez nem hobbi. Ezekkel minél többet törődik az ember, annál jobb. Én naponta öt órát foglalkozom a madaraimmal. Ez pedig megköveteli, hogy az ember ezt hivatásszerűen űzze. Én hivatásos solymász vagyok, ezzel tartom el a családomat.
Ez ugyan Magyarországon még kicsit nehézkes megélhetés, mert ahol ezeket az ősi kultúrákat nem próbálták kiirtani, ott megmaradt erős kötelékként a solymászat. Nálunk ez nem így volt, és most nekünk az a dolgunk, hogy megmutassuk ennek a mesterségnek minden oldalát. Ezért is jók ezek a rendezvények, ahol ezt bemutathatjuk, és közelebb hozhatjuk az emberekhez ezeket a nemes ragadozó madarakat.
A solymászhagyomány a vadászaton alapul, de a mezőgazdaságban is jól használhatók ezek a sólymok. Ültetvényeken, halastavaknál, szőlészetekben a ragadozó madarainkkal igyekszünk távol tartani a kártevő madarakat.
Ez a biológiai védelem nagyon hasznos a kertészeti ültetvényeknél is, a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben a seregélyek elleni küzdelemnél, vagy például a sarjazó kukoricát kiforgató vetési varjak ellen. De hívnak bennünket a halastavakhoz is a kárókatonák elűzésére és még lehetne sorolni azokat a helyeket, ahol jó hasznát veszik a ragadozó madaraknak.